Folytatva a korábbi évek hagyományát, az újszegedi két templom ministránsait és apukájukat 2022. május 1-ére, közös kirándulásra hívta Attila atya. A tavalyihoz képest nagyobb létszámban és egyértelműen összeszokottabb hangulatban így 14 gyermek és 10 felnőtt indult neki személyautókkal, a petőfiszállási Pálosszentkút kegyhely felkeresésének.

Örömmel láttuk, hogy a magyar alapítású Pálos rend szerzetesei által gondozott park gyönyörű állapotban van, és szeretettel fogadja a hosszabb-rövidebb időre ide látogatókat, zarándokokat, forrásvízért érkezőket.

Mihály testvérrel – aki Mátyás János néven 2 évtizeddel ezelőtt Újszegeden volt plébános – egy rövid kézszorítás erejéig most is találkozhattunk.

A délután további részében a fiúk az elmaradhatatlan focimeccs mellett, fáramászás és futóverseny keretében mérték össze lelkesedésüket és képességeiket. Ezalatt az édesapák izgalmas „pétanque” fordulókban ismerkedhettek meg jobban egymással.

A közös játékot követően a kegyhely szabadtéri oltára előtt közös esti dicséretet mondtunk, hálát adva a Jóistennek, hogy lehetővé tette számunkra ezt vidám, lelki és közösségi épülésre is szolgáló programot. Hazaindulás előtt még betértünk a kegyhely templomba és felcsendült közös hálaénekünk: „Áldott légy, Uram, Szent neved áldja lelkem!”

Dr. Vámos Máté

A Liget Társulat immáron 7. alkalommal ajándékozta meg és varázsolta el közönségét, ez alkalommal egy moralitásjátékkal. A XV. századi angol szerző neve ismeretlen, a darabot Bodolai Géza – Klebniczki György – Szendrényi Borbála dolgoztak át és fel moralitás revűvé. Az „Akárki” címmel bemutatott darab előadására a Bálint Sándor Művelődési Házban került sor Jáger Richárd igazgató úr jóvoltából 2022. április 17-én, húsvétvasárnap.

Attila atya támogatásával a plébánián hónapok óta kemény munka, áldozatos készület előzte meg ezt az igazán színvonalas, gördülékeny, látványos előadást, Kaj Ádám rendezésének, a szereplők lelkes játékának, Klebniczki György zongoraművész- zeneszerző erre a darabra komponált kitűnő zenéjének, Szendrényi Borbála dalszövegeinek, Nyúzó Eszter koreográfiájának köszönhetően.

A darab üzenete mindannyiunk számára fontos, elgondolkodtató és tanulságos, hiszen az „Akárki” mi vagyunk, a neve is arról árulkodik, hogy személye lényegtelen, mindenkit érint ennek az erkölcsi példázatnak a története. Amikor lejár az ember földi mandátuma és elérkezik a számvetés ideje, a vagyon, pénz, erő, tudás, szépség, barátság stb. mit sem ér már, ezek mind elmaradnak, elhagyják az evilági életből távozót, csak a szeretetből fakadó jótettek „üdvözítik” az Isten ítélőszéke elé álló embert. Akárki természetesen a mennybe akar jutni, ezért végső kétségbeesésében bármit hajlandó megtenni, még a Halált is – akit az Úr küldött érte – meg akarja vesztegetni a pénzével, – ami természetesen nem sikerül neki.

Nagyon színes, időnként humoros, máskor megható jelenetek váltották egymást az előadásban. A főszereplő Akárki-hez kötődő, az általa értéknek tartott dolgokat megszemélyesítő szereplők remek, karakteres alakításai, a szép, hangulatos zenei betétek, elragadó énekek és táncok által vált a darab élvezetessé.

Különösen is megható volt Akárki és a Jótett találkozása, e jelenet rávilágított az emberi élet egyik legfontosabb céljának lényegére. Jótettek nélkül „minden csak hiábavalóság”, ahogy a Prédikátor könyvében olvashatjuk.

E bemutató előadás után – reméljük – többször is eljátszásra kerül a darab. Legközelebb pünkösdvasárnap a Tiszateátrumban – szeretettel ajánlom mindenkinek!

A szereplők: Akárki: Ótott Ferenc, Halál: Sipos Márk, Az Úr hangja: Thorday Attila atya, Testvér: Bohus Gábor, Jótett: Tóth Judit, Tudás: Noé Dominika,Szépség: Noé Veronika, Barátság: Lantos Csaba, Erő: Kiss Gergely, Rokon: Szakter Zsuzsa, Józanság: Lantos Márta, Vagyon: Jászfalusi Péter, Öt Érzék: Szendrényi Borbála.

Technika: Pár Zoltán, Koreográfia: Nyúzó Eszter, Jelmez: Fülöp Dudás Kata és Noé Veronika, Hangszerelés: Varga Balázs és Kiss Gergely. A rendező munkatársa: Bús Márta. Rendezte: Kaj Ádám.

Lucz Ilona

„Amit Isten egybekötött, azt ember szét ne válassza!” – figyelmeztet Jézus. Éppen ezért nekünk, jegyeseknek fontos, hogy a házasságkötés előtt a tőlünk telhető minden szükséges előkészületet megtegyünk, így velünk együtt még 12 párral ezzel a szándékkal jelentkeztünk a Jegyes Esték című kurzusra.

Idén február 6-án vasárnap este indult el az Árpád-házi Szent Erzsébet Plébánián a plébánosunk által vezetett, 10 alkalomból álló házasságra felkészítő képzés. Attila atya a kurzus nyitó- és a zárónapi előadások megtartása, az imapercek, és a barátságos légkör megteremtése mellett hétről-hétre számos hasznos szakirodalommal, online előadással, és cikkekkel segít bennünket a felkészülésben. A vasárnapi Jegyes Esték során 8 különböző házaspárt, azaz 8 élettörténetet ismertünk meg. A házaspárok megvallották hitéletüket, egymás iránt tanúsított szeretetüket, gyakorlatias példákon keresztül mutatták be a házasélet minden feladatát, vagy éppen az eredményes vagy eredménytelen konfliktuskezelési, és pénzkezelési stratégiájukat.

Megtanultuk, hogy a házasság egy extrém sporthoz hasonló, ahol rendkívüli helyzetekhez kell majd rugalmasan alkalmazkodni. Isten gondviselő jóságát nem nélkülözve igyekeznünk kell egymással összhangban cselekedni. A társunkkal való kapcsolatban legfontosabb, hogy a szükségszerű súrlódások idején is törekedjünk a kiengesztelődésre.

Véleményünk szerint az előadások során megoldandó feladatok és kérdések jó alkalmak arra, hogy kimondjuk, tisztázzuk magunkban és egymás között az alapvető és lényeges kérdéseket. A kimondott, vagy a ki sem mondott gondolatainkban kell megtalálni azokat a tiszta, szép, őszinte vágyakat, ami igaz szeretetre vezet, és amiben kimondva, vagy kimondatlanul a szeretet forrása utáni vágy is felbukkan.

Urunk, kérünk Téged, terjeszd ki ránk kegyelmedet, hogy a házasságra a lehető legjobban fölkészüljünk; jegyespárként segíthessük egymást a házasság felé vezető úton, és növekedjük egymás szeretetében!

Farle Mónika és Németh László

Szeretnék köszönetet mondani a lehetőségét, hogy egy valóban tartalmas és életszerű felkészítésben vehettünk részt a plébánián. Én mindenképp többnek érzem magam és pozitívan csalódtam a jegyesoktatásban. A kezdeti szkepticizmusom már az első alkalmak után teljesen elszállt és figyelemmel követtem a vendég előadók történeteit, mondanivalóját. Rájöttem, hogy itt tényleg lehet tanulni valamit és egyáltalán nem hiába való az a heti másfél óra, amit együtt töltünk. Sok olyan téma került a terítékre, amit később a párommal, kettesben is átbeszéltük vagy elkezdünk róla beszélni. Közelebb kerültek hozzánk ezek a témák és lehet, hogy nem tudtuk volna egymásnak megfelelően megfogalmazni, de miután láttunk, hogy mások is hasonlóan vélekednek, már nekünk is könnyebb volt egymással beszélni. Viszont a sok elgondolkodtató történet mellett, mindben ott volt egy közös motívum. MInden család erős kősziklára építette az otthonát. És ez az, amit én tovább viszek ebből az előadás sorozatból. Megtanultam, hogy nem szabad elfelejteni Isten szerepét egy családban. Az oszlopok külön-külön is meg tudnak magukban állni, ideig óráig, de ha Isten össze tartja őket, akkor már erődítménynek/otthonnak számítanak.

Törtei Gábor és Baráth Réka

Nagyon köszönjük, hogy ennek a tíz alkalomnak részesei lehettünk, és betekintést nyerhettünk a házaspárok életébe. A legmeghatóbb számunkra a Zsíros-házaspár története volt, különösen, hogy Ottó még a mai napig a könnyeivel küszködve mesélte az akkor történteket. Jó volt látni, hogy abban a nehéz helyzetben a hitüknek és az egymás iránt érzett szerelmüknek köszönhetően újra egymásra találtak. A másik emlékezetes házaspár Szántó Laja és Babika voltak, akik még több mint negyven év házasság után is mérhetetlen tisztelettel és szeretettel beszéltek egymásról és egymással. Követendő példa ők minden házaspár és leendő házaspár számára.

Dohándi Kitti és Katona Gábor