Itt tart az Erzsébet-templom tetőszerkezetének felújítása

2023. április 26-án délután 5 órakor gyülekeztünk a Szent Erzsébet templom előtt, főtemplomunk tetőszerkezetének felújítása kapcsán Valkony Károly (Karcsi) építész tervező, plébániánk műszaki ellenőre és a fővállalkozó kivitelező, Gyömbér László által vezetett bejárásra és tájékoztatásra várva.
Karcsi nagy örömére a bejáráson Attila atya és a képviselő testület tagjai, valamint kísérőik vettek részt, kb. 15 fő.

A templom tetőszerkezet felújításának előkészítése több évre nyúl vissza, kezdve szakértői munkával és engedélyezési tervek készítésével. Mind az előkészítési, mind a tervezési munkában Karcsi vett részt, ezért is kérte fel a plébánia a kivitelezési munkák műszaki ellenőri feladatainak ellátására.

A bejárás kezdetén Gyömbér László kivitelező bemutatkozott, elmondta több egyházi épület és templom felújítási munkáiban vettek részt a Püspökség megbízásából. A rövid bemutatkozás után a tetőtérbe vezető lépcső keskenysége miatt turnusokban tudtunk felmenni. A tetőtérbe jutva világos térbe értünk. A vasbeton héj födém szerkezet íves tetején álltunk.

Karcsi ismertette az eddig elvégzett munkákat. Elmondta, hogy a régi cserép fedés lebontása után a kivitelezési munkák alatt tetőfóliával védik a templom szerkezetet. Ez a fólia, bár nem lenne okvetlenül rá szükség, fennmarad az új cserépfedés alatt is, részben védi majd a tető tartószerkezetét, a templom födém szerkezetét a csapó eső és porhó ellen.

A tetőlefedés visszabontása után derült ki, hogy az egész tetőszerkezet kb. 20 cm-el a templom tengelyhez képest elmozdult korábbi kivitelezési hiba miatt. A kivitelező hevederekkel fokozatosan visszahúzta a tetőgerincet.

A templom fő hajója és a kereszthajó találkozásánál megmutatta azt a két új székállást és a beépített acél tartószerkezetet, amelyekre a régi tetőszerkezet megerősítése miatt volt szükség. Az itt meglevő a két régi székállás kötőgerendái a rájuk eső igénybevételeket nem bírva, meghajoltak és ráterheltek a templomhajó födém szerkezetére. Azonban a tetőszerkezetből adódó többlet súllyal a födém 8 cm vastag vékony vasbeton héjszerkezete nem terhelhető, ezért kellet gondoskodni új székállásokról és az azokat hordozó acél szerkezetről, mely a terheket veszi azt át. A két régi kötőgerenda még hevederes rögzítés alatt van, de a kivitelezés után erre már nem lesz szükség.

A meglévő, a javított és új tetőszerkezeti elemek színben térnek el egymástól. Az új szerkezeti elemek zöldek a gomba és lángmentesítő áztatás miatt. Bemutatták az új kötések rögzítésre szolgáló fém elemet. Az előzetes faanyag vizsgálat és a megerősítési terv szerint további elemek is javításra, cserére kerülnek a tetőfedést megelőzően.

Az új cserépfedés súlya kb. 2/3-dal kevesebb lesz, mint a régi cserépfedésé, ezzel is csökken a tetőszerkezetre eső teher nagysága. A horgany-bádog tetőbevilágítókat leszedték, elszállították felújításra. Mind a 6 darab visszakerül eredeti helyére felújított állapotban.

Attila atya a templom födémszerkezetének hőszigetelését is kérte. Korábban voltak próbálkozások az oltár fölött, de az ide leterített kőzetgyapot paplan saját súlyánál fogva lecsúszott. Ez most elbontásra kerül. Helyette az egész templomtér felett olyan megoldás fog születni, mely a héj szerkezet formáját teljes egészében felveszi. Pormentes felületre, fújt technológiával 12 cm vastag hőszigetelő habot terítenek. A kivitelezővel beszélgetve, ez olyan habszerkezet, mely a kifújást követően 12 másodperc! múlva megszilárdul. A födém ugyan a továbbiakban sem lesz járható, de az épületszerkezeti elemek megközelítésére pallókat helyeznek el.

A kivitelező elmondta, hogy a két fiók torony faszerkezetét is gomba és kártevő mentesítik. Erre kémiai megoldást alkalmaznak speciális, biológiai alapú gél réteg felvitelével.

Közben kisebb csoportos beszélgetések is folytak.

Összességében mindannyian megelégedéssel, mosolyogva távoztunk érezve műszaki ellenőrünk, Karcsi és kivitelezőnk, Gyömbér László szakmai tudását és tapasztalatát. Mint jó gazdák kötelességünk jó kézben és karban tartanunk plébániánk épületeit, megőriznünk elődeink örökségét és megtartanunk az utókornak!

Izgatottan várjuk a leglátványosabb befejező munkát, a tetőfedést, mely a jövő hónap közepére időjárástól függően fog befejeződni!
Köszönjük a bejárást a szervezőknek! Munkájukhoz jó egészséget, Szent Borbála és Szent József áldását kérjük!

Szojka Emese

Fényes szavak, fényes zenék

Április 13-án, a húsvét utáni első felnőttkatekézis óra keretében zenés felolvasóestet tartottunk Hitvalló művészek tanúságtételei címmel. Az estre Lackfi János író, költő, valamint Simon András grafikusművész írásaiból és nyilatkozataiból készítettem összeállítást, melyet közösen vitattunk meg. Olyan kortárs alkotóktól idéztünk, akik nem csupán hittel, de rendkívül egyedi stílusban is fogalmaznak istenkapcsolatukról.

Őrült kalandokba visz bele a Nagyfőnök − mondja Lackfi János az azonos című húsvéti interjúban, amelyben arról szól, hogyan hatja át életének egészét a hit. Engem rengeteg személyes és intellektuális impulzus ért a hitem felől, Szent Ágoston, az egyházatyák, lelki írók irányából. (…) hitelvi síkon is nagyon sok olyan kincset találtam a katolicizmusban (oltáriszentség, gyónás, szentségi házasság), amelyek más felekezeteknél másképp vagy egyáltalán nem jelennek meg – vallja az író. Közvetlenség, emelkedettség és humor váltakozását érzékeljük sajátos szóképei nyomán: … ha megnyitom magam, elkezd befelé zúdulni az Isten. (…) A gondviselés olyan ejtőernyő, amely minden ember hátára oda van kötve, de aki soha nem nyitja ki, az soha nem fogja megtapasztalni, zuhan tovább. (…) a nagymamám egész életét végigimádkozta a megtérésünkért. Ő volt a mi otthonkába bújtatott lelki atomreaktorunk. S ilyen szójátékkal is él: Amikor az „emberi erőforrások minisztériuma” kimerül az életünkben, akkor jön az „emberfeletti erőforrások misztériuma”. Isten terepe az emberi lehetetlenben kezdődik. A húsvét kapcsán így fogalmaz: A húsvét a megmenekülésről szól. Manapság elveszthetjük kapcsolatainkat, hivatásunkat, munkánkat, életkedvünket, szeretteinket. Sok a vesztenivalónk. A kérdés, hogy meg akarunk-e menekülni. Belekapaszkodunk-e a kinyújtott kézbe? Van-e, ami biztosan megtart bennünket?

Az interjúkban hallottak megvitatása után Lackfi Jánosnak a Magyar Kurír felkérésére írott húsvéti verse hangzott el, amely már címében is előrevetíti a modern emmauszi tanítvány önkritikáját: Mégse vettük észre.

„Mintha a szavakkal is rajzolna” – állapítottuk meg Simon András grafikusművész, az egyvonalas rajzok mesterének szavai nyomán, a Szeretetközelben című könyvéből idézve tíz elmélkedést. Különös figyelemmel hallgattuk a Bűn – szeretet című versét, mely gondolatisága által a magyar nyelv kifejező erejére is rávilágít: A bűn becserkész, / a szeretet befogad. / a bűn bekebelez, / a szeretet magába foglal. / A bűn megköt, / a szeretet megtart./ A bűn százannyit ígér, / a szeretet százannyit ad − kezdődik e szavakkal a párhuzamos szerkesztésű mű, melyet követően a hit, a szeretet, a türelem, valamint az értelem és a hit kapcsolatának költői szépségű megfogalmazását hallottuk. A hit: Isten megmentő szeretetének horgonya, / amelyet a remény elszakíthatatlan / horgonykötelével bocsát / szívünk mélyére az Úr. (…) A türelem a szeretet építőművészete. (…) A szeretet: Isten országának anyaföldje bennünk. / Anyaföld, amelybe nap mint nap magként / kell hullanunk, / áldozatként kell beletemetkeznünk, / hogy aztán naponként új életre támadva / bőséges termést hozzunk.

E gondolatokat értékes hozzászólások követték, mintegy jelezve, hogy a művész tanúságtétele mindannyiunkat megihletett. S hogy a szavak öröméhez a zenéé is társuljon, az est első részében Bach ünnepélyes hangzású E-dúr Preludiumát játszottam el, Lucz Ilona pedig Liszt E-dúr Consolation-jával zárta a műsort. Hiszen az E-dúr a fényesség hangneme…

Péterffy Gabriella

Vajtai Éva

Az Öröm útja az Erzsébet-templomban

A nagyböjti időszakban a pénteki napokon Jézus keresztútját jártuk. De vajon ki vállalkozott már arra, hogy nagyböjti keresztút mintájára végig járja Jézussal az öröm útjának stációit is? Azt az elsőt csak ezért a másikért járta végig. Hiszen ő maga mondta: »Ezeket azért mondtam nektek, hogy az én örömöm legyen tibennetek, és örömötök ezzel teljes legyen.«”

A keresztút állomásait végső soron, a hagyomány alapján, a szerető utókor állította össze, az Öröm Útját pedig maga a Szentlélek, ahogy az Újszövetség lapjain találjuk a föltámadott Jézus megjelenése örömének állomásait, aki most minket szólít: „Aki utánam akar jönni, vegye föl minden nap örömeit, és kövessen engem!” Találkozzunk hát a Föltámadottal a húsvéti időben, csütörtök 17.30-kor az Erzsébet-templomban!

A Szent Háromnap Újszegeden

Télies időben érkezett idén a húsvét, de ez nem homályosította el az ünnep fényét, sőt még érzékelhetőbbé tette azt. A Szent Háromnap liturgiája, mely által Jézus kereszthalálára és feltámadására emlékezünk, ez alkalommal is hitbéli megújulásra hívott bennünket.

„A mai szentmisében az isteni gondoskodásról és a szolgáló szeretetről olvasunk” – mondta Attila atya nagycsütörtökön, az Utolsó vacsora miséjén, mielőtt János evangéliumának jól ismert szakasza (Jn 13,1-15) elhangzott. A tanítványok lábát megmosó Jézushoz hasonlóan mi is a szeretet gesztusát gyakorolva forduljunk egymás felé – vont párhuzamot múlt és jelen között plébánosunk, majd a prédikáció után megmosta tizenkét testvérünk lábát. Nagycsütörtök további eseményeit, azaz Jézus elfogatását és ruháitól való megfosztását az elnémuló orgona és a lecsupaszított oltár idézte fel.

A nagypénteki szertartás kezdetének magasztos csendje után hamarosan a János evangéliuma szerinti Passiót hallhattuk a Szent Cecília kórus és Attila atya előadásában, amit a kereszt előtti hódolat és áldoztatás követett a zsúfolásig megtelt templomban. Aztán a Ligetben történt keresztút-járás stációinál, lobogó fáklya- és gyertyafénynél a plébániai csoportok egy-egy tagjának elmélkedése hangzott el.

Nagyszombaton már reggel nyolc órakor megkezdődött az immár évek óta hagyományos non-stop bibliaolvasás. Tíz órakor lengyel szokás szerinti ételszentelésre került sor, valamint egész nap lehetőség nyílt a szentgyónás elvégzésére. Este nyolc órakor tűzszenteléssel vette kezdetét a vigilia-szertartás, majd a húsvéti gyertyáról meggyújtott apró mécsesek fénye világította be a nem sokkal korábban még sötét templomot. Elhangzott az Exultet, a húsvéti örömének, aztán bibliai olvasmányok sora jelenítette meg Isten nagy tetteit. Mindez csodálatos módon készítette elő a szertartás nagy pillanatát, a feltámadás örömhírét jelző orgonaszót és a felgyúló fényeket. Prédikációjában Attila atya húsvét örömhírét hirdetve arról az örömről is szólt, amit az előző napokban szentgyónásra érkező, s ezáltal megújulni vágyó hívek sokasága jelentett számára. Az ünnepi szentmisében a megújulás különösen szép példáját nyújtotta az az öt megkeresztelkedő, akik közül két felnőtt a bérmálás szentségében is részesült. A vigilia-szertartás körmenettel zárult az újszegedi Ligetben.

A húsvétvasárnapi szentmisében, János evangéliumának a feltámadást megjelenítő szakasza után Attila atya arról elmélkedett, hogy még életünk legnehezebb időszakaiban is velünk van az Isten, de ezek az időszakok sokszor csak évekkel később nyernek értelmet számunkra. Úgy fogalmazott: ahogyan a tanítványok átélték nagypéntek sötétsége után a feltámadás örömét, a sötétség és a fény váltakozása a mi életünkben is jelen van. E gondolatokra Charles Gounod Miséjének hangjai feleltek a Szent Cecília kórus előadásában, Szántó Lajosné vezényletével és dr. Lucz Ilona orgonakíséretével. Mintegy a zene nyelvén is azt hirdetve: „Krisztus feltámadott!”

Péterffy Gabriella

***

A kereszténység legnagyobb ünnepét, Jézus Krisztus szenvedésére, halálára és feltámadására emlékezve, ebben az évben is egyházközségünk mély, bensőséges hittel ünnepelte meg.

Nagycsütörtökön arra az estére emlékeztünk, amikor Urunk, Jézus Krisztus, szeretetének jeléül megmosta tanítványai lábát. Megmutatta nekik és általuk a mi számunkra is azt az alázatot, ami a testvéreink iránt megmutatkozó szeretet legmélyebb kifejeződése. (Jn 13,1-15) Jézus tanítására emlékezve Attila atya is megmosta az apostolokat jelképező, egyházközségünk 12 tagjának lábát.

Minden szentmisében az utolsó vacsora kenyértörésére emlékezünk, ám Nagycsütörtök este különös jelentősége volt ennek az emlékezésnek. Most mindannyian Jézus tanítványaiként élhettük át a kenyértörés misztériumát.

A szertartás végén, amikor az Oltáriszentséget kivették a szentségtartóból, és az utolsó vacsora asztalát megfosztották díszeitől, lélekben átélhettük azokat az órákat, amikor Jézus szenvedése érettünk elkezdődött.

Nagypéntek este a Szent Cecília kórus szép éneke idézte fel János evangéliuma szerint Jézus szenvedésének és halálának történetét. Mélyen tanulságos volt, ahogy Attila atya felhívta figyelmünket arra a párhuzamra, ami Izajás próféta jövendölése (52,13–53,12) és János evangéliumi elbeszélése (Jn 18,1–19,42) között található.

Megrendítő volt a kereszthódolat közben Kodály Zoltán Stabat materét hallgatni, melyet a kórus mély átéléssel énekelt. Az igeliturgiát követően a hagyományok szerint  az egyházközség tagjai a Ligetben keresztutat imádkozva, taizé-i énekekkel még egyszer átélték Jézus szenvedésének egyes állomásait. Az utolsó stációnál, Jézus sírba tételénél, magában mindenki együtt elmélkedhette végig Sík Sándor keresztúti gondolatait: „Állok a legutolsó stációnál, Várom a beteljesedést. És szembejön a Gyászmenet, A Krisztus temetés…”

Nagyszombat a halva fekvő Krisztus napja. A csend napja. A Szent Erzsébet templomba bárki betérhetett imádkozni a szentsír előtt. Miközben a testvérek egymást váltva olvasták az Újszövetség evangéliumait, átélhettük azt a felfoghatatlan Szeretetet, amiért Jézus a mi bűneinket is magára véve meghalt a kereszten. Lélekben mi is az örömhírre vártunk, ahogy a költő is megénekelte: „A Szék előtt Feszült inakkal áll az Angyal. Áll, vár és alig győzi kivárni A Harmadnap hajnalát…”.

Nagyszombat vigíliáján a húsvéti gyertya meggyújtása után Attila atya elénekelte a húsvéti öröméneket. Majd az ószövetségi olvasmányok után újból megszólaltak a harangok, és az orgona mellett felhangzott a „Dicsőség mennyben az Istennek…”, amely Jézus Feltámadásának hírüladása, a megváltott világ öröméneke. Válasz a feltámadt Jézus szavaira: „Békesség nektek, én vagyok!”

E csodálatos ünnep alkalmával öt fiatal járult a keresztség szentségéhez s váltak ezzel egyházunk tagjává. Az ünnepi liturgia végén az Oltáriszentség előtt imádkozhattunk, s a körmenet után Attila atya szentségi áldással hirdette: „Krisztus feltámadt!” – Valóban feltámadt!

Homoki Nagy Mária

Özvegyek és gyászolók lelkinapja a Katolikus Házban

Ebben az évben március 25-én került sor az özvegyek és gyászolók részére évente megrendezésre kerülő lelki napnak. A sötét borongós nagyböjti idő igazán alkalmas volt, hogy Jézus szenvedésein keresztül a mi fájdalmaink, veszteségeink feldolgozásához segítséget nyújtson. A foglalkozást ez alkalommal plébánosunk, Thorday Attila atya vezette.

A napot együttes imádkozással kezdtük, majd Attila atya felolvasott és részletesen elemzett Jézus életének utolsó szakaszából Máté evangéliuma szerint. A lelki nap felépítése az előre nyomtatott lapokon szereplő kérdések alapján történt. A kérdések igen sokrétűek voltak, amelyekre nekünk írásban kellett válaszolni.

Mialatt mi írtunk Heinrich Schütz „Krisztus hét szava” című csodálatos műve, valamint taizé-i énekek szóltak szép, halk hangon ezzel is segítve az elmélyült gondolkodást.

Sor került kis csoportos beszélgetésekre, amely által szembesültünk azzal, hogy testvéreink is hasonló lelki problémákkal küzdenek.

A kérdésekre való írásbeli feladatok tulajdonképpen arra voltak jók, hogy gyakorlatilag állandóan aktív résztvevői voltunk az egész foglalkozásnak.

Összegezve, az egész lelkinap igen értékes, tanulságos volt mindannyiunk számára. A kérdéseket és hozzá az ajándékként kapott 139. zsoltár részletét és Prohászka Ottokár: „Kő az úton” című gyönyörű versét haza lehetett vinni, így lehetőség nyílt az otthoni tovább gondolkodásra, elmélkedésre. A lelkinap az Attila atya által bemutatott közös szentmisével fejeződött be.

Aracsiné Ormos Ágnes

A hitjelöltek bemutatása

Akik felnőttként szeretnének elmélyedni a hitéletben, és a keresztény beavatás szentségeiben (keresztség, bérmálás, szentáldozás) részesülni, azok számára ajánljuk a katekumen-csoportot. Az ún. felnőtt hittanulók csoportja szerda esténként találkozik a plébánián Németh Zsuzsannavezetésével.

A fényképen látható Lukács-Vass Gyöngyvér, Pásztor Evelin, Ábrahám Beáta, Csóti Bernadett és Gellért Csaba április 1-én, a szombat esti szentmise keretei között a hívek közössége előtt mutatkoztak be, arra kérve bennünket, hogy imáinkkal és jó példánkkal segítsük a hitben való növekedésüket. Közülük lesznek, akik a nagyszombati húsvéti vigília szentmise keretében nyerik el a beavatás szentségeit, mások akkor lesznek elsőáldozók, bérmálkozásukra pedig majd a fiatalokkal, június 3-án kerül sor.