Hittantábor a plébánián

Hittanosaink napközis táborát idén június 29-e és július 3-a közötti napokban tartottuk a plébánián. Tematikánk Assisi Szent Ferenc halálának 800 éves évfordulójához kötődött. A 18 résztvevőt a hittanárok és Tóth Aranka kísérte. A tábor első napján a ránk köszönő hőség miatt a plébánián voltunk, egymással és Ferenc életével ismerkedtünk. Brzózka-Szántó Cecília óriás színezőt készített a tábor résztvevőinek, amelyen már az első napon beazonosítottuk Ferenc életének helyszíneit, és örömmel színezhették is légkondis nagyteremben.

A második napon Vadasparkba kirándultunk, ahol megcsodálhattuk a teremtett világ szépségeit, állatait. A harmadik napon gyalogos zarándoklatuk János atya vezetésével, aki az alsóvárosi ferences atyák templomába és a kolostorkertbe vezetett. Kázmér atya tanította a hittanosainkat Ferencről, az ő életéről és bemutatta a rendházat és a kertet. János atya tábori misét is tartott a kegytemplomban. A rendház hűvös ebédlőjében ebédeltünk, majd délután a Mátyás téri játszótéren játszottunk és fagylaltoztunk a gyerekekkel. Csütörtökön János atya és Lazanyeczné Gál Maya vezetésével kibicikliztünk a tiszaszigeti Mélypontra. Többször megálltunk pihenni is, gyönyörködtünk a táj szépségében is. Mélyponton társasjátékokban vettünk részt, és sárkányeregetésre is volt lehetőség. A szabadban, mindentől távol, csend és nyugalom vett minket körbe, távol a városok zajától. Délután frissítő volt a nyári zápor megtapasztalása. Pénteken sárkányhajózással indult a napunk, majd ebéd után Maya nénivel szárazvirágokból koszorút kötöttünk, és az uzsonna elfogyasztása után mindenki elmondhatta mi volt a legnehezebb és a legjobb számára ebben ezekben a napokban.

Összegeztük a héten tanultakat: Assisi Szent Ferenc élete sok olyan értéket mutat be, amelyet egy mai 10 éves gyermek is megérthet és a saját életében alkalmazhat. Nem arról van szó, hogy ugyanúgy kellene élnie, mint Ferencnek, hanem arról, hogy milyen példát ad.

Néhány fontos tanítás, amelyre hangsúlyt fektettünk:

  • Légy kedves másokhoz! Szent Ferenc tisztelettel és szeretettel fordult minden emberhez, még azokhoz is, akiket mások elkerültek. Ez arra tanít, hogy figyeljünk egymásra, segítsünk a bajba jutottnak, és ne csúfoljunk ki senkit.
  • Vigyázz a természetre! Ferenc különösen szerette az állatokat, a fákat és az egész teremtett világot. Ez ma arra ösztönözhet, hogy óvjuk a környezetet, ne szemeteljünk, és bánjunk felelősen az állatokkal. Ne a tárgyak legyenek a legfontosabbak! Bár gazdag családból származott, rájött, hogy a boldogságot nem a sok pénz vagy játék adja, hanem a szeretet, a barátság és a jóság.
  • Merj változni! Ferenc fiatalon másképp gondolkodott, de amikor felismerte, mi az igazán fontos számára, megváltoztatta az életét. Ez azt mutatja, hogy mindig lehet jobb döntéseket hozni.
  • Törekedj a békére! Szent Ferenc inkább kibékítette az embereket, mint hogy veszekedjen velük. Ez az iskolában és a családban is fontos: próbáljuk megbeszélni a problémákat.
  • Légy hálás! Ferenc örült az egyszerű dolgoknak: a napsütésnek, a víznek, a madaraknak és a barátainak. Ez segít észrevenni az élet apró örömeit. Szent Ferenc arra tanít, hogy szeressük az embereket és a természetet, segítsünk másokon, legyünk kedvesek, becsüljük meg azt, amink van, és mindig törekedjünk a békére és a jóságra.

Gál Viktorné, Ili

Szent Ferenc nyomában – nyári hittanos tábor

A nyári szünet egy olyan időszak mely a kikapcsolódást és a pihenést szolgálja. Hittanosaink számára egy tábort szerveztünk június 29-július 4. között. Elsősorban az általános iskolai korosztályt próbáltuk megszólítani. Az idei évben egy aktuális szentet jelöltünk ki, akit szeretnénk megismerni, mégpedig Assisi Szent Ferencet. Ugyanis idén ünnepeljük halálának 800.évfordulóját.

A hétfői napon megismerkedtünk Ferenc életével, s legfőképpen az általa szerzett gyönyörű Naphimnusszal. A természet és az állatok szeretete egyik legfőbb jellemvonása Isten szegénykéjének. Éppen ezért a keddi napon a Vadasparkot fedeztük fel, míg csütörtökön a Mélypontra bicikliztünk ki a töltésen keresztül, ahol játékokkal, beszélgetéssel töltöttük az időt. Szerdán elzarándokoltunk az Alsóvárosi Ferences plébániára, ahol P. Ocsovai Grácián ferences szerzetes mutatta be számunkra a templomot, majd szentmisét ünnepeltünk. Természetesen a sport sem maradhatott el a quadrumban. A pénteki napon még felelevenítettük Ferenc életének legfontosabb eseményeit, virágkoszorút kötöttünk, illetve sárkányhajózással kapcsolódtunk ki. Az egész héten át tartó hőség ellenére a gyerekek aktívak voltak és nagyon élvezték a különböző programokat.

Köszönetet szeretnénk mondani mindenkinek, aki anyagilag támogatta táborunk létrejöttét, illetve azoknak is, akik imádkoztak értünk. Szeretném külön is megköszönni a szervező katekétáknak: Gál Viktornénak, Papné Emesének, Lazanyeczné Gál Máriának, valamint Gilicze Attilának a tábor előkészítésében és lebonyolításában végzett áldozatos munkát.

Aleksza János
káplán

Miről tanítanak a végrendeletek?

A Társaskör július 2-i alkalmán Homoki-Nagy Mária jogtörténész professzor tartott előadást plébániánk nagytermében. Kiindulásképpen elmondta, hogy a végrendelet eredete a mi kultúrkörünkben Jézus Urunk szavaihoz köthető: „Amit egynek tettetek a legkisebbek közül, nekem tettétek” (Mt 25,27-40). Jót tenni tehát „lélekváltság”, a kárhozat elkerülésének eszköze. Az előadás keretei között Mária példákkal bizonyította, hogy a lélekváltság intézménye a későbbi századokban is kimutatható a végrendeleti intézkedések között. Az örökhagyók nem kizárólag anyagi javaik megosztásáról intézkedtek, hanem tanították örököseiket – s ez által még minket is – miként tehetünk jót, miként lehetünk mecénások.

Plébániai közösségünk tagjának előadása során színes történelmi példákban részesültünk Szent László szabolcsi zsinatától (1092) Benedek Elek 19. századi végrendeletéig. Mária előadásából megtudhattuk, hogy a kedvezményezett szolga szabaddá lesz és az egyház rendelkezésére kell állnia. A végrendelkezések érvényességét egyháziak és tanúk biztosították. Tartalmuk – a végrendelkező anyagi és társadalmi helyzete szerint – magától érthető módon más és más. A leányok öröklési jogát az 1222-ben kiadott Aranybulla tartalmazza. Az özvegyekről való gondoskodás természetes, de a javak tulajdonosa a nemzettség. Gyámrendelés biztosítja a kiskorúak neveltetését. Bethlen Gábor végrendelete az Erdélyi Fejedelemségről és a becsületes tanácsadókról is szól. Thököly Imre 1705-ben a szegényeknek rendelt telek mellé 6 ökör és 2 tehén adományt szánt és felszabadította őket jobbágyi statusukból. Bornemissza Gergely bocsánatot kér családja tagjaitól és katonatársaitól – ami ritkán fordul elő a végrendeletekben. A jobbágyok végrendelkezéseiket földesuraik jegyzőjének diktálták, 1708-ból, 1808-ból és 1827-ből ismertünk meg példákat. Az ökumené előfutára, hogy több felekezet is részesedik adományban ugyanazon végrendelkezőtől. Az előadásban említett példákból leszűrődött számunkra, hogy a történelmi időkben megfogalmazott végrendeletek Istenbe vetett mély hitről tanúskodnak, és biztonságérzetet biztosítanak.

Horpácsy András

Muzsikáló gyerekek

Az idei Társasköri Esték igazán felüdítő programmal kezdődött. Június 18-án, csütörtök este a plébánia nagyterme szinte teljesen megtelt nemcsak a családtagokkal, hanem más érdeklődő, zeneszerető hallgatósággal. Pechan Zoltán zenetanár szervezésében a plébániánk énekelni és zenélni tanuló gyermekei ajándékoztak meg bennünket a muzsika hangjaival, és nem is akármilyen szinten!

Már többször megcsodálhattuk templomunk Szkólájának gyönyörű hangzását. Most az év közben tanult és a szentmiséken megszólaltatott énekeikből válogattak egy csokorral és adtak elő nagy igyekezettel. Szorgalmuk, tehetségük és nem mellesleg Zoli bácsi fáradhatatlan kitartása meghozta idén is a gyümölcsét: a lányok bátran, lelkesen szólaltatták meg a szebbnél szebb kórusműveket. Vér Niki szólistaként is bemutatkozott Frisina „Anima Christi” című művében, melyet Kulik Lőrinc orgonán kísért.

Hangszeren tanuló gyerekek is felléptek a műsor második felében. Siklós Ádám nemcsak énektudásával tűnt ki, hanem testvérével, Eszterrel közösen adtak elő egy Bach-duót: Eszter hegedült, bátyja, Ádám csellózott.

A Brzózka testvérek, Teodor, Bogdán, Damján és Marek hangszerükön, azaz zongorán, gitáron, harangjátékon és csellón muzsikáltak. Verdure Ági zongorázott, Kulik Lőrinc orgonált, Siklós Eszter külön is hegedült, Sóti Luca pedig korábbi tanárával, Siklósné Pechan Szilviával adta elő a két hegedűre és zenekarra komponált koncert két tételét. Zárásként ismét Siklós Ádám énekelt egy humoros dalt, amit nagy sikerrel el is játszott. A zongorakíséretes műveket Lucz Ilona zongoraművész tanárnő vállalta, amit ezúton is hálásan köszönünk.

Az egész estét a családias, felszabadult örömmuzsikálás jellemezte, amiért köszönetünket fejezzük ki ismét Pechan Zoli bácsinak, minden közreműködő gyermeknek, a felkészítő tanároknak és nem utolsó sorban a háttérben segítő és támogató szülőknek.

Szántóné Babi

Az eseményről készült videófelvétel – Körmöczi Lászlónak köszönhetően – itt érhető el:
https://youtu.be/C77Uh0NCrTA

 

 

Kinyílt egy ajtó – gondolatok az elsőáldozáshoz

A tíz év körüli hittanos gyerekek több hónapon át készültek a Jézussal való szentségi találkozásra: első szentgyónásuk elvégzésére, majd az első szentáldozásukra. Különleges volt az időzítés, hiszen a június 7-i ünnepélyes alkalom egyúttal Úrnapja, vagyis Krisztus Szent Teste és Vére misztériumának ünnepe volt szerte a világegyházban.

A kéthetente való készületi alkalmakon a gyerekek és szüleik számára hol az Eucharisztiáért életét adó Szent Tarzíciusz története elevenedett meg, hol a minket szerető és megbocsátó mennyei Atya képe sejlett fel a tékozló fiúról szóló példabeszédben. A mai ünnepet megelőzően szombaton játékos vizsga keretében bizonyították gyermekeink, hogy tudják, Kivel szeretnének találkozni.

Az elsőáldozási misét Attila atya és János atya együtt celebrálta. Prédikációjában János atya felhívta a gyerekek figyelmét arra, hogy bár úgy tűnik, célba értek, valójában most egy új ajtó nyílt meg számukra a Jézussal való szentségi találkozás során. Jézus, mint egy várva várt barát léphet be lelkünk otthonába és ott lakozhat. A mise egyik emlékezetes része volt az is, amikor mi szülők megáldhattuk gyermekeinket, hiszen aki megáld valakit, azt kívánja, hogy Isten legyen mindig jelen az illető életében. Ennél nagyobb jókívánság talán nem is létezik.

A Körmöczi László által készített fotók elérhetők és június végéig onnan letölthetők: https://photos.app.goo.gl/XKVQfddVCDNPeevS9

Szülő társaim nevében szeretném az atyák (Attila atya, János atya és Flóri atya), és a hitoktatók (Gálné Ilike, Papné Emese, Lazanyeczné Gál Maya és Gilicze Attila) áldozatos munkáját megköszönni, s az Úr áldását kívánni nekik! Hálával gondolok azokra is, akik imáikban hordozták az elsőáldozásra készülőket és családjukat.

És nem utolsósorban köszönöm Vámos Krisztinának, valamint Buzás Mariannának (és férjének), hogy együtt díszíthettük a templom bejáratát erre a jeles alkalomra! Istennek legyen hála!

Véseiné Szőllősi Réka

Isten Téged keres, hogy boldoggá tegyen – bérmálkozás az Erzsébet-templomban

Hosszas felkészülés és a közösség előtti bemutatkozás, tanúságtétel után Szentháromság vasárnapjának előestéjén, május 30-án 16 testvérünk részesült a bérmálás szentségében. A kéthetente szombat délelőtt tartott bérmaórákat Pechan Szabolcs és Attila atya vezette, s ott készült fel Asztalos Sebestyén, Dukai Csenge, Farkas Liliána, Gombos Kata, Gódor Laura, Kiss Eszter, Pleiner Gellért, Tarnai Zoltán, Varga Ákos és Varga Bálint.

A szerda esténként tartott katekumen-csoportot kezdetben Dobóné Németh Zsuzsi, majd János atya vezette, s ott készült fel Bauer Tamás, dr. Bellavicsné Nagy Viktória, Huszár Bence, dr. Mihály Anna, Kuczora Felícia, továbbá Ambrus Csenge a keresztény beavatás mindhárom szentségében, így a szent keresztségben és az első szentáldozásban is részesült.

Az ünnepi szentmise főcelebránsa Kondé Lajos helynök atya volt, aki már a köszöntőjében Isten gondoskodására, a Lélek erőt adó jelenlétére irányította a figyelmünket. Szentbeszédét a szívünkhöz szóló evangéliumi részre alapozta, amely szerint „Isten úgy szerette a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy mindaz, aki benne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” (Jn 3,16). Kiemelte, hogy a hitünk középpontjában nem törvénykönyv, elvont tanítás áll, hanem az az isteni szeretet, amely kezdeményez, közeledik az emberhez, és akkor sem mond le rólunk, amikor mi hűtlenek vagyunk. Isten örök életet akar adni: tőlünk odafordulást, bizalmat kér, és nem a félelmeinkre épít. Jézus nem azért jött, hogy terhet rakjon ránk, hanem hogy megszabadítson, eltávolítson mindent, ami megkeményíti a szívünket. Isten ismeri tökéletlenségünket, és hiányaink ellenére is fel akar emelni bennünket. Az az ember kerül közel Istenhez, aki mer kérdezni, újrakezdeni. Isten Téged keres, a Te szívedet akarja boldoggá tenni, ismeri a hibáidat és azzal együtt szeret. Jézus keresztje a legnagyobb igen, a szeretet bizonyítéka. A hit azt jelenti, hogy rábízzuk magunkat erre az Istenre, engedjük, hogy vezessen, formáljon. A kérdés az, látszik-e rajtunk Isten szeretete? A világnak szüksége van hiteles, őszinte emberekre, akik tanúságot tesznek az Úr szeretetéről.

A bérmálkozókhoz fordulva bátorította őket arra, hogy a Szentlélek ajándékaival gazdagodva igaz, őszinte, tiszta szívvel legyenek a világban. A Lélek megadja a bölcsességet ahhoz, hogy hiteles keresztényként éljék meg az örömhírt és így adják tovább a világnak.

Köszönjük Lajos atya lélekerősítő gondolatait és azt a biztatást, hogy tegyük a közösségünk részeseivé a frissen bérmáltakat. Hálásak vagyunk Attila atyának, Flóri atyának és János atyának a koncelebrálásért, Kovács Gábornak a zenei szolgálatért, Komárominé Soós Évának a sekrestyési feladatok ellátásáért, a ministránsoknak az oltár körüli szolgálatért.

Dobóczkyné Bús Márti

A bérmálkozásról készült fotók itt érhetők el (készítette: Körmöczi László):
https://photos.app.goo.gl/Vp6KLXDm2PsEpPgy5

Kamarazenei hangverseny

Május az egyházzene hónapja volt hosszú éveken keresztül, Isten dicsőségére, Mária tiszteletére zengett az ének, szárnyalt a muzsika Szeged számos templomában. A város által szervezett rendezvénysorozat műsorfüzettel kísérve mára hivatalosan megszűnt, azonban kvázi folytatásként a szentmisén vagy ahhoz kapcsolódóan az idei májusban is felcsendülnek szép zenék egy-egy templomban.

E hónap 14-én csütörtök este 19 órai kezdettel a Vántus István Katolikus Zeneművészeti Szakgimnázium, Gimnázium és AMI tehetséges diákjai adtak igen magas színvonalú, élményszerű hangversenyt a Szent Erzsébet templomban. A koncert létrejötte Újváriné dr. Illés Mária tanárnő, zenetörténész ötletének, valamint Attila atya szívélyes befogadásának volt köszönhető.

Tizenegy műsorszám hangzott el, minden hangszeres vagy énekes produkció előtt Újváriné dr. Illés Mária ismertette a műveket, sok érdekességet megtudhattunk a zeneszerzőkről, a darabokról. Az értékes műismertetésekből egy különlegességet kiemelnék Schubert: „Ave Maria” c. művének valódi hátteréről. Walter Scott: „The Lady of the Lake” (A tó hölgye) (1810) elbeszélő költeménye rendkívül népszerű volt Európa szerte. A romantikus történet skót Felföldön játszódik. A zeneszerzők közül többen is feldolgozták ezt a témát, pl. Rossini egy nagyszabású operát írt belőle, míg Schubert egy dalciklust komponált: „Hét ének Walter Scott A tó hölgye” c. művéből. Ennek egyik éneke az Ave Maria, „Ellens dritter Gesang“, (Ellen harmadik éneke) a tó hölgyének imája. Esti kép, hold, csónak és szűz a Szűzhöz imádkozik. Bár Schubert eredetileg nem egyházi éneknek szánta az Ave Mariát, ám a költemény szövegében az „Üdvözlégy Mária, szűz, szelíd, hallgasd meg a leányka imáját!” kezdetű refrén miatt hamarosan összeolvasztották a schuberti dallamot a katolikus „Ave Maria” latin szövegű imádsággal. Ilyen formában nagyon kedveltté és híressé vált ez a gyönyörű zene világszerte.

A műsorban Bach, Telemann, Handel, Dowland, Albinoni, Sor, Legnani, Mozart, Schubert egy vagy több zeneművét szólaltatták meg a diákok, hol szólóban, hol orgona, hol zongorakísérettel. A (konzis) fiatalok és a hangszereik a következők voltak: Bozóki Ábel – orgona, Jambrich Jázmin – hegedű, Bede Barbara – gitár, Kovács Dorottya – fuvola, zongorán kísérte Kovács Márton zongoraművész-tanár, Fülöp Tímea – fuvola, Nagy Boglárka Maja – ének, zongorán kísérte Csikós Szelezsán Beáta zongoraművész-tanár, Samodai Botond – trombita, orgonán kísérte Kovács Márton zongoraművész-tanár, Sulyok Virág – hegedű, Mohai Szilárd – gitár, végezetül S. Dobos Márta hegedűművész-tanár növendékei.

Köszönet minden szereplőnek, a felkészítő tanároknak és a művek ismertetéséért egyaránt. Reméljük, az elkövetkezendő tanévekben is bemutathatják zenei tehetségüket az iskola diákjai! Legyen áldás munkájukra!

Lucz Ilona

Szeged körülimádkozása

2026. május 10-én tartottuk 17. alkalommal éves nagyzarándoklatunkat. Bár az évek alatt mind az útvonal, mind az érintett templomok száma változott, de a résztvevők mindegyike nagyon lelkesen és az ima erejével vett részt, ki melyik szakaszon tudott és bírt.

Köszönet mindenkinek, aki bármely módon egyesült ebben az imában, szervezésben, lebonyolításban, de az otthon imádkozóknak is! Képzeljétek, hogy az egyik otthonról imádkozó rózsafüzéresünk még az EWTN Katolikus Televízió rózsafüzér szándékaihoz is telefonált, hogy aznap imádkozzanak értünk, Szeged körülimádkozóiért, és ezt meg is tették!

Reggel 7.30-kor Kondé Lajos atya zarándok imával és szentségi áldással indított útnak minket a Dómból. Velünk volt ezen az első szakaszon Thorday Attila atya is, aki Újszegedig a Szent Erzsébet templomig imádkozott velünk. Ott tőle kaptunk buzdítást, majd áldással bocsátott utunkra. A leghosszabb útszakasz Újszegedről Tátra térig tartott, ahol részt vettünk a 10 órai Szentmisén. Mivel Benyik György plébános atya sajnos ismét kórházban van, ezért Aleksza János atya tartotta a szentmisét. A helyi rózsafüzéresek kaláccsal kínáltak minket, úgy folytattuk utunkat a Szent Rókus templomba. Itt is nagy szeretettel (kávéval, pogácsával) vártak, és a pihenő után az Öröm Útját imádkoztuk: az Úr Jézus föltámadásának 14 stációját, énekekkel, szentírási részekkel.

Alsóvárosra a délutáni rózsafüzér előtt nem sokkal érkeztünk, és a “szokásos terülj asztalkám” mellett frissülhettünk, ami nagyon jól esett (minden helyszínen). A 15 órai közös rózsafüzérnek Alsóvároson mindig van egy nagyon sajátos, magával ragadó légköre, orgonával, ünnepélyes énekekkel, elmélkedésekkel. Szerencsére nem zavart minket a templom előtti téren lévő más jellegű rendezvény. 16 órakor indultunk tovább a székesegyház felé. Ezen a szakaszon nagyon szép és érdekes újítás is helyet kapott: angolul és tagalog (filippínó) nyelven imádkozták elő a rózsafüzért az úton, mi pedig magyarul válaszoltunk. A városunkban dolgozó, tanuló külföldiek jelentkeztek erre a szolgálatra, és nagyon készültek! Köszönet nekik, és Kiss Csillag Annának, aki bátorította őket, és Polyák László kántor úrnak, aki nagyon ügyesen koordinálta ezt az új tapasztalatot. Grácián OFM atya is velünk volt ezen a szakaszon.

A Dómban 16.50-kor kezdtük a közös rózsafüzért, majd 17.30-kor ünnepélyesen elimádkoztuk, elénekeltük a lorettói litániát Köllő Sándor atya vezetésével, Nagy Péter kántor úr orgona kíséretével. Végül 18 órakor a záró szentmisével ért véget ez a csodálatos nap. Kondé Lajos atya, mint már annyiszor az elmúlt években, atyai szeretettel és segítéssel állt mellettünk, köszönet és hála érte!

A zarándoklat számokban: 28 fő indult, útközben cserélődve, de sokan végig kitartva, 30 fő volt a létszámunk Alsóvárosig. Onnan 90 imádkozó vonult tovább, a Dómban pedig kb. 120 fő vett részt a rózsafüzéren. A nap folyamán 10 egész kör rózsafüzér ima, egy Isteni Irgalmasság rózsafüzér, egy lorettói litánia, két szentmise volt az imádkozásunk. Hála Istennek a kapott kegyelmekért!

Hirdetések:

1.A Dóm rózsafüzér csoportja hirdet Jézus Szíve imaünnepet Magyarországért június 19-én 13.30-tól 16.30-ig. Erről majd továbbítom később a szórólapot a részletekkel.

2.Városi találkozásunk legközelebb az alsóvárosi búcsúban lesz augusztus 1-én szombaton. Mint minden évben, most is kap minden templom és plébánia szép plakátot a részletekkel. A kezdő Szentmise 15.30-kor lesz, utána pedig az ünnepélyes rózsafüzér. A többi programot majd a plakátról fogjuk megtudni, de szerintem sokan már eleve készülünk részt venni ezen a jeles ünnepen.

Köszönettel és imával: Aradi Mari (20/4260219)

Előadás Edith Steinről

Edith Stein, a Szent Keresztről nevezett Teresia Benedikta nővér (1891—1942)

Április 23-án a plébánia nagytermében tartott előadásában Homoki-Nagy Mária testvérünk bevezetésként a karmelita szerzetesrend eredetét vázolta, tekintettel arra, hogy Edit karmelita nővérként vállalta a mártíromságot. A rend eredete a mai Izrael Haifa nevű kikötője fölé magasodó Karmel-hegyhez kötődik, ahol Illés próféta egy barlangban lakott. A később ide telepedett remeték alapították a karmelita szerzetesrendet, mely szigorú volt, de fegyelme az évszázadok során lazult. Női (és férfi) ágának megújítója Avilai Szt. Teréz (XVI. század), aki okos és szép teremtésként a karmelita „sarutlan” szerzetességét hozta létre. Szent Teréz Edit Stein megtérésében kulcsszereplő.

Edit ugyanis szombattartó, azaz szigorúan vallásos zsidó családba született a németországi Breslauban (magyarul Boroszló, ma Wroclaw). Miután édesapja meghalt, özvegy édesanyja nevelte gyermekeit, vezette a család fatelepét, ellenőrizte erdejét és a könyvelést – azaz erős és okos asszony volt. Edit szenvedélyes tudósszomja és feltűnő tehetsége korán megnyilatkozott, nyelveket könnyen tanult, egyebek mellett héberül és latinul is tudott. Tudásszomját a szigorú formákat követő zsidó vallásosság nem elégítette ki – serdülőként igazságot kereső „ateistának” vallotta magát. A helyi egyetemen filozófiát, lélektant, germanisztikát és történelmet tanult. Tehetségét egy tanára úgy fogalmazta meg: „Üss a kőre, és bölcsesség szikrázik belőle” (a kő németül Stein). Göttingeni nagybátyja az ottani (világhírű) egyetemre irányította, ahol a zsidó származású Edmund Husserl tanítványa lett, majd 1916-tól tanársegédje lett a Freiburgi Egyetemen. Az I. világháború szörnyűsége olyannyira megérintette, hogy önkéntes ápolónői szolgálatot vállalt.

A háború befejeztével Freiburgban tanított, ahol Avilai Szent Teréz önéletrajza került a kezébe. Egy éjszaka alatt elolvasta és kijelentette: „Ez az igazság.” Elment a szentmisére és kérte megkeresztelését, ami 1922-ben meg is történt. Immár keresztényként a speyeri domonkos nővérek kolostorában működött és itt született tanulmánya Árpád-házi Szent Erzsébetről. 1932-ben a münsteri pedagógiai főiskola docense lett. Lefordította a katolikus hitre tért Newman naplóját, Aquinói Szt. Tamás „Az igazságról” című művét, valamint megírta a „Véges lét és öröklét” című tanulmányát.

Időközben, az 1933-as náci nemzetiszocialista hatalomátvétel évében belépett a karmelitákhoz, ahol rendi neve Avilai Szent Terézhez és a keresztáldozathoz kötötte. Nem akart menekülni, de a hollandiai Echt karmelita kolostorának nyújtotta lehetőséget elfogadta. 1937 július 20-án a hollandiai templomokban felolvasták a Holland Püspöki Kar tiltakozó pásztorlevelét, mely a zsidókat érintő német intézkedés ellen emelt szót. A megtorlás során Editet és vele lakó nővérét elfogták és 1200 zsidó származású katolikus hívővel Auschwitzba hurcolták, ahol rendi ruháját viselve 1942. augusztus 7-én szenvedett vértanúhalált.

lejegyezte: Horpácsy András

Pálosszentkúti majális

Az évek folyamán hagyománnyá vált, hogy Attila atya kirándulni hívja a ministránsokat és azok családjait, hogy töltsék együtt a május elsejét valahol távol a Város, az Újszegedi Liget forgatagának zajától. Az időjárás kedvezően alakult, mire családunkkal megérkeztünk a Petőfiszállás melletti Pálosszentkútra. Homoki-Nagy Mária, Szendrényi András és Attila atya időben indulva korábban érkeztek, ám nekünk némi egyeztetés, a felszerelés ellenőrzése, enni-innivaló és a gyerekek összekészítése miatt kis lemaradással kellett számolnunk.

Csend volt. Béke, nyugalom. Néhány kegyhelyre látogató vendégtől eltekintve szinte senki nem járt ezen a napon erre. Pont erre volt mindannyiunknak szüksége. Távol mindentől, a zajtól, a majális forgatagától, a várostól. Nagyon jól esett a természet üde látványa, a hirtelen berobbanó tavasz színei, a madarak, a fák… Gyerekeink hamar felfedezték a „szent csapot” (Szentkút), aminek természetes folyását próbáltak eltéríteni, medrét más irányba terelni – szerencsere sikertelenül… Kis játék, uzsonna, beszélgetés után énekeltünk és imádkozunk a kápolnában, tapasztalatokat cseréltünk, kinek milyen Mária-élménye volt életében. Az Úrangyala, a déli imaóra elvégzése után még taizéi énekekkel is dicsértük a Mindenhatót. Nagyon büszke voltam a gyerekekre, mert szépen tudtak mindenhez kapcsolódni.

A hazautat kis kitérővel szakítottuk meg, amely nagyszerű ötletnek bizonyult. Egy magaslest ígért egy tanösvény vége, melyre eleinte nem láttunk sok esélyt, ám bátorságunk és kitartásunk végül meghozta gyümölcsét: gyönyörű panoráma tárult szemünk elé a Péteri-tó kilátójából. Bivalyok, madarak és egy mesébe illő fehér ló is feltűnt utunkon. Igazán tartalmas beszélgetésekkel, lelassuló, csendes május elsejét élhettünk át ebben a néhány órában. Mindannyiunknak jól esett kiszakadni a hétköznapokból, és hátra hagyni a hangos várost, hogy testünk-lelkünk megpihenhessen. Köszönjük a lehetőséget!

Szántó Cili és Brzózka Marek