Igen, ezt a címet adtam, mert ez a tapasztalatunk nagyon-nagyon sok hívővel együtt. Nem csak az időseknek, hanem sok-sok fiatalt is ismerek, akik imádkozzák a rózsafüzért, és ezzel lelki életük, sőt életük minden területe megtermékenyül, akár teljesen átalakul.

Plébániánkon, a Historia Domus tanúsága szerint, kezdetektől szervezett csoportban is imádkozták a rózsafüzért. Újságcikk is tanúsítja, hogy az első világháború után a buzgón imádkozó hívek olyan nagy hatást tettek a betérő megszálló francia tisztekre, hogy ennek is köszönhető, hogy ma nem Szerbiához tartozunk (Újszeged, Szőreg, Deszk, Klárafalva, Ferencszállás, Tiszasziget-Ószentiván vonal…)

Szintén a Historia Domusban olvastam arról a buzgó asszonyról, aki több mint 50 évig vezette a hívek rózsafüzér imáját, és a 60-as években halt meg.

A mai rózsafüzér társulat 1988-ban szerveződött újjá, amikor Gyulay Endre püspök atya körlevélben kért minden plébánost, hogy szervezzék újjá a rózsafüzér imádkozást, ha lehet Társulatok formájában. Katona Nándor atya tehát nagyon lelkesen ezt meg is tette újszegedi plébánosként, sőt a hónapok első vasárnapján, a rózsafüzér titokváltás és közös ima napján, ő maga tartott előadást, elmélkedést a Társulat tagjainak, akkoriban legalább 60 fő volt a létszám. Akikre én magam személyesen is emlékszem, mint Társulat vezetőkre: Néveri Terézia, Szabadkainé Gizike, Aradiné Etelka.

A Rózsafüzér Társulat ma is működik mindkét templomunkban, de egy társulatnak tekintjük magunkat, hiszen napi kapcsolatban vagyunk. A létszámunk 41 fő, de a titokváltás a modern kor eszközeit is felhasználja: vannak, akikkel sms-ben, messengeren, vagy telefonon váltjuk a titkot, mert nem tudnak pont az első vasárnap ott lenni az esti szentmise előtt, akár betegség, akár családi elfoglaltság, akár távolság miatt.

Ha valaki szeretne a Rózsafüzér Társulat tagjaként imádkozni, illetve információt kér, hogy mitől különleges az együtt imádkozás, illetve az egy szándékra való imádkozás otthonainkban, bátran keressen. Jelenleg Zombori Lászlóné Piroska és Aradi Mari vezeti az Újszegedi Rózsafüzér Társulatot (telefon: 20/426 0219)

Még egy érdekesség, ami sokaknak föltűnhet. Az előbbiekben az első vasárnapi közös rózsafüzér imát említettem, de láthatjátok, hogy minden nap ott rózsafüzérezünk néhányan az esti szentmisék előtt. Miért és hogyan alakult ki ez a szokás? 2013 júliusában történt egy szomorú eset egyházközségünkben: az akkori plébánosunk laicizálása, hivatáselhagyása. A templomba járó hívek értetlenül álltak a templomban, senki nem találta a helyét, beindultak a találgatások, pletykálkodások. Azonnal láttuk, hogy itt drasztikus lépés kell: az ott lévőkkel beültünk a padba, és a Szentlélektől ösztönözve elhatároztuk, hogy minden nap fogunk együtt imádkozni. Így is történt. 2013. július 4. óta minden nap közösen imádkozzuk a rózsafüzért. Azóta létszámunk hol több, hol kevesebb, de töretlenül hűségesek vagyunk az ima erejével. Ma már 16.45-től az Isteni Irgalmasság rózsafüzérét mondjuk, ezt követően a napi rózsafüzért, végül egyéb imákat, például június hónapban a Jézus Szent Szíve litániát, februárban Lourdesi kilencedet, márciusban Szent József kilencedet, decemberben Szent Család kilencedet imádkozunk. De például néhány hete bekapcsolódtunk az országos imafölhívásba is: „15 millió Üdvözlégyet magyar hazánkért”.

A fiataloknak is létezik saját rózsafüzér társulat, ami a Dómban működik szerdán esténként 19 órától. Egyetemisták hozták létre, ők szervezik, Kondé Lajos atya jóváhagyásával, illetve online egy domonkos atya is segíti őket. Ha fiatalként olvasod ezt az írást, bíztatlak, hogy hozzád hasonlóktól bátran tanuld ezt az erős és erőt adó imádságot!

Aradi Mária

A Názáret családcsoport minden évben közös kirándulást szervez. 2026. július 22-e és 26-a között a Zemplén-hegységbe vitt utunk (szállásunk Pálházán, a Hanyi Istók túristaház volt), ahol megnéztük a Füzéri várat, a Boldogkővárát és egy túrázás alkalmával Göncön a Vizsolyi Bibliát is megtekinthettük. Az izgalmas látnivalók mellett sokat adott az egymással töltött idő, a közös reggeli és esti imák, a hangosan megfogalmazott könyörgések, tanúságtétel ez a családoknak, gyerekeknek. Külön öröm látni, ahogy a gyerekek együtt játszanak: tollasoznak vagy fociznak, illetve társasjátékoznak, amelybe a felnőttek is szívesen bekapcsolódnak. E nyári programok mindig építik közösségünket. Isten segítsen megtartani jó szokásunkat!

Móczárné Kiss Gabriella

Názáret családcsoportunkból idén öt család – Móczár, Siklós, Szabó, Szilárd, Vései – tudott eljönni a nyári táborba. Az időjárás kegyes volt, mert éppen nem volt kánikula, sőt az első napokban a táskákból estére már előkerültek a kardigánok és hosszúnadrágok is. A füzéri várban, aki akart, pecséteket gyűjthetett, amiért a végén kulcstartó járt ajándékba, a boldogkőváraljai várban pedig megnézhettük, hogyan zajlott akkoriban a lovagok bajvívása. Ez utóbbi program során csoportunkból még két bátor jelentkezőt, Szilárd Leventét és Móczár Ottót apróddá is avattak, melyről hivatalos okirat is tanúskodik.

A gönci múzeumban nemcsak a híres Bibliát tekinthettük meg, hanem interaktív játékokban is részt vehettünk. Ilyen volt például az, ahol a szólásmondások, közmondások közül ki kellett választani, melyiknek van bibliai alapja, de volt olyan, nem is könnyű feladat, ahol a Bibliából vett szavaknak kellett kitalálni a jelentésüket. A sok élmény és program után este aztán mindig nagy játék vette kezdetét. A kisebbek fociztak, vagy a szállás játszóterén felállított várban folytattak harci csatákat, a nagyobbak pedig tollas mérkőzéseket játszottak, sötétedés után pedig a társasjátékok vették át a főszerepet. Öröm volt látni, hogy ilyenkor a telefonok „kiestek” gyermekeink kezéből, és a „régóta fiatalok” is önfeledten adták át magukat a csapatjátékoknak. Mi felnőttek pedig sokat tudtunk egymással beszélgetni, befogadni a másik család gondját-baját vagy éppen örömét.

Jó volt megélni az egymásra figyelést, sokat nevetni, mindeközben gyönyörű vidéken lenni. Bár néhány apukának az ágy kicsinek bizonyult (gyerektáborok helyszínén laktunk), a szállással mindenki elégedett volt. Parkos udvar lévén, nagy tér adódott a gyerekek mozgásigényének kielégítésére. Kaptunk finom reggelit és vacsorát, ahol kamaszaink korlátlanul tudtak repetázni. Voltak szabadtéri játékok kicsik és nagyok részére egyaránt. És egy kedves „ajándékot” is kaptunk még megérkezésünkkor, egy lapot, amelyen üdvözölt minket az előttünk szintén néhány napot vendégeskedő Király család. Élményekkel gazdagodva tértünk haza a gondtalanul eltöltött táborozás után. Reméljük, jövőre sikerül majd megint együtt tölteni pár napot.

Siklósné Pechan Szilvia

Az évek folyamán hagyománnyá vált, hogy Attila atya kirándulni hívja a ministránsokat és azok családjait, hogy töltsék együtt a május elsejét valahol távol a Város, az Újszegedi Liget forgatagának zajától. Az időjárás kedvezően alakult, mire családunkkal megérkeztünk a Petőfiszállás melletti Pálosszentkútra. Homoki-Nagy Mária, Szendrényi András és Attila atya időben indulva korábban érkeztek, ám nekünk némi egyeztetés, a felszerelés ellenőrzése, enni-innivaló és a gyerekek összekészítése miatt kis lemaradással kellett számolnunk.

Csend volt. Béke, nyugalom. Néhány kegyhelyre látogató vendégtől eltekintve szinte senki nem járt ezen a napon erre. Pont erre volt mindannyiunknak szüksége. Távol mindentől, a zajtól, a majális forgatagától, a várostól. Nagyon jól esett a természet üde látványa, a hirtelen berobbanó tavasz színei, a madarak, a fák… Gyerekeink hamar felfedezték a „szent csapot” (Szentkút), aminek természetes folyását próbáltak eltéríteni, medrét más irányba terelni – szerencsere sikertelenül… Kis játék, uzsonna, beszélgetés után énekeltünk és imádkozunk a kápolnában, tapasztalatokat cseréltünk, kinek milyen Mária-élménye volt életében. Az Úrangyala, a déli imaóra elvégzése után még taizéi énekekkel is dicsértük a Mindenhatót. Nagyon büszke voltam a gyerekekre, mert szépen tudtak mindenhez kapcsolódni.

A hazautat kis kitérővel szakítottuk meg, amely nagyszerű ötletnek bizonyult. Egy magaslest ígért egy tanösvény vége, melyre eleinte nem láttunk sok esélyt, ám bátorságunk és kitartásunk végül meghozta gyümölcsét: gyönyörű panoráma tárult szemünk elé a Péteri-tó kilátójából. Bivalyok, madarak és egy mesébe illő fehér ló is feltűnt utunkon. Igazán tartalmas beszélgetésekkel, lelassuló, csendes május elsejét élhettünk át ebben a néhány órában. Mindannyiunknak jól esett kiszakadni a hétköznapokból, és hátra hagyni a hangos várost, hogy testünk-lelkünk megpihenhessen. Köszönjük a lehetőséget!

Szántó Cili és Brzózka Marek

Ez egy szűk kis csapat, ahová azok az egyházközségi tagok járnak, akik valamilyen oknál fogva nem tudják bevállalni a heti rendszeres bibliakörök valamelyikét, de mégis szívesen foglalkoznának egy kis közös bibliaolvasással.
Azelőtt egy idősebb hitoktató hölgy vezette, aki mint egy anya összetartotta a csoportot.
Az ö halálával kérdéses volt, hogy folytassuk-e tovább. Végül néhány hónapos keresgélés után megtaláltuk új működési stílusunkat. Attila atya javaslatára Turay Alfréd könyve alapján sorra vesszük a bibliai szakaszokat, abból kiindulva beszélgetünk, megosztva a gondolatainkat, életünket, véleményünket, problémáinkat egymással. Azt tapasztaltuk, hogy kis körben lehetőségünk van személyesebb megnyílásra, jobban, mint egy nagyobb létszámú közösségben. Itt szabadabban elmondjuk kérdéseinket, kétségeinket, életünk kényesebb részeit is. Talán spontánabbul beszélgetünk, gyakran egészen eltérve az eredeti témától.

Márciusban egy rendkívüli alkalmat is rendeztünk, mert meghívtuk egy komoly beszélgetésre Tari Marikát, akit ismerhetnek azok, akik néhány éve egyik nyári csütörtök este keretében hallották az ő tapasztalatát, amit a klinikai halál állapotában élt meg, s ami kapcsán különleges kapcsolatban került Jézussal. Marikának sok gyakorlati tapasztalata van a hit megélésével, hitkérdésekkel, vagy a különböző látásmódok buktatóival kapcsolatban. Egyszerű gazdálkodó családból származik, talán éppen ezért tudja sokszor konkrétan is meglátni Isten akaratát, elképzeléseit, – na meg persze a Jóisten kegyelméből.

Marika egész családjában aktívan működik a Szentlélek és több családtag is részesült már közbejárása által a gyógyulás kegyelmében, lelki és testi szempontból egyaránt. Persze a családon túl is számtalan embernek nyújt segítséget és vezet el a megtérés és hit útjára. Javasolta, hogy a Szentlélek hívásával érdemes kezdenünk napjainkat, hiszen mindannyian a Lélek háza (sátra) vagyunk és talán így egész napunk imádsággá válhat.

Felhívta figyelmünket a bűnbánat és a szent gyónás fontosságára, ami most nagybőjt kapcsán különösen időszerű. A valódi bűnbánat és a szent gyónásban kapott feloldozás együttesen elengedhetetlen az üdvözüléshez.

Többször említette kedvenc zsoltárait, amelyek imádkozása számtalanszor segítette és mentette meg a bajból.

Marika számtalan gyakorlati példával tette érthetővé és érdekessé a beszélgetést, ugyanis most nem előadás volt a cél, hanem egy olyan beszélgetés, ahol feltehetjük a kérdéseinket, ahol elmondhatjuk a gondolatainkat és megbeszélhetjük vele, mert ő küldetést is kapott Jézustól, időnként kegyelme van meglátni dolgokat, amit mi észre sem veszünk, vagy nem tudjuk az igazságtartalmát.

Ezen az estén sikerült mély gondolatokba merülni, fontos témákról beszélni, sokan éreztük azt, hogy még szívesen folytatnánk ezt a beszélgetést, hiszen egy hiteles, Isten kegyelmében élő ember gondolatait kaphattuk.

Aradi Zsuzsanna

Február 14-én este 7 órakor farsangra gyűlt össze Plébániánk közössége a Bálint Sándor Művelődési Házban.

A mulatságot plébánosunk, Attila atya és Jáger Richárd igazgató úr köszöntője nyitotta meg. Attila atya örömmel látta a vendégsereget és rámutatott arra, hogy hamarosan jön a böjt, a húsvéti misztériumra való felkészülés ideje, de ezen az estén még legyen a táncé, szórakozásé a főszerep. Emellett megköszönte Richárdnak, hogy helyet adott az ünneplés idejére. Richárd a korábbi évekhez hasonlóan Plébániánk ezen eseményét az év egyik fénypontjának nevezte és örömét fejezte ki azért, hogy otthonunknak érezzük az Újszegedi Művelődési Házat.

A közös imádságot ízletes, igényesen tálalt vacsora követte. A Sport & Life felszolgálóinak, szakácsainak köszönhetően idén is négyféle menüből választhattunk.

Az étkezés után jött az este egyik legfontosabb eseménye, az álarcosok felvonulása, akik pazar, ötletgazdag látvánnyal kápráztattak el mindannyiunkat. A főasztalnál helyet foglalókból álló, János atya vezette zsűri dolga idén sem volt könnyű. Az első helyezést az Ősemberek és Kardfogú tigris (Verdure család), a második helyezést Gru és a Minionok (Csapó család), a harmadik helyezést Éva, Anna hercegnő, Veronika és a Tudás fája (Árpás család) érte el. Bravúros megoldással rukkoltak elő a „bírálók”, számos kategóriában hirdettek ezen felül győztest. A legtökéletesebb jelmez különdíjat a Családi Lefektetési Vállalat (Brzózka-Szántó család), a leglátványosabbét a Királyi Méhészet (Fodor család) nyerte el. A „legijesztőbb” a Sárkány és Királylány (Richárd és Orcsik Anett) volt, János atya kérésére a Sárkány a hangját is megmutatta. A Valentin napi meglepetés (Lantos Márti) a „Rózsaszín, de nem párduc” címet kapta, az Őrült tudós (Takácsné Mihalik Bogi) az „MTA különdíjában” részesült. Az Elegancia és stílus kategória győztese a Gróf és Grófnő (Schliz házaspár, Anita és András) lett. Szeretettel gratulálunk minden résztvevőnek!

Az est további részében moldvai és gyimesi-csángó táncokat tanultunk Véseiné Szőllősi Réka vezetésével. Majd retró buliban vettünk részt, amelyhez a zenéről Horváth István gondoskodott.

Idén nagyon különleges tombolatárgyakat ajánlottak fel a Kedves Testvérek, amelyet ezúton is köszönünk. A 60 ezer forint értékű, Orcsik Sándor által biztosított, Orcsik Műhely Kft-nél, autó szervizelésére beváltható fődíjat Brzózka Dami nyerte meg. Brzózka-Szántó Cili csodás alkotásai pedig két család otthonát szépítik tovább. A hölgyek örömére Ludányi Olga jóvoltából idén két, 20 ezer forintos, kozmetikai kezelésre jogosító utalvány is a nyeremények között volt. Nagy sikert aratott a Horthy Csónakházon elkölthető csülökvacsora (Dr. Szeleczky-Ótott Ferenc felajánlásából). Bauer Tamásnak köszönhetően masszázskezelés is gazdára talált. Két különdíj igazán különleges volt, Attila atya kávézásra, János atya sütizésre hívta meg a nyertest. Szeretettel gratulálunk a nyereményekhez!

Hálás köszönet Jáger Richárdnak a befogadásért, a Sport & Life dolgozóinak a finom ételért! Köszönjük Attila atya, János atya házigazdai helytállását, Horváth István zenei szolgálatát, Erdődi Imrének a fotózást, az előkészületekben nyújtott segítséget Radnai Zsuzsinak, Aradi Zsuzsinak, Ludányi Noéminek, Takács Petinek, Lantos Csabi és Mártinak, Dobóczky Zolinak, Pár Zolinak, a sok szervezői munkát Aradi Mártinak és Kószó Editnek! Külön és kiemelten szeretném megköszönni az elpakolásban nyújtott segítséget az ad hoc szerveződött kis csoportunknak, akikkel az éjféli imádság előtt és után is lelkesen tevékenykedtünk! Jövőre folytatjuk!

Dobóczkyné Bús Márti