A jegyesoktatás számunkra kifejezetten pozitív élmény, és már az első két alkalom után is úgy érezzük, hogy sokat ad nekünk. Különösen értékesnek tartjuk, hogy az itteni jegyesoktatás nagyon modern felfogású. Számunkra sokkal hitelesebb és életszerűbb az a megközelítés, hogy nem kizárólag a pap beszél a házasságról, hanem minden alkalommal egy házaspárt hívnak meg, akik saját tapasztalataikból kiindulva hoznak egy-egy témát, amellyel közösen dolgozunk. Így nem pusztán elméleti gondolatokat hallunk, hanem valós, megélt helyzeteken keresztül gondolkodunk a házasság kérdéseiről.

Az Újszegedi Jegyes Esték során olyan témákat érintünk, mint a kommunikáció, a konfliktuskezelés, a pénzügyek, a családi minták vagy a közös jövőkép. Különösen hasznos számunkra, hogy nemcsak csoportos beszélgetések vannak, hanem párban is kapunk időt arra, hogy az adott kérdéseket egymás között átbeszéljük. Ezt az egész folyamatot egyfajta párterápiás prevenciónak is tekintjük: még a házasságkötés előtt tudatosan foglalkozunk a kapcsolatunk működésével, erősségeivel és az esetleges nehézségekkel. Ez biztonságot és megerősítést ad számunkra a közös jövőnket illetően.

Az alkalmak nagyon jó hangulatban telnek. Már most egy igazán jó kis csapat formálódik, ahol mindenki barátságos, befogadó és nyitott. Őszinte, támogató légkör vesz körül bennünket, ahol természetes módon lehet megosztani gondolatokat, kérdéseket vagy akár bizonytalanságokat is. Összességében a jegyesoktatás számunkra nemcsak felkészülés a házasságra, hanem egy olyan közös élmény, amely tovább mélyíti a kapcsolatunkat és erősíti az elköteleződésünket.

Huszár Bence – Csabai Orsolya

E címmel tartott Péterffy Gabi előadást a csütörtöki felnőttkatekézis csoportban. Ez azonban sokkal inkább egy imádságban töltött óra volt. A januári évfordulókhoz kapcsolódó versek, novella részletek és miniatűr zongoradarabok a megidézett költők, írók, zeneszerzők fohászai voltak a Mindenhatóhoz és ezekbe a fohászokba tudtunk mi is bekapcsolódni.

Mindenekelőtt Szűz Mária Istenanyaságáról emlékeztünk F. Brugmüller, Ave Mária c. zongora etüdjével és Lackfy János: Gondoltad-e volna c. költeményével. Ezt követően Gabi Petőfi Sándor, Az apostol c. elbeszélő költeményéből olvasott fel részleteket, melyből talán azt a gondolatot érdemes mindannyiunknak megfogadni: „az emberek bár vétkesek, vétkeikben is szeretem őket.”

Miután januárban ünnepli születésnapját Bogányi Gergely zongoraművész, kinek hitvallásáról már többször hallhattunk Gabitól, most arra hívta fel figyelmünket, hogy a Magyar Tudományos Akadémián volt az ősbemutatója Bogányi Szent Filoména legendája c. szimfonikus költeményének.

Vízkereszt ünnepéhez kapcsolódva Sík Sándor, Napkeleti bölcsek, illetve Paul Claudel, Vízkereszti ének c. költeményekkel e keresztény ünnep tanítását mélyíthettük el szívünkben.

Wass Albert születésnapjára is emlékezhettünk a Látható az Isten és a Tél c. versekkel, majd ennek hangulatát Gabi, Williem Gillock, Téli kép c. zongoradarabjával mutatta meg.

A Himnusz költőjének, Kölcsey Ferencnek lelkivilágát Schumann, A költő szól c. etűdjével idézte meg előadónk, aki nem feledkezett meg Fekete Istvánról és Ady Endréről sem.

Az előadás végén pedig Mozart A-dur szonatinájának I. tétele, illetve már a farsang hangulatát is idézve Schubert három tánca hangzott el Gabi zongora játékában.

Köszönjük Péterffy Gabinak, hogy az Új Esztendő elején ilyen imádságos hangulatban tölthettük a csütörtök estét.

Homoki-Nagy Mária

Az adventi időszak egyik különlegessége az ún. roráté szentmise, melyet hétköznap hajnalban – reggel 6 órakor – tartunk, hogy Istennel tudjuk kezdeni a napunkat. A nagy lelki atyák tapasztalata az, hogy az ember kora reggel, amikor még nem indult el a nap és nem kell rögtön szembesülni a napi nehézségekkel, akkor könnyebben tud imádkozni. Különösen fontos ez az adventi időszakban, mert Jézus születésének ünnepén, karácsonykor azt ünnepeljük, hogy „Velünk az Isten”. A roráté szentmise pedig abban segít, hogy ezt napról napra megtudjuk élni és felkészüljünk magára az ünnepre. A roráté elnevezés a szentmise kezdő énekének latin változatából származik, mely így hangzik: „Rorate caeli desuper, et nubes pluant iustum”. Vagyis „Harmatozzatok égi magasok, s onnan föntről ontsátok az igazat”.

Minden egyes szentmisén – így a rorátékon is – különböző szolgálatok vannak. Van olyan, aki felolvasást vállal, aki énekel, vagy éppen a sekrestyében készíti elő a szentmise kellékeit. A szentmiséken különleges szolgálatot látnak el a ministránsok. Különleges, mert igazából Jézusnak szolgálnak azzal, hogy konkrét segítségükkel szebb és méltóságteljesebb tud lenni a szentmise. A szépség, a méltóságteljesség Istenhez emeli a lelkünket, segít bennünket abban, hogy a hétköznapi világból megérkezzünk a Szenthez, az Istenhez. Éppen ezért a ministránsok jelenléte az egyes szentmiséken nem elhanyagolható dolog.

Az elmúlt adventi időszakban számomra nagyon jól eső érzés volt megtapasztalni, hogy sok fiatal és gyermek ministrált a rorátékon. Egy felnőtt is tud küzdeni a mindennapos korán keléssel, de talán a gyermekek számára ez még nehezebb. Éppen ezért mindazokat, akik rendszeresen ministráltak a rorátékon egy kis jutalomban részesítettük, hogy érezzék a szolgálatukat észrevesszük és fontosnak tartjuk. Január 11-én vasárnap, a 9:30-as szentmisét követően egy kis összejövetelre hívtuk meg a ministránsokat a plébánia hittan termébe. Itt közösen visszatekintettünk az adventi időszakra, illetve imában kértük a Szentlélek vezetését az előttünk álló hétköznapokra. Ezt követően pedig egy-egy emléklappal és könnyvel köszöntük meg a szolgálatukat, hiszen nem csak a rorátékon vannak jelen, hanem vasárnapról vasárnapra ott vannak a szentmiséken.

Aleksza János atya

December 16-án a Szegedi Ökumenikus Kórus hagyományos adventi koncertet adott a Szent Erzsébet templomban. A kórus karnagya a kiváló Nagy-Szabó Kornélia, aki a kezdetektől nagy szeretettel, igényességgel, gondossággal irányítja a vegyeskart. Az orgonakíséretes műveket, illetve a szóló orgonadarabokat a Székesfehérváron élő Tóka Szabolcs orgonaművész játszotta remek előadásban. Régi, jó kapcsolat fűzi az Ökumenikus kórushoz, visszajáró művész, sokadik alkalommal működik közre az énekkar hangversenyein.

César Franck szép és hatásos D-dúr Sortie orgonadarabjára vonult be a kórus, majd Lisznyai Gábor: Ó jöjj le Messiásunk című orgonakíséretes énekkari műve hangzott el.

A bevezető muzsika után Dr. Homoki Nagy Mária a kórus nevében köszöntötte a jelenlévőket Anselm Grün bencés szerzetes, teológus, a jelenkori keresztény lelkiségi irodalom egyik legnépszerűbb szerzőjének adventi gondolataival. A szebbnél – szebb áhítattal, örömmel, ujjongással teljes énekkari művek között gyönyörű adventi és karácsonyi versek hangoztak el Bódás János és Ady Endre tollából Mária szuggesztív előadásában, valamint némely ének szövegéhez, tartalmához kapcsolódóan a Bibliából is elhangzott egy-egy kis részlet.

A koncertet színesítette a Szabó testvérek együttes kamarazenélése, fúvós hangszereken való játéka. A 4 testvér a koncert folyamán kétszer is az alkalomhoz illő szép, adventi és karácsonyi zenéket szólaltatott meg fuvolán, trombitán, kürtön, bariton kürtön. Tavaly adventben, ugyancsak az ökumenikus kórus hangversenyén hallottuk a testvéreket először, most is örömmel hallgattuk őket.

A koncert zárásaként a kórus, az orgona és a hallgatóság együtt zengték lelkesen: Dicsőség mennyben az Istennek… Ez az igazán élményszerű adventi hangverseny ismét jótékonysági céllal is szerveződött: az est végén a kivonulás alkalmával a Bethesda Gyermekkórház javára folyt adománygyűjtés. Szívből köszönjük a Kórus minden tagjának és vezetőjüknek Nagy-Szabó Kornéliának, Tóka Szabolcs orgonaművésznek, a Szabó testvéreknek ezt az ajándékba adott szép koncertet. Isten áldása kísérje munkájukat!

Lucz Ilona

Itt az Advent. A Szent Erzsébet plébánia vezetősége mégis úgy döntött, hogy helyet ad Simon Miklós szegedi festőművész Krisztus-arcainak.

Félreértenénk a Krisztus-arc sorozatot, ha azt akarnánk megkeresni, hogy melyik az igazi, melyik ábrázolja a leghűbben, amit a festő lát, úgymond melyik sikerült a legjobban. A vallásban, a misztikában ugyanis az a hitelesség szinte elsődleges kritériuma, hogy amit belül átélünk, azt soha nem tudjuk teljes mértékben kifejezni. A festő a festményeivel állandó kísérletezésben van, hogy számunkra is hozzáférhetővé tegye azt, amit csak ő lát és él át. Mindegyik kép azonban csak hasonmása, töredékes megjelenítése annak, ami belül van. És milyen szerencse, hogy így van. Hogy az a titokzatos kép titok marad. Mert csak ezért képes új és új alkotásra inspirálni a festőt. Úgy, mint a költők is. Ha csak egyszer is ki tudnák fejezni egészen, hogy mit jelent számukra a kedvesük, akkor soha többet nem lennének képesek új és új szerelmes verset írni. A sok vers, sok festmény mind azt igazolja, hogy van valami, ami végső soron kifejezhetetlen, és minden megírt költemény és megfestett kép ezt a kifejezhetetlent tanúsítja.

Szerencsés és nagyra becsülhető alkalom számunkra, hogy ezeket a képeket megnézhetjük, magunkba engedhetjük. És ott a lelkünk mélyén megfeleltethetjük a saját Krisztus-képeinkkel.

Ezek a képek a szenvedő Krisztus arcát ábrázolják. A festőnek nem volt szüksége arra, hogy a szokásos töviskoronát is odafesse. Anélkül is látható és átélhető, hogy itt a Fájdalmak Emberének arcát nézhetjük. Miért nem a tanító Krisztus, miért nem a beteget gyógyító, miért nem a kánai menyegzőn mulató, vagy a kufárokat elkergető Krisztus? Talán azért nem, mert az ember leginkább akkor van egyedül, akkor veszíti el minden kapaszkodóját, amikor szenved. A megtestesülés titka, annak a teológiai tanítása, hogy Krisztus vállalta a szenvedést részben az, hogy így tudott a legközelebb jönni az emberhez. Ahhoz, aki a szenvedésében a legmagányosabb, ahhoz lép oda a szenvedő Krisztus. Amikor azt olvassuk a Teremtés könyvében, hogy az embert Isten a maga képmására alkotta, férfinak és nőnek, akkor azt a bíztatást és reményt hallhatjuk ki ebből a tanításból, hogy a szenvedő ember arca a szenvedő Krisztus arca. Leginkább akkor láthatjuk meg Isten arcát, amikor meglátjuk a szenvedő ember, a szenvedő Krisztus arcát.

Máté-Tóth András

A kiállítás megtekinthető a plébánia nagytermében Krisztus király ünnepétől Vízkeresztig.