Emlékezetes kirándulás Lakitelekre

Egyetlen nap, március 20-a mégis meghatározó élménynek marad meg valamennyiünk emlékezetében. Busszal kirándultunk Lakitelekre egy viszonylag gyorsan összeverbuválódott plébániai illetve görög katolikus közösséggel. A több mint három évtizeddel ezelőtt Lezsák Sándor jóvoltából létrejött intézmény (főiskola, kollégium, borászat, stb.) sajátságos, meggyőző szellemiséget sugároz: kiszámítottságot, rendet, nemzeti kultúrát. Az épületek, leginkább a főépület, amely a Nemzeti Művelődési Intézet székháza, építészetileg a hagyomány és korszerűség összhangját sugározzák, és mindettől úgy érzed, hogy hazajöttél. Béke és nyugalom, a jelenkor vágyott szépsége és gondolkodásmódja vesz körül. Ezt a légkört sugározza elsősorban a központi épület, amely belső tereivel, nemzeti önazonosságunkat hordozó értéktartalommal, kívül-belül a magyar kulturális örökség szimbólumaival díszítve kelt csodálatot. Az aulában kiállított tárgyak minősített magyar kézművesek és népművészek munkái. A Hévizi Róbert szakszerű vezetésével bemutatott műalkotások (szövés, fonás, kötés, horgolás, nemezelés, stb.) gazdagságától alig lehetett szabadulni, hiszen sugározzák a közösségek értékteremtő erejét is.

A gazdag, jóízű ebéd után hallgattuk meg Harangozó Imre néprajzkutató „Szakrális népművészet” című előadását. Az előadás Harangozó rendkívüli néprajzi tájékozottságáról tanúskodott. Gondosan állította össze a szakrális néprajz elemeit; személyes találkozásai, szórakoztatóan előadott történetei kiemelték a kifejezésmódjában ugyan egyszerű, de gondolkodásában és lelkületében mély istenkapcsolatot sugárzó parasztság, a nemzetfenntartó erő bölcsességét.

Utoljára, de nem utolsó sorban köszönjük a Nemzeti Művelődési Intézet nagyvonalú ajándékát, hiszen jelképes, jelentéktelen összegért utazhattunk és vehettünk részt ebben az élményben. Köszönet illeti Mentes Dániel módszertani referens munkáját is, aki szervezte a kirándulást, és aki háttérbe húzódva ugyan, de figyelmes segítőkészséggel állt csoportunk rendelkezésére.

Vajtai Éva

A Partiscum kórus hangversenye Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére

A Partiscum kórus immár harmadik alkalommal énekelte be a Szent Erzsébet templomot, hagyományt teremtő céllal, sőt ezúttal az új hajtás, a Partiscum leánykar is bemutatkozott. Március 28-án, pénteken 19 órai kezdettel indították szép műsorukat a középiskolás leányok. Két, Bartók Béla által gyűjtött és feldolgozott népdal éneklésével kezdték programjukat, a bevonulásra az „Elindultam szép hazámból” kezdetű népdalt szólaltatták meg. Lázár Tamás kiváló karnagy, aki mindkét kórust vezeti, említést tett a leánykar létrejöttéről, melynek működése egészen friss, hiszen megalakulásuk óta mindössze harmadjára énekeltek a leányok ezen az estén, ők a város különféle középiskoláiból jelentkeztek kóruséneklésre.

Műsorukat két blokkból állította össze a karnagyuk, az elsőben reneszánsz műveket, míg a másodikban XX. századi darabokat énekeltek nagyszerűen. Luca Marenzio, Orazio Vecchi, Giulio Caccini reneszánsz zeneszerzők művei csendültek fel, majd Kodály Zoltán és Karai József egy-egy kórusdarabját hallottuk. A remek kóruskíséretet Kerpics Mátyás zongoraművész-tanár biztosította, fuvolán ügyesen, szépen közreműködött Szűcs Kata. Reményteljes, örvendetes, örömteli volt látni, hallani a fiatal generáció leánykarát!

Dicséret illeti Lázár Tamás karnagy jövőépítő munkáját.

A hangverseny második felében a nagy kórus, a Partiscum vegyeskar énekében gyönyörködhettünk. Harmadszorra bűvölték el hallgatóságukat az Erzsébet templomban Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére. Programjukat ugyancsak régi korok zenéjével indították, majd kortárs darabokkal folytatták. Minden mű a fülnek, szívnek, léleknek egyaránt csodálatos, felemelő volt. Kiemelném Thomas Tallis angol reneszánsz zeneszerző „Salvator mundi” (Világ Megváltója) című művét, illetve a 7 szólamú „Loquebantur” címűt, amelynek szövege az Apostolok cselekedeteiből idézi a következőt: „mindnyájan beteltek Szentlélekkel és különféle nyelveken kezdtek beszélni, amint a Szentlélek megadta nekik, hogy szóljanak” (ApCsel 2,4).

Ugyancsak kiemelendő Antonio Lotti barokk zeneszerző „Crucifixus” című 8 szólamú kórusműve, amelynek szövege a Credo-ból származik: „Szenvedett Poncius Pilátus alatt, megfeszítették, meghalt és eltemették”.

Mind a 7, mind a 8 szólamú művek előadásánál félkörben állt a kórus az Erzsébet oltártól a Mária oltárig, mintegy körülölelve, körbezsongva énekükkel a hallgatóságot. Élmény volt!

Joseph Gabriel Rheinberger a barokk kor zeneszerzőjének „Abendlied” (Esti dal) című énekkari darabja, akár maga a mű, akár az előadás egyaránt magával ragadó volt. A szövege magyar nyelvre fordítva: „Maradj velünk, mert esteledik és a nap már lemenőben van”.

A kortárszenei részben a néhány éve elhunyt Kocsár Miklós D-dúr miséjének fényes, erőteljes Glória tételét hallottuk, majd a viszonylag fiatal Gyöngyösi Levente „Cantate Domino” (Énekeljetek az Úrnak) c. művét szólaltatta meg a kórus, rendkívül hatásosan, igényesen.

Az est egész programját Lázár Tamás karnagy ismertette a templomot betöltő zengő hangján.

Zárószámként a két kórus közös előadásában William Boyce Alleluja kánonja szólalt meg lelkesen. Második elhangzásra a karnagy bevonta a közönséget is az éneklésbe és ez a gyönyörű kánon folytatódott kivonulásukkor is. A szinte teljesen megtelt templom hallgatósága vastapssal köszönte meg a Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére tartott és ajándékként adott szép koncertet. Isten áldása kísérje munkájukat!

Lucz Ilona

Farsangi mulatság 2025-ben

Március 1-én este gyermekzsivaj és nevetés töltötte be a Bálint Sándor Művelődési Házat, ahol farsangra gyűlt össze Plébániánk apraja-nagyja.

A mulatságot Jáger Richárd igazgató úr és káplánunk, Aleksza János atya köszöntője nyitotta meg. Richárd a korábbi évekhez hasonlóan Plébániánk ezen eseményét az év egyik fénypontjának nevezte és biztatott minket, hogy érezzük otthonunknak az újszegedi Művelődési Házat. János atya kiemelte, hogy Jézus a kánai menyegzőn mutatott példát arra, hogy mennyire fontos az életünkben a mulatozás ideje is, emellett megköszönte Richárdnak, hogy az újszegedi közösségnek helyet adott az ünneplés idejére.

A közös imádságot finom, bőséges vacsora követte. A Sport & Life felszolgálóinak, szakácsainak köszönhetően négyféle ízletes menüből választhattunk.

Az étkezés után jött az este egyik legfontosabb eseménye, az álarcosok felvonulása. Ötletekben gazdag, egyedi, kedves, félelmetes, szépséges jelmezekben gyönyörködtünk. A zsűrinek (János atya, Jáger Richárd, Berényiné Ale Krisztina, Dr. Mihály Anna) idén is rendkívül nehéz dolga volt, végül két kategóriába sorolták a nyerteseket. A gyermek kategóriában első helyezést ért el a Kutya és cica barátság, másodikok lettek a Magyar szentek, Szent László és Szent Erzsébet, harmadik a Cowboy és a Bandita, különdíjat kapott Elza hercegnő és a Spanyol táncosnő. A felnőtt/családok kategóriában megosztott első helyezést ért el az UNO kártya, valamint a Várkapitány, a Hercegnő és a Lovag család. A második helyet a Vad motorosok, a harmadikat megosztva a Boszorkány és Draculaura szerezte, a különdíjat a Sínészek nyerték. Szeretettel gratulálunk minden résztvevőnek!

A vidám műsorok keretében a Sínészekkel (Dr. Szekeres Zsuzsanna, Lucz Ilona DLA, Pétervári Lajos és Attila atya) vonatozhattunk Bordás Zoltán „Budapest-Debrecen 4 óra” című művének köszönhetően. Majd Szántó Babika és Laja Rossini Macskaduettjével szerzett örömteli perceket, zongorán kísért Lucz Ilona DLA.

A műsorok után moldvai és gyimesi-csángó táncokat tanultunk Véseiné Szőllősi Réka vezetésével. Majd retro-buliban vettünk részt, amelyhez a zenéről Horváth István gondoskodott.

A tombolatárgyak között idén élményekben gazdag nyeremények is megbújtak. A fődíjat, amely egy 20 ezer forint értékű, jegy.hu oldalon beváltható ajándékutalvány volt, Zahorán Jánosné Aranka nyerte. A második és a harmadik díjat, a Szegedi Füvészkertbe szóló, egy-egy családi belépőjegyet a Szántó és a Csapó család nyerte el. Több ajándéktáska focimeccsre szóló jegyeket is rejtett, amelyeket Iványi Tamás testvérünk, a Szeged Csanád Grosics Akadémia operatív vezetője ajánlott fel, köszönjük. Szeretettel gratulálunk és jó szórakozást, szurkolást kívánunk minden nyertesnek!

Hálásan köszönet Jáger Richárdnak a befogadásért, a Sport & Life dolgozóinak a finom ételért! Köszönjük János atya házigazdai helytállását, Horváth István zenei szolgálatát, Erdődi Imrének a fotózást, az előkészületekben nyújtott segítséget Aradi Zsuzsinak, Kulik Lőrincnek, Kulik Lacinak, Tóth Zolinak, Pár Zolinak, a sok szervezői munkát Aradi Mártinak és Kószó Editnek. Külön és kiemelten szeretném megköszönni az elpakolásban nyújtott segítséget az ad hoc szerveződött csapatnak, fantasztikusak és gyorsak voltatok! Jövőre is nagy szeretettel várunk mindenkit!

Dobóczkyné Bús Márti

További fotókat itt nézhet meg »

A tél szépsége az irodalomban és a zenében

Egyik januári csütörtökön Péterffy Gabi egy olyan hangulatos estére hívott meg bennünket , amely egy vágyott téli világba repítette hallgatóit az irodalom és a zene segítségével. Hozzáértően és találékonyan válogatta és állította össze a téli hangulatot teremtő műalkotásokat.

Előadásának jellemzője, hogy kerüli a látványos, könnyebb megoldást, például sorolván az ismert művek sokaságát; a műalkotások mélységére kíváncsi. Azt a teremtő erőt prezentálja, amellyel az alkotó személyisége határozza meg a lelkében születő sokszínű varázslatot, a vágyódást a szépség után. A téli varázslat előidézője a hulló hó, amely egy alkalommal Gabi lelkét is elvarázsolta. Rátalált a tél csodájára az Ószövetségben, arra, hogy küldetésünk a szépség közvetítése. Ezt megerősítvén következett Vivaldi a „Négy évszak” című művéből a Tél című részlet. A zene elhangzása után ki-ki beszámolhatott arról a hangulatról, amelyet benne Vivaldi előidézett. De meghallgattuk az egykori neves zeneértő Pándi Mariann véleményét is a műről. Ezután Krúdy, Szabó Magda, Wass Albert, Fekete István és mások prózájából hallhattunk a hó csodáját életre keltő részleteket.

Ezután néhány gyöngyszemnyi kortárs zongoramű (Kocsár Miklós, Orbán Balázs és mások) is elhangzott Gabi és Lucz Ili előadásában, bizonyítva a zene megjelenítő erejét. A sorból Debussy sem maradhatott ki a „Hópelyhek” tánca című mű fantáziánkat megmozgató erejével. Petőfi „A puszta télen” és „A téli esték” című verseiből hallott részletek is bizonyították a megjelenítő erő és a képzelet varázslatát. Köszönjük, Gabi, hogy korunk hó nélküli időszakában is biztos kézzel varázsoltad lelkünkbe az örök hó, a vágyott tisztaság és szépség élményét.

Vajtai Éva

Legyünk só és világosság a világban!

Ökumenikus imaest a Kalkuttai Szent Teréz templomban

A korábbi évekhez hasonlóan a keresztény egyházak közös imádkozásra gyűltek össze január 19-26. között. Az imahét január 24-i, péntek esti alkalmán mi, újszegedi hívek voltunk a házigazdák.

Az est során taizéi énekkel imádkoztunk. A Hitvallást követően Szuhánszki Tamás metodista lelkipásztor igehirdetése következett. A lelkész úr elsőként megemlítette, hogy nagy tisztelője Kalkuttai Szent Teréznek, s ezért külön öröm számára, hogy a róla elnevezett templomban teljesíthet szolgálatot. János evangéliumának 15. fejezetét választotta a tanítása alapjául. Rámutatott, ahogyan a szőlővessző is úgy lesz gyümölcsöző, ha a szőlőtőhöz kötődik, mi is az Úr iránti elköteleződésünk miatt tudunk gyümölcsöt teremni. Hangsúlyozta a keresztény közösség, az egymáshoz tartozás fontosságát. Jézus mennybemenetele után, mi hús-vér emberek maradtunk azok, akik a munkahelyünkön, emberi kapcsolatainkban tudjuk terjeszteni Isten Igéjét.

Rámutatott arra is, hogy nem a közös érdeklődési körünk, nem a szimpátia hoz a közösségbe bennünket, hanem a Fiú választott ki, ahogyan annak idején is a halászokat, a vámost és a zelótát is egyazon közösségbe gyűjtötte. A tanítványok a nézeteltéréseik, eltérő érdekeik ellenére Jézust követve egységbe forrtak és az egyház alapjai lettek. Hitükhöz többezer ember csatlakozott, akik azt kérdezték: „Mit tegyünk?” Ez a kérdés azért fontos, mert a mai keresztényeket is megkísérti az istentelenekhez való alkalmazkodás. A lelkipásztor arra biztatott minket, hogy ne a hitetlen világhoz igazodjunk, hanem Isten legyen az, aki irányt mutat. A nyugati egyház egyre jobban hangsúlyozza a szerető Istent, de ne feledjük, hogy nem a szeretet az isten, hanem Isten Szeretet. Az ember akkor él az Úr akarata szerint, ha a Fiúnak engedelmeskedik.

Az igehirdetés után személyes fohászainkkal, majd a Jézustól tanult imával fordultunk a mennyei Atyához. Az ároni áldást követően közös énekléssel zártuk az alkalmat, majd tea és sütemény mellett egy kis beszélgetésre is lehetőségünk volt.

Hálásak vagyunk Szuhánszki Tamás metodista lelkipásztornak a lelkesítő gondolatokért és a biztatásért, hogy legyünk só és világosság a világban! Köszönjük Balogh Barnabás baptista lelkipásztor, Cserháti Sándor evangélikus pap, Szaplonczay Miklós görögkatolikus atya, valamint plébánosunk, Attila atya és Tari Sándor fokolarino jelenlétét. Köszönet a taizéi énekek vezetéséért a zenei szolgálatot teljesítőknek és a sok finomságért a Teréz anya templom Angyalainak!

Csodálatos estét töltöttünk együtt és lelkileg gazdagodva tértünk haza. Találkozzunk jövőre ismét a keresztény felekezetek egységét erősítve!

Dobóczkyné Bús Márti

Hittanos gyerekek pásztorjátéka

A pásztorjátékot minden évben a hittanos gyerekekből alkotott csapat adja elő, így volt ez idén is, mégpedig december 24-én délután 16 órakor az Erzsébet templomban. Közel 20 gyermek szerepelt ebben az előadásban, ők az újszegedi iskolákban tanulnak és hittanra is rendszeresen járnak. A pásztorjáték egy lelki előkészület, mely arról szól, hogy Jézus születésének eseményeit felelevenítve megérkezzünk gondolati-lelki síkon is az ünnephez.

Nagyon sokféle formában lehet megjeleníteni Jézus születésének történetét, a hagyományos keretektől elkezdve egészen a modern változatokig, ahol is már a mai kort is beleviszik valamilyen formában a jelenetekbe. A pásztorjáték szövegkönyve idénre íródott és alapvetően hagyományosnak mondható, melyben 5 jelenet volt, amik rövid párbeszédeket tartalmaztak. Az angyali üdvözletet, a pásztoroknak adott angyali jelenés, melyet a napkeleti bölcsek útnak indulása követett.

Így érkeztünk meg Betlehembe, ahol Mária és József próbált szállást keresni, s legvégül az istállóban jártunk, ahol a megszületett gyermekhez érkeztek a pásztorok és a napkeleti bölcsek, hogy hódoljanak a gyermek előtt. A rövid jelenetek között egy-egy elgondolkodtató kérdéssel, megállapítással próbáltuk bevonni a jelenlévőket, hogy ne csupán nézői, hanem résztvevői is legyenek a megjelenített történetnek.

Egy előadás mindig hosszas előkészületet és gyakorlást igényel, így volt ez itt is, hiszen a próbák az adventi vasárnapokon a 9.30-as szentmisét követően a plébánián zajlottak. A gyermekek lelkesen tanulták meg a szöveget és az énekeket, melyben nagy segítséget kaptak Gál Viktorné, Behánné Sárközi Brigitta és Lazanyeczné Gál Mária hitoktatóktól, valamint a szüleiktől is.

Ezúton szeretnék köszönetet mondani nekik is a hozzáállásukért és segítségükért, valamint Kovács Gábor kántor úrnak, aki orgonával kísérte az énekeket az előadáson. Hála és köszönet illeti a gyermekeket, akik idejüket és energiájukat beleadták, hogy megjelenítsék Jézus Krisztus betlehemi születésének történetét.

Aleksza János káplán, rendező

Képzőművészeti kiállítás és könyvbemutató

November 21-én, csütörtökön nyílt meg Gyekiczki Péter „Ima és alkotás” című munkáinak kiállítása a plébániai nagyteremben. Ez a kiállítás egészült ki később Barkos Beáta tűzzománc, valamint a keleti egyház hagyományainak megfelelően kézzel festett ikonok bemutatásával, amelyek meg is vásárolhatók.

 

Különleges élményben lehetett része azoknak, akik elfogadták a meghívást a december 7, szombat este, a taizé-i imaórát követő ikon- és könyvbemutatóra. A plébánia nagytermébe lépve azonnal érzékelni lehetett, hogy a megszokott rendtől eltérően másképp voltak elrendezve az asztalok és a székek. Az asztalokon kis ikontartó állványokat helyeztek el, melyeken szebbnél szebb ikonokat lehetett egészen közelről megnézni és eközben rácsodálkozni arra, miért mondják azt: ha egy ikont nézel, akkor imádkozol is. Gyekiczki István Győzőné ajándékozott meg bennünket azzal a csodával, ami az ikonokról az azt szemlélő felé áradt.

Óvodapedagógusként, katetékaként a hit közvetítését tartja feladatának. Ikont, szentképet csak imádságos lélekkel lehet festeni. Ez az Úrtól kapott adománya az ikonfestőnek és ajándék annak, aki imádságos lélekkel az ikonok segítségével éli meg a Szentírásban foglalt tanítást. Az ikonok között odafordulhattunk a Szent Családhoz, imádkozhattunk a Gyermeket ölében tartó Boldogságos Szűzhöz, átélhettük a Szentlélek kiáradását köszöntő apostolok örömét, de Szt. Miklós, sárkányölő Szt. György mellett elgondolkozhattunk az ószövetségi Szentháromság titkáról is. Bármelyik ikont is néztük, mindegyikről olyan fény és öröm áradt, amelyet a Szentlélek tud közvetíteni az emberek felé.

Ennek az estének további eseményeként az Új Város Alapítvány kiadásában megjelent „15 nap imádság Roger testvér gondolataival” című könyv bemutatására került sor. A taize-i imaóra után Roger testvér gondolataiból is ízelítőt kaphattunk. 2024 Adventjében járunk, s készülünk arra, hogy a mi szívünkben is újból megszülessen a Gyermek. Roger testvér egész életében az evangéliumot hirdette gyermeki szeretettel. Benne a gyermek és bölcs ember lelke összefonódott. Minden gondolata Isten végtelen jóságát és szeretetét közvetíti felénk. Attila atya szavaival: az embereknek két csoportja van. Az egyik, aki már volt Taizében, a másik, aki még nem. Akik még nem voltak e könyvbe foglalt elmélkedésekkel bepillantást nyerhetnek Taizé világába. Aki pedig már jártak ott, újból átélhetik azt a békés szeretetet, amit e kis falu dombjai között át lehet élni.

A könyv szerkesztői arra is gondoltak, hogy minden napra egy-egy taizé-i éneket (kottával együtt)  közreadjanak, melyeket otthon akár dúdolva, akár hangosan énekelve ismételhetünk, így imádkozva Karácsony misztériumáért. Köszönettel tartozunk a szerkesztőnek és Szendrényi Mariettának, aki fordításával hozzájárult, hogy igazi karácsonyi ajándékot tarthatunk a kezünkben.

Homoki-Nagy Mária

Istent dicsőítő dalok az Erzsébet-templomban

November 23-án, Krisztus Király ünnepének szombat esti elő-miséjén a zenei szolgálatot a Szkóla ének- és zenekar adta. Vidám hangulatú dallamok, ismert és ismeretlen, Istent dicsőítő dalok hangzottak fel az Erzsébet-templomban. A mise egyes „tételei”, imái a XVII. században Erdély vidékén énekelt vallásos népénekei közül valók.

Kájoni János híres orgonista és orgonakészítő, sokoldalú tehetséggel megáldott, de az egyházi zene területén különösen páratlan képzettséggel és műveltséggel rendelkező szerzetespap, muzsikus és tudós. Csíksomlyón és környékén tevékenykedett, többféle egyházi funkciót is betöltött (1629-1687). Zenei dokumentumok buzgó gyűjtője, feljegyzője, maga is énekszerző és fordító. Ápolja a csírázó egyházi műzenét. Munkái közül megemlítjük prédikációs könyvét, imakönyvét, rendi történetírását, növénytani szakkönyveit, írását a régi székely abc-ről, terjedelmes vers- és himnuszgyűjteményeit. Legjelentősebb két munkája a KÁJONI-KÓDEX néven ismert nagy zenei gyűjteménye, (magyar és külföldi, világi és egyházi zeneművek gyűjteménye) és a CANTIONALE CATHOLICUM, amely a század legterjedelmesebb kotta nélküli katolikus énekeskönyve. mely 820 énekszöveget tartalmaz. (Idézet Szalay Olga zenetudós ismertetőjéből.)

Az összeállítás egyes tételeit Szalay Olga válogatta, egy évközi mise anyagát tartalmazza. A gyerekek megkedvelték ezt a művet, szívesen éneklik ezeket a 17. századi táncos lejtésű, ritmikus karakterű dallamokat. Több darabja szerepel a ma használatos „Éneklő Egyház” című énekeskönyvünkben is. Előadásunk érdekessége: az eredeti, régies szöveggel énekeljük, melyek igen költői, mély vallási, teológiai mondanivalót hordoznak.

Köszönjük a hangszeresek részvételét, a szkóla tagok és a segítő felnőttek énekét.

Pechan Zoltán

Szőke János fotóművész diaporáma estje

Szőke János nemzetközileg is jegyzett AV AFIAP fotóművész zenei aláfestéssel kísért diaporáma bemutatóját láthatta az érdeklődő közönség november 21-én este 7 órától a plébánia nagytermében.

Az előadásának „A látható világ” címet adta. Letaglózott, lenyűgözött, elvarázsolt, mindannyiunkat mindaz, amit láttunk, hallottunk. János a képek alá jó ízléssel kitűnő zenéket válogatott: hol egy pravoszláv kolostor lélekemelő kórusa hangzott fel, hol a zenész barátainak szerzeményeit, improvizációját hallhattuk.

Rendkívüli tehetséggel megáldott művész állt előttünk, aki nagyszerű érzékkel, különös látásmóddal közelít a világunk szépségei felé, ami méltán eredményezi a gyönyörű képeket és a számtalan díjat, amelyeket hazai és nemzetközi versenyek alkalmával nyert. Képei poézissel átitatott alkotások.

A körülbelül egy órás előadást hét témára építette fel, egyenként 3-7 perces időtartammal, minden téma előtt rövid magyarázatot kaptunk, „beavatást” nyertünk a képek keletkezésének körülményeibe, rejtelmeibe.

Az első témát emelném ki, amely az Isten által teremtett gyönyörű világunk tönkretételéről szólt, megrázó történet bontakozott ki előttünk. Művészünk ezzel az alkotásával elnyerte az angliai Royal Photography Society (Királyi Fotográfiai Társaság) pályázatának első díját. E diaporáma sorozatról tudomást szerzett a National Geographic televíziós csatorna, majd ezután egy feltáró filmet forgatott a valaha gyönyörű erdélyi tájba illeszkedő falucska, Kiskapus közelébe épített szénerőmű működésének megrendítően csúfos és káros hatásáról. E film nagy nemzetközi felháborodást váltott ki, aminek hatására bezárták e szörnyű, környezetszennyező gyárat.

Ehhez a témához kapcsolódott az újabb képsorozat: a fotóművész ugyanis 20 év múlva visszatért e helyszínre, ahol újra képekre rögzítette az immár lepusztult üzem épületeit és a szép, tiszta emberi arcokat a régi, füsttől, koromtól szurtos arcok, kezek helyett. Ám, ami nem változott ennyi idő alatt sem, az a szegénység, a kilátástalan élet.

A továbbiakban megejtően szép és csodálatos képsorozatokat láttunk remek zenei kíséretekkel. Röviden összefoglalva: a Cantus vitae (Az élet dala) egy sötét barlangból kitekintés a fényre, illetve ahogy a nap sugarai időnként függönyszerűen is bevilágítanak a sötétségbe; az Approximáció (Megközelítés) az élet „nehéz helyzetéről” és annak megoldásáról szólt kissé absztrakt módon, a művész egy balett táncosnő és egy szék példájával mutatta be ezt a jelenetet; a Benedictus vízben elsüllyedt katedrálisába „belebegett” egy-egy szép hölgy, akiket János angyalkáknak nevezett, a képsorozat ideje alatt Csajkovszkij: „Kerubok himnuszát” hallottuk, a Kyrie Eleison Ukrajnára, a háborúra utalt a Szretenszkij monasztir kórusának csodálatos énekével és egy kislány szólójával, az utolsó képsorozat pedig az Úton címet viselte.

Az aláfestő zenék alkotói a következők voltak: Polgár Tibor, Magda Dávid, Német Miklós, Hauck Dávid, Pjotr Csajkovszkij, Ludovico Einaudi.

Szemnek, fülnek, szívnek, léleknek egyaránt szinte katartikus élményben volt része. Köszönet Szőke János fotóművésznek, akit szívesen várunk vissza, és köszönet Attila atyának, hogy bizalommal lehetőséget adott e nagyszerű művészeti estnek!

Lucz Ilona

Megválasztottuk a Tanácsosok Testületének tagjait

Plébániánk Tanácsosok Testületének soron következő ülését plébánosunk október 21-én, hétfő 19 órára hívta össze. Ezen az ülésen Attila atya megköszönte a távozó tanácsos tagok eddigi munkáját és új tanácsos tagok jelölését kérte a november 2-3-ra kitűzött választási napra. A választásban részt vehettek a Teréz anya templom és az Erzsébet-templom 5 szentmiséjén jelenlevő összes nagykorú, az egyházközséghez tartozó személyek. November 3-án a 18 órai szentmisét követően megszámlálásra kerültek a szavazólapok.

Ennek eredménye, hogy 263 személy vett részt a szavazásban, akik 256 érvényes szavazatot adtak le. Ezen szavazatok alapján a következő személyek lettek megválasztva a plébános munkáját segítő Tanácsosok Testületébe: Dobóczkyné Dr. Bús Márta, Dobos János, Dr. Homoki-Nagy Mária, Dr. Krisztin Német István, Dr. Lantos Csaba, Kertész Orsolya, Körmöczi László, Siklós Róbert, Szántó Lajosné, Bővíz László. Póttagok a következő személyek: Pechan Szabolcs, Iván Ákos, Berényi Gábor, Vereb István, Besesek Béla.

November 10-én a 18 órai szentmise keretében az új 5 évre megválasztott Tanácsosok Testületének 10 rendes tagja, valamint 5 póttagja és 8 hivatalból tagja, – akik Aleksza János (káplán), Aradi Márta (missziós munkatárs), Gál Viktorné (katekéta), Kovács Gábor (kántor), Kószó Edit (adminisztrátor, pénztáros), Komárominé Soós Éva (sekrestyés), Kulik László (temetőgondnok), Tari Sándor (Fokolár közösség) – ünnepélyes ígéretet tettek, hogy életükkel és munkájukkal egyházunk és plébániánk javát akarják előmozdítani.

Az ünnepi szentmise után Attila atya összehívta az újonnan megválasztott Tanácsosok Testületét, ahol titkos szavazással megválasztották a világi elnököt, Dobóczkyné Dr. Bús Mártát és a jegyzőt, Dr. Krisztin Német Istvánt.