Árpádházi Szent Erzsébet templom

Szent Erzsébet templom

Az újszegedi Árpád-házi Szent Erzsébet-templom építésének gondolata a XX. század elején vetődött fel egy helybeli lakos, Paulovits Márton kezdeményezésére. Erre az időre valóban indokoltnak tűnt, hogy a gyorsan fejlődő, egyre jelentősebb terület, a Tisza bal partján fekvő Újszeged (akkori nevén Szeged-Erzsébetváros) önálló templommal gazdagodjon. Az elgondolást az itt élők örömmel fogadták, így már 1902-ben bizottság alakult Paulovits Márton elnökletével a majdani templom építésével kapcsolatos ügyek intézésére. A testület – szélesebb körű társadalmi támogatottságban bízva – egyesületet alapított „Magyar Szent Erzsébet Katolikus Templom Egyesület” Szeged-Erzsébetváros néven.

1906-ra elegendő pénz gyűlt össze az építkezés megkezdéséhez az egyesület sikeres gyűjtésének és a város pénzügyi támogatásának, illetve kölcsönének köszönhetően. Még ugyanebben az évben kiírták a tervpályázatot, melyen az első díjat Wihart Ferenc fővárosi építész nyerte.

Az építkezési munkálatok 1908 nyarán kezdődtek el, az alapkőletételre ez év augusztus 16-án került sor. Főhajóból és kereszthajóból álló templom épült. A főhomlokzatra egy magas torony, a mellékhomlokzatra pedig két kisebb melléktorony került. A homlokzat neogót stílusú. A templom belső hossza 21 méter, szélessége 13 méter, a toronymagasság 30 méter, a párkánymagasság 12 méter.

A lebontott rókusi templomból kikerült három oltár és szószék anyagából új főoltárt, két mellékoltárt és új szószéket készíttettek megfelelő neogót stílusban. A főoltár Szent Erzsébetet, a jobboldali oltár pedig Szűz Máriát ábrázolta. A bal oldalon Szent Kereszt oltárt helyeztek el. A gyóntatószéket és a sekrestyeszekrényt Jamrik József készítette. Orgonaépítésre a szegedi Szoukenik János cégével kötöttek szerződést.
A templomot, mely 500 hívő befogadására volt alkalmas, 1910. november 19-én, Erzsébet napján szentelték fel nagy ünnepség keretében.

A templom története a két világháború közötti időszakban

Az I. világháború alatt elvitték a templomból a harangokat és az orgonasípokat. Az orgonát 1922-ben állították helyre, az új harangok pedig 1925-ben készültek el.
1921-ben a magas töltésre épült templom süllyedni kezdett, a templomhajó és a padozat megrongálódott.
1926-ban órát szereltek a toronyba.
Az 1923-tól 1933-ig tartó időszakban 10 színes üvegablakot helyeztek el a templomban, és villanyvilágítást vezettek be.
1932-től az újszegedi lelkészséget plébániává emelték (korábban a belvárosi plébániához tartozott).A kalocsai iskolanővérek vetették fel a gondolatot, hogy létesítsenek lourdesi barlangot a templom mellett. Az építési munkálatok 1936-37-ben zajlottak. A 11 méteres sziklabarlangban egy 190 cm magas Mária-szobrot helyeztek el (Tápai Antal szobrászművész alkotása). A barlang előtt kis csörgedező patakot létesítettek.A II. világháború bombázásai alatt a lourdesi kápolna sértetlen maradt, körülötte sok fel nem robbant gránátot találtak. 1968-ban a hatóság erőszakos úton eltávolíttatta a sziklabarlangot, a benne található lourdesi Mária-szobor a templomba került, melyhez új oltár létesült 1969-ben.

A templom története a II. világháború alatt és azt követően

A II. világháború bombázásai nagy kárt tettek a templomban: a déli ablakok tönkrementek és a torony is belövést kapott. Megsérült továbbá az orgona, feltörték a perselyeket és a szent sírt, megrongálták a szobrokat, összetépték a templomi ruhákat.
A templombelsőben 1951-ben, a tornyon 1955-ben végeztek javítási munkálatokat.
1962-re befejeződött a 10 megrongált színes üvegablak javítása, és további hárommal gazdagodott a templom. Ugyanebben az évben villamosították az orgonát.
1964-ben kifestették a templomot belülről.
1969-70 fordulóján bevezették a gázfűtést a templomba. Ekkor került sor a templombelső – II. Vatikáni Zsinat szellemében történő – teljes átalakítására.
1971-ben új Szent Erzsébet-szobrot és ehhez tartozó oltárt állíttattak fel. A szobor – a lourdesi Mária-szoborhoz hasonlóan – Tápai Antal szobrászművész alkotása.
1973-ban új feszület került a templomba: Rétfalvi Sándor munkája. A 4,5 méter magas, hársfából készült keresztre 180 cm-es, ghánai mahagóni fából készült Corpus került.
1977-78-ban az orgona, a sekrestye és a padok cseréje zajlott le.
2000-01-ben újrafestették a templombelsőt, vizesblokkot helyeztek el, és csatornázást végeztettek.
2002-ben új orgona került a templomba. Ugyanebben az évben került sor burkolatcserére is.

Miserend a Árpád-házi Szent Erzsébet templomban:
(Szeged, Torontál tér 4.)
Vasárnap: 9.30, 18.00
Hétköznap: 18.00

Kalkuttai Szent Teréz templom

Kalkuttai Szent Teréz templom

Újszegeden egy új templom fölépítésének gondolata, mégpedig éppen ezen a helyen (!), már az 1990-es években kezdett érlelődni az akkori plébános, Katona Nándor atya, valamint az itt lakó Agócs Rózsa Ludviga szalvátor nővér fejében. A tervezgetés 2003-ban öltött konkrétabb formát, és végül Gyulay Endre  püspök úr 2004-ben határozta el, hogy templom, közösségi ház és lelkészlakás épüljön ezen a telken. A gondolatot igen hamar magáévá tette az újszegedi egyházközség is.

Az előtörténethez hozzátartozik, hogy Ludviga nővér Ilona nevű testvérével együtt építtette a ’60-as években azt a házat, mely 1975–2005-ig, tehát 30 éven át a Szent Kereszt kápolnának adott helyet, vagyis a mai templom elődjének. A kápolna létrehozása, lelkipásztori ellátásának megszervezése Havass Géza újszegedi plébánosnak köszönhető. Agócs Rózsa és Ilona azért választották akkoriban ezt a telket házépítésre, mert itt állt az egyházmegye jubileumi kőkeresztje (1930-ban állították).

A két lakószobájukból kialakított kápolnában 40-50 hívő fért el. Az újszegedi plébánia papjai minden szombaton délután 4-kor tartottak vasárnapi előesti szentmisét. A hívek számának növekedése miatt megérett a helyzet egy korszerű egyházi épületegyüttes megvalósítására. Az itt lakó újszegedi hívekben komoly igényként merült fel, hogy rendszeresen legyen itt szentmise (ne csak szombat délután), lehetőség a többi szentség ünneplésére, a hit továbbadására és arra, hogy legyenek különféle közösségi programok is.
Az az erős vágy él az itteni közösségben, hogy ez a templom és ház szolgálja az evangelizáció ügyét, hogy a környéken lakó emberek megismerjék Isten mindenkire kiáradó szeretetét, amely Jézus keresztjében és föltámadásában, valamint a Szentlélek elküldésében nyilvánult meg.

Megvalósulás

A templom és közösségi ház építésének kezdeményezői és megvalósítói egyházi részről:

  • Gyulay Endre szeged-csanádi püspök
  • Dr. Kiss Imre újszegedi plébános, általános püspöki helynök
  • Dr. Bóna Lajos világi elnök

Templomtervezők

  • Kiss Ágoston
  • Valkony Károly okleveles építészmérnökök.

Nemcsak megálmodták, hanem végig is kísérték az egész építkezést, részt vettek a megvalósítás minden küzdelmében, fájdalmában és örömében. Minden apró részletet szívükön viseltek.

A munkálatok kezdete: 2006. január 8.
Ünnepélyes alapkőletétel: 2006. ápr. 8.
Templomszentelés: 2006. okt. 14. – Gyulay Endre ny. püspök és Dr. Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök

További mérnökök és technikai kivitelezők

  • Belsőépítész: Dragonits Márta
  • Statikus mérnök: Dudás Zsuzsa
  • Gépészmérnök: Himer András
  • Villamosmérnök: Sebők Ferenc
  • Villamossági kivitelező: Dabis Jenő villanyszerelő
  • Hangrendszer: Pétervári Lajos hangmérnök

Művészeti munkák

  • Kalkuttai Teréz anya oltárképe: Sonkodi Rita festőművész
  • Templomi kerámiák: Tóth Magdolna keramikus
  • Feszület: Beliczai Mária szobrász
  • Szűz Mária Istenszülő ikon: Pascari Dimitru ikonfestő
  • Tabernákulum, papi szék, ambó, kereszt: Gergely László asztalosmester

Kivitelezés

  • K’Art Építész Stúdió Kft.: Kendi Imre mérnök
  • Létesítmény felelős: Szalma Ferenc mérnök
  • Építésvezető: Kiss Ferenc mérnök
  • Műszaki ellenőr: Fogas Péter mérnök

Gazdasági oldal

  • Az épület összköltsége: 160 M Ft.

Források
Alapvetően és elsősorban az isteni Gondviselés, mely a következőket használta fel:

  • Szeged-Csanádi Püspökség
  • ausztriai egyházi segélyszerv: Kirche in Not, Königstein
  • Amerikai Püspöki Kar által szervezett gyűjtés
  • Szeged MJ Város Önkormányzata, egyházi alap
  • Agócsi Rózsa Ludviga szalvátor nővér, illetve a Szalvátor rend adományozása

A fentieken kívül nagyon-nagyon sok hívőtől kapott az Újszegedi Egyházközség, illetve az Újszegedi Szent Erzsébet Alapítvány támogatást, adományt, természetbeni fölajánlást. A hívek széleskörű összefogása, áldozata nélkül ez a templom és közösségi ház nem épülhetett volna meg mai formájában!

Feltétlen említést érdemel az a sok imádkozó is, aki lelki támogatásával járult hozzá Isten házának létrehozásához. Hiszen ez a ház nemcsak téglából, betonból, fából és üvegből épült, hanem imából is.

Szentmisék (imaórák) a Teréz anya templomban:
kedd: 7:00 – imaóra
péntek: 17:00 – imaóra
szombat: 17:00
vasárnap: 11:30