Augusztus 13-án este egy lélekemelő programon vettünk részt a plébánia nagytermében. Orcsik Sándor és batátai ajándékoztak meg bennünket énekeikkel zenéjükkel, verseikkel.

Ludányi Olgi bevezetője után Lucz Ilike zongorajátéka bűvölt el bennünket Bach: D-dúr partitájának két részletével. Vörösné Árgyusi Magdika nem először verselt nekünk csodálatos átéléssel. Ezúttal Bán Aladár: Nagyboldogasszony napján című verset szavalta el aktuálisan az ünnepe előtt néhány nappal. Ezt követően a koncert megálmodója, Orcsik Sándor, és leánya, Anett énekelt duettet nekünk.

Két protestáns ének hangzott fel mély átéléssel, lírai hangvétellel. Engem mindig megrendít, amikor csak férfiak énekelnek, valami ritka, felemelő érzés jár át őket hallgatva. Most egy kvintett, öt férfihang adott elő két kórusművet Petrovics Ferenc vezetésével. Ezt követően Homoki-Nagy Mária szavalt egy részletet Petőfi: Az apostol című művéből. Majd visszatért ismét a zongora, Péterffy Gabriella tolmácsolásában Liszt és Mendelssohn művek hangzottak fel, csodálatos színekkel, harmóniákkal.

Az est egyik fénypontját a vegyeskar tagjai által megszólaltatott kórusművek adták. Az énekesek jórészt a 15 éve alakult Szegedi Ökumenikus Kórus tagjai voltak. Két művet adtak elő szintén Petrovics Ferenc irányításával, aki nagy lelkesedéssel, elkötelezettséggel vállalja immár ismételten a kórus összefogását. Végül ismét a férfikarban gyönyörködhettünk, akik már nem öten, hanem 11-en szólaltattak meg protestáns kórusműveket, lendülettel, mély érzelmekkel.

Befejezésül nem maradhatott el az „Erdő mellett estvéledtem” kezdetű népdal közös éneklése, amely megzengette a zsúfolásig megtelt nagyterem falait. Talán soha ennyien nem jöttünk össze egy programra ebben a teremben, még az előtérben is sokan voltak hallgatói ennek a szép koncertnek. Csodálatos, gazdag vendéglátásban is részünk lehetett végül, pogácsa, üdítő, szőlő is került a vendégek elé.

Szántóné Babi

„Érdekes lehet-e a könyvkiadás napjainkban?” – Lázár István akár ezt a címet is adhatta volna előadásának címéül, melyet augusztus 6-án tartott a Társaskör keretében. Előadása során nemcsak a szegedi Lazi Kiadó működését mutatta be, hanem a könyvkiadást is egy sokkal tágabb perspektívából mutatta be. Az olvasó, aki egyik vagy másik könyvesboltba bemenve új könyvet vesz kézbe, valójában csak a „végterméket” látja. A tetszetős, szép kivitelezésű könyvet, melynek oly jó illata van, és ha jó fülszöveggel van ellátva, könnyebben megvásároljuk, de közben nem gondolunk arra, kinek milyen munkája fekszik egy könyv mögött.

A rendszerváltás előtt állami nagy kiadóvállalatok működtek, mint pl. az Akadémiai, a Móra, a Helikon. E vállalatok kizárólag előzetes engedély alapján jelentethettek meg akár szépirodalmi könyveket, akár tudományos munkákat. 1990 után az előzetes állami kontroll megszűnt, ezzel lehetővé vált, hogy magántulajdonban lévő kiadók is szülessenek, s ezzel egy időben minden előzetes engedélyezés megszűnt. Így lehetővé vált, hogy olyan szépirodalmi művek is megjelenhessenek, amelyeket az előző rendszer tiltott. Ugyanakkor sajnos olyan munkák is kiadásra kerültek, amelyek arra alkalmatlanok voltak.

A Lazi Kiadót négy fiatalember alapította harminc évvel ezelőtt. Elhatározásuk alapján csak értékes munkák megjelentetését vállalják, döntéseiket pedig konszenzus alapján hozzák. Egy-egy könyv megjelentetéséhez szükség van a kiadási jog megszerzésére, melyet a szerző vagy annak jogutódja adhat meg. (Ezért előfordul, hogy a Lazi Kiadó nem tud egy értékes munkát megjelentetni, mert a kiadói jogosultság más kiadónál van.) A megjelent könyveket az olvasókhoz a könyvterjesztőkön keresztül lehet eljuttatni. Magyarországon jelenleg két nagy könyvterjesztő vállalat működik a Libri és a Líra. Szegeden ezek könyvesboltjai mellett a Horváth Mihály utcában működik az „Írott Szó” független könyvesbolt, s mindezekben a Lazi Kiadó által megjelentetett könyveket is megvásárolhatják a könyvet szerető olvasók.

A Lazi Kiadót alapítók napjainkban is az induláskor megfogalmazott elvekhez tartják magukat: értéket akarnak közvetíteni, olyan könyveket jelentetnek meg, melyeket jó kézbe venni, s egyfajta missziót teljesítenek. Ezért jelentek meg Dosztojevszkij kötetek, történelmi regények, Fekete István néhány „felnőtteknek” szóló, korábban tiltólistán szereplő regénye.

A könyvkiadáshoz bizalomra, jó emberi kapcsolatokra van szükség: bizalomra a szerző és a kiadó, a kiadó és a terjesztő és az olvasó között egyaránt. A Lazi Könyvkiadónak saját kis üzlete is van Szegeden a Gogol utcában. Érdekes feladat és fontos misszió a könyvkiadás, melybe jó volt bepillantást nyerni.

Homoki-Nagy Mária