Az új kenyér ünnepe Szabadkán

Ezzel a címmel tartott előadást Palusek András augusztus 20-án, Szent István államalapító királyunk ünnepén a Társaskör keretében. Az előadás aktualitása kétségtelen, hiszen ezt a napot gyakran említjük az új kenyér ünnepének, amikor szentmise keretében áldják meg, szentelik meg mindennapi kenyerünket.

Palusek András a Szabadkán élő bunyevác közösség egyik népszokását, az ún. aratóünnepséget mutatta be. Mielőtt erre ténylegesen sor került volna, először röviden elmesélte, kiket nevezünk ma bunyevácoknak. A bunyevácok római katolikus vallású délszláv népcsoport, akik a 16-17. században a török hódoltság idején – éppen a törökök elől menekülve – Dalmáciából és Hercegovinából érkeztek magyar lakta területekre és telepedtek meg többek között Zomborban, Szabadkán, Szegeden és Baján. (Baján napjainkban bunyevác hagyományőrző egyesület működik, a régen Szegeden megtelepedett bunyevácokról, akiket dalmatáknak neveztek, Heka László írt könyvet.) A Bácskában megtelepedett bunyevácok a horvát nyelv sajátos dialektusát beszélik.

A bunyevácok a török hódoltság előtt katonai feladatokat láttak el, majd a Bácska vidékén letelepedve földműveléssel és állattenyésztéssel kezdtek foglalkozni. Ma is fennmaradt népszokásaik jelentős része ehhez a tevékenységhez kötődik. Napjainkban az aratás már gépi erővel történik, de Szabadkán az aratás megkezdésekor felelevenítik a régi aratásokat, amikor ún. „bandák” szerződtek az aratásra és kaszával arattak. A marokszedő asszonyok, lányok pedig kévébe hordták a gabonát. Az aratás végén ünnepi felvonulás és szentmise keretei között adtak hálát az Úrnak a jó termésért és az új kenyérért. Előadónk erről a Szabadkán megmaradt ünnepi felvonulásról mutatott fényképeket, ahol még ma is megcsodálhatjuk a hagyományos bunyevác népviseletbe öltözött férfiakat, lányokat és asszonyokat. Megfigyelhetjük, milyen szép szalmából készített ékszerekkel díszítették magukat a nők. Ezenkívül ugyancsak szalmával díszített kocsikkal vonultak a templomba, melyet szintén szebbnél szebb szalmadísszel öltöztettek ünnepi díszbe. Köszönjük Andrásnak, hogy ezt a ma is élő bunyevác népszokást megmutatta nekünk.

Homoki-Nagy Mária