Názáret családcsoport nyári kirándulása Zemplénben

A Názáret családcsoport minden évben közös kirándulást szervez. 2026. július 22-e és 26-a között a Zemplén-hegységbe vitt utunk (szállásunk Pálházán, a Hanyi Istók túristaház volt), ahol megnéztük a Füzéri várat, a Boldogkővárát és egy túrázás alkalmával Göncön a Vizsolyi Bibliát is megtekinthettük. Az izgalmas látnivalók mellett sokat adott az egymással töltött idő, a közös reggeli és esti imák, a hangosan megfogalmazott könyörgések, tanúságtétel ez a családoknak, gyerekeknek. Külön öröm látni, ahogy a gyerekek együtt játszanak: tollasoznak vagy fociznak, illetve társasjátékoznak, amelybe a felnőttek is szívesen bekapcsolódnak. E nyári programok mindig építik közösségünket. Isten segítsen megtartani jó szokásunkat!

Móczárné Kiss Gabriella

Názáret családcsoportunkból idén öt család – Móczár, Siklós, Szabó, Szilárd, Vései – tudott eljönni a nyári táborba. Az időjárás kegyes volt, mert éppen nem volt kánikula, sőt az első napokban a táskákból estére már előkerültek a kardigánok és hosszúnadrágok is. A füzéri várban, aki akart, pecséteket gyűjthetett, amiért a végén kulcstartó járt ajándékba, a boldogkőváraljai várban pedig megnézhettük, hogyan zajlott akkoriban a lovagok bajvívása. Ez utóbbi program során csoportunkból még két bátor jelentkezőt, Szilárd Leventét és Móczár Ottót apróddá is avattak, melyről hivatalos okirat is tanúskodik.

A gönci múzeumban nemcsak a híres Bibliát tekinthettük meg, hanem interaktív játékokban is részt vehettünk. Ilyen volt például az, ahol a szólásmondások, közmondások közül ki kellett választani, melyiknek van bibliai alapja, de volt olyan, nem is könnyű feladat, ahol a Bibliából vett szavaknak kellett kitalálni a jelentésüket. A sok élmény és program után este aztán mindig nagy játék vette kezdetét. A kisebbek fociztak, vagy a szállás játszóterén felállított várban folytattak harci csatákat, a nagyobbak pedig tollas mérkőzéseket játszottak, sötétedés után pedig a társasjátékok vették át a főszerepet. Öröm volt látni, hogy ilyenkor a telefonok „kiestek” gyermekeink kezéből, és a „régóta fiatalok” is önfeledten adták át magukat a csapatjátékoknak. Mi felnőttek pedig sokat tudtunk egymással beszélgetni, befogadni a másik család gondját-baját vagy éppen örömét.

Jó volt megélni az egymásra figyelést, sokat nevetni, mindeközben gyönyörű vidéken lenni. Bár néhány apukának az ágy kicsinek bizonyult (gyerektáborok helyszínén laktunk), a szállással mindenki elégedett volt. Parkos udvar lévén, nagy tér adódott a gyerekek mozgásigényének kielégítésére. Kaptunk finom reggelit és vacsorát, ahol kamaszaink korlátlanul tudtak repetázni. Voltak szabadtéri játékok kicsik és nagyok részére egyaránt. És egy kedves „ajándékot” is kaptunk még megérkezésünkkor, egy lapot, amelyen üdvözölt minket az előttünk szintén néhány napot vendégeskedő Király család. Élményekkel gazdagodva tértünk haza a gondtalanul eltöltött táborozás után. Reméljük, jövőre sikerül majd megint együtt tölteni pár napot.

Siklósné Pechan Szilvia