Az új kenyér ünnepe Szabadkán

/0 Hozzászólás/Kategória: ,

Ezzel a címmel tartott előadást Palusek András augusztus 20-án, Szent István államalapító királyunk ünnepén a Társaskör keretében. Az előadás aktualitása kétségtelen, hiszen ezt a napot gyakran említjük az új kenyér ünnepének, amikor szentmise keretében áldják meg, szentelik meg mindennapi kenyerünket.

Palusek András a Szabadkán élő bunyevác közösség egyik népszokását, az ún. aratóünnepséget mutatta be. Mielőtt erre ténylegesen sor került volna, először röviden elmesélte, kiket nevezünk ma bunyevácoknak. A bunyevácok római katolikus vallású délszláv népcsoport, akik a 16-17. században a török hódoltság idején – éppen a törökök elől menekülve – Dalmáciából és Hercegovinából érkeztek magyar lakta területekre és telepedtek meg többek között Zomborban, Szabadkán, Szegeden és Baján. (Baján napjainkban bunyevác hagyományőrző egyesület működik, a régen Szegeden megtelepedett bunyevácokról, akiket dalmatáknak neveztek, Heka László írt könyvet.) A Bácskában megtelepedett bunyevácok a horvát nyelv sajátos dialektusát beszélik.

A bunyevácok a török hódoltság előtt katonai feladatokat láttak el, majd a Bácska vidékén letelepedve földműveléssel és állattenyésztéssel kezdtek foglalkozni. Ma is fennmaradt népszokásaik jelentős része ehhez a tevékenységhez kötődik. Napjainkban az aratás már gépi erővel történik, de Szabadkán az aratás megkezdésekor felelevenítik a régi aratásokat, amikor ún. „bandák” szerződtek az aratásra és kaszával arattak. A marokszedő asszonyok, lányok pedig kévébe hordták a gabonát. Az aratás végén ünnepi felvonulás és szentmise keretei között adtak hálát az Úrnak a jó termésért és az új kenyérért. Előadónk erről a Szabadkán megmaradt ünnepi felvonulásról mutatott fényképeket, ahol még ma is megcsodálhatjuk a hagyományos bunyevác népviseletbe öltözött férfiakat, lányokat és asszonyokat. Megfigyelhetjük, milyen szép szalmából készített ékszerekkel díszítették magukat a nők. Ezenkívül ugyancsak szalmával díszített kocsikkal vonultak a templomba, melyet szintén szebbnél szebb szalmadísszel öltöztettek ünnepi díszbe. Köszönjük Andrásnak, hogy ezt a ma is élő bunyevác népszokást megmutatta nekünk.

Homoki-Nagy Mária

Tímár Ágoston halálára

/0 Hozzászólás/Kategória: ,

(Aradi Mária megemlékezése, amely augusztus 12-én tartott gyászmisén hangzott el).

Köszönöm a lehetőséget, hogy Guszti bácsi életéről és munkálkodásáról beszélve tanúságot tehetek Isten munkálkodásáról és szeretetéről, amelyet rajta keresztül adott nekünk.

Még anyukám mesélte évekkel ezelőtt, hogy Guszti bácsiról neki mindig az a fiatalkori kép jut eszébe, hogyan térdelt és imádkozott az alsóvárosi templomban. Ez a kép valóban találó leírás róla. Hűségesen kitartott Isten ügye és az Egyház mellett akkor is, amikor ebből hátránya származott. A térdeplő, alázatos ima mindannyiunk számára példamutató. A Rózsafüzér Társulat hűséges tagja, az adorációs csoport lelkes közreműködője és szervezője, sokszor órákon keresztül a Szentségi Jézus előtt imádkozott. Imaórákat vezetett, számtalanszor ministrált, de ezt is alázatos szolgálatként tette. Sok éven át szervezte és vezette a liturgikusok és áldoztatók csoportját, amelyben komoly logisztikával és precizitással számon tartotta mind a betegek otthoni szentségi ellátását, mind a templomi szolgálatokat.

A lelkek üdvösségéért való aggódása számtalanszor minden protokollt fölülírt: számon tartotta a templomba járókat, utánament az embereknek, a betegekért (akár otthonukba, akár a kórházakba) lelki segítséget igyekezett küldeni, főként a szentségi ellátásukat illetően. Hihetetlen, sőt megmagyarázhatatlan módon mindig elsőként tudott a betegekről, hol-létet, hogy-létet, szükséget.

Híres-hírhedt volt arról, hogy a hajléktalanokat, a szükséget szenvedőket ugyanolyan szeretettel és megértéssel kezelte, szolgálta, mint bárki mást. Ez ügyben talán lehet vitázni, de Guszti bácsi szíve szándékának tisztasága és őszintesége vitathatatlan. És nemcsak utolsó éveiben, hiszen a Máltai Szeretetszolgálat aktív önkénteseként nagyon-nagyon sokáig a szervezett hajléktalan-ellátás meghatározó szervezője, mozgatórugója volt, teljes szegedi viszonylatban is.

Amíg egészsége engedte, minden egyházközségi ügyben lehetett rá számítani, sokszor erején és lehetőségein túl. És nem hagyhatom ki a Vakok Intézetében végzett önkéntes segítői és szervezői munkáját, az ottani hitélet érdekében, az ottani rászorulókért, csoportot is szervezett az egyházközségi hívekből az ő kísérésükre, látogatásukra. Különösen fontos kiemelni a szentmise értékébe vetett és tanúsított hitét. Akár napi két szentmisén is részt vett, gyakran szentgyónást végzett, szentáldozáshoz járult, így nap mint nap egyesülve hőn szeretett és imádott Krisztusunkkal. Papjainkat különösen is számon tartotta: imádkozott értük és új papi hivatásokért is. Szívesen ment templomról templomra, hogy ismerje és hallgassa az atyákat, így minden templomban ismerték és szerették. Az sem véletlen, – még úgy is mondhatnám, hogy „ő intézte” –, hogy gyászmiséje és temetése éppen a mai napon, az úgynevezett „egész napos szentségimádási” napunkon van.

Hiszem, hogy sok jótette, imája és szeretete gyümölcsét a mi Urunk Jézus Krisztus jobbján, a Boldogságos Szűz Mária és a szentek társaságában élvezheti, és kérhetjük az ő segítő imáját is, immáron odaátról.

(Szeptember 3) – Plébániai Társas Esték: Brzózka Marek – Szegletkő a szobrászatban

/Kategória:

Szeptember 3-án 19 órától Brzózka Marek M. DLA szobrászművész, a SZTE JGYPK adjunktusa tart verses összeállítást: Szegletkő a szobrászatban címmel. Szeretettel várunk minden kedves vendéget!

(Szeptember 5) – Szent Teréz anya templom búcsúja

/0 Hozzászólás/Kategória:

Szeptember 5-én, szombaton a 17 órai szentmisében tartjuk a Szent Teréz anya templom ünnepi búcsúját, Aleksza János atya közreműködésével. Szeretettel várjuk a kedves híveket.

(Szeptember 8 – 12) – Mária-napok rendezvénysorozata

/0 Hozzászólás/Kategória:

Szeretettel hirdetjük a kedves Hívek felé, hogy szeptember 8. Kisboldogasszony ünnepén kezdődnek a Mária-napok a Városi Rózsafüzér társulatok találkozójával.

9-én szerdán egésznapos szentségimádás lesz a már ismert módon: 8 órakor laudes, utána rózsafüzér, ezt követi liturgikus imatánc, napközben csendes szentségimádás, du. negyed 5-kor rózsafüzér, negyed 6-kor vesperas, majd szentségi áldás, fél 6-tól taizé-i énektanulás, 6 órakor szentmise.

A betegek szentségének kiszolgáltatása a szeptember 11-i pénteki szentmisében lesz; jubiláns házaspárok megáldása pedig szombaton, szeptember 12-én, Szűz Mária Szent Neve napján.
Ebben a szentmisében a Szent Cecília kórus szolgál. 19 órakor Magda Dávid orgonaművész lélekemelő koncertje hangzik fel. Emlékeztető plakát a faliújságon megtekinthető.

Friss Toronyirány és Liget Hirmondó újság szabadon elvihető

/0 Hozzászólás/Kategória:

A Katolikus Egyház Hivatalos Segélyszervezetének, a Karitásznak a lapja, az Adásidő, az egyházmegyei kiadású színes Toronyirány magazin legújabb száma, a heti Toronyirány, valamint a legfrissebb Liget Hírmondó újságok megtalálhatók a templom bejáratánál, és szabadon elvihetők.

Vigyük, olvassuk, osztogassuk, ezzel is tanúságot téve hitünkről. Aki még nem iratkozott fel a Hírlevélre, kérjük tegye meg a honlapon keresztül.

Nyáresti verses, zenés áhítat

/0 Hozzászólás/Kategória: ,

Augusztus 13-án este egy lélekemelő programon vettünk részt a plébánia nagytermében. Orcsik Sándor és batátai ajándékoztak meg bennünket énekeikkel zenéjükkel, verseikkel.

Ludányi Olgi bevezetője után Lucz Ilike zongorajátéka bűvölt el bennünket Bach: D-dúr partitájának két részletével. Vörösné Árgyusi Magdika nem először verselt nekünk csodálatos átéléssel. Ezúttal Bán Aladár: Nagyboldogasszony napján című verset szavalta el aktuálisan az ünnepe előtt néhány nappal. Ezt követően a koncert megálmodója, Orcsik Sándor, és leánya, Anett énekelt duettet nekünk.

Két protestáns ének hangzott fel mély átéléssel, lírai hangvétellel. Engem mindig megrendít, amikor csak férfiak énekelnek, valami ritka, felemelő érzés jár át őket hallgatva. Most egy kvintett, öt férfihang adott elő két kórusművet Petrovics Ferenc vezetésével. Ezt követően Homoki-Nagy Mária szavalt egy részletet Petőfi: Az apostol című művéből. Majd visszatért ismét a zongora, Péterffy Gabriella tolmácsolásában Liszt és Mendelssohn művek hangzottak fel, csodálatos színekkel, harmóniákkal.

Az est egyik fénypontját a vegyeskar tagjai által megszólaltatott kórusművek adták. Az énekesek jórészt a 15 éve alakult Szegedi Ökumenikus Kórus tagjai voltak. Két művet adtak elő szintén Petrovics Ferenc irányításával, aki nagy lelkesedéssel, elkötelezettséggel vállalja immár ismételten a kórus összefogását. Végül ismét a férfikarban gyönyörködhettünk, akik már nem öten, hanem 11-en szólaltattak meg protestáns kórusműveket, lendülettel, mély érzelmekkel.

Befejezésül nem maradhatott el az „Erdő mellett estvéledtem” kezdetű népdal közös éneklése, amely megzengette a zsúfolásig megtelt nagyterem falait. Talán soha ennyien nem jöttünk össze egy programra ebben a teremben, még az előtérben is sokan voltak hallgatói ennek a szép koncertnek. Csodálatos, gazdag vendéglátásban is részünk lehetett végül, pogácsa, üdítő, szőlő is került a vendégek elé.

Szántóné Babi

Röpke látogatás a marosvásárhelyi testvér-plébánián

/0 Hozzászólás/Kategória: ,

Június 26. és augusztus 2. között családcsoportunkból két család – Móczár és Siklós – Erdélyben kirándultunk. Rövidebb ideig Kolozsváron voltunk, hosszabb ideig Csíksomlyón, onnan csillagtúráztunk. Kolozsvárról Csíksomlyóra menet közben Marosvásárhelyen is áthaladtunk, ahol – persze előre leegyeztetve – találkoztunk testvérplébániánk plébánosával, Szénégető István atyával és pár munkatársával. Kávé, némi enni és innivaló, na és persze nagy jókedv került elő. Sajnos csak rövid találkozásra volt időnk, de az együttlétünk szép és tartalmas volt. István atya említett pár nevet, érdeklődött, hogy ki, hogy van, milyen a közösségeink élete, illetve ő is beszámolt a közösségi életükről.

Beszélgetés után megmutatták a plébániát és a templomot, ahol István atya megemlítette, hogy Remete Szent Antal plébánia ellenére miért kapott a templom más titulust: Szentcsalád-templom, ami eléggé szokatlan. Illetve, mivel nagyon nagy a hasonlóság az ő templomuk és a mi Teréz-templomunk között, elmesélte a kb. 20 évvel ezelőtti beszélgetésüket Kiss Imre atyával, hogy mindketten kiterítették a templomaik tervrajzait és úgy egyeztettek tovább. A mi Teréz-templomunk akkor már közel kész állapotban volt, amikor az ő templomuk építése még csak elkezdődött. Tehát a testvérplébániai kapcsolat a templomainkban is megmutatkozik.

Az 1-2 órás tartalmas és szép találkozást követő búcsúzáskor megerősítettük egymást, hogy az időnkénti találkozásokat, a kapcsolat felelevenítését folytatnunk kell. Kedvesen útbaigazítottak minket és mi folytattuk utunkat – Marosvásárhely belváros megtekintését követően – Csíksomlyóra.

Siklós Róbert

Názáret családcsoport nyári kirándulása Zemplénben

/0 Hozzászólás/Kategória: ,

A Názáret családcsoport minden évben közös kirándulást szervez. 2026. július 22-e és 26-a között a Zemplén-hegységbe vitt utunk (szállásunk Pálházán, a Hanyi Istók túristaház volt), ahol megnéztük a Füzéri várat, a Boldogkővárát és egy túrázás alkalmával Göncön a Vizsolyi Bibliát is megtekinthettük. Az izgalmas látnivalók mellett sokat adott az egymással töltött idő, a közös reggeli és esti imák, a hangosan megfogalmazott könyörgések, tanúságtétel ez a családoknak, gyerekeknek. Külön öröm látni, ahogy a gyerekek együtt játszanak: tollasoznak vagy fociznak, illetve társasjátékoznak, amelybe a felnőttek is szívesen bekapcsolódnak. E nyári programok mindig építik közösségünket. Isten segítsen megtartani jó szokásunkat!

Móczárné Kiss Gabriella

Názáret családcsoportunkból idén öt család – Móczár, Siklós, Szabó, Szilárd, Vései – tudott eljönni a nyári táborba. Az időjárás kegyes volt, mert éppen nem volt kánikula, sőt az első napokban a táskákból estére már előkerültek a kardigánok és hosszúnadrágok is. A füzéri várban, aki akart, pecséteket gyűjthetett, amiért a végén kulcstartó járt ajándékba, a boldogkőváraljai várban pedig megnézhettük, hogyan zajlott akkoriban a lovagok bajvívása. Ez utóbbi program során csoportunkból még két bátor jelentkezőt, Szilárd Leventét és Móczár Ottót apróddá is avattak, melyről hivatalos okirat is tanúskodik.

A gönci múzeumban nemcsak a híres Bibliát tekinthettük meg, hanem interaktív játékokban is részt vehettünk. Ilyen volt például az, ahol a szólásmondások, közmondások közül ki kellett választani, melyiknek van bibliai alapja, de volt olyan, nem is könnyű feladat, ahol a Bibliából vett szavaknak kellett kitalálni a jelentésüket. A sok élmény és program után este aztán mindig nagy játék vette kezdetét. A kisebbek fociztak, vagy a szállás játszóterén felállított várban folytattak harci csatákat, a nagyobbak pedig tollas mérkőzéseket játszottak, sötétedés után pedig a társasjátékok vették át a főszerepet. Öröm volt látni, hogy ilyenkor a telefonok „kiestek” gyermekeink kezéből, és a „régóta fiatalok” is önfeledten adták át magukat a csapatjátékoknak. Mi felnőttek pedig sokat tudtunk egymással beszélgetni, befogadni a másik család gondját-baját vagy éppen örömét.

Jó volt megélni az egymásra figyelést, sokat nevetni, mindeközben gyönyörű vidéken lenni. Bár néhány apukának az ágy kicsinek bizonyult (gyerektáborok helyszínén laktunk), a szállással mindenki elégedett volt. Parkos udvar lévén, nagy tér adódott a gyerekek mozgásigényének kielégítésére. Kaptunk finom reggelit és vacsorát, ahol kamaszaink korlátlanul tudtak repetázni. Voltak szabadtéri játékok kicsik és nagyok részére egyaránt. És egy kedves „ajándékot” is kaptunk még megérkezésünkkor, egy lapot, amelyen üdvözölt minket az előttünk szintén néhány napot vendégeskedő Király család. Élményekkel gazdagodva tértünk haza a gondtalanul eltöltött táborozás után. Reméljük, jövőre sikerül majd megint együtt tölteni pár napot.

Siklósné Pechan Szilvia

Könyvkiadás manapság

/0 Hozzászólás/Kategória: ,

„Érdekes lehet-e a könyvkiadás napjainkban?” – Lázár István akár ezt a címet is adhatta volna előadásának címéül, melyet augusztus 6-án tartott a Társaskör keretében. Előadása során nemcsak a szegedi Lazi Kiadó működését mutatta be, hanem a könyvkiadást is egy sokkal tágabb perspektívából mutatta be. Az olvasó, aki egyik vagy másik könyvesboltba bemenve új könyvet vesz kézbe, valójában csak a „végterméket” látja. A tetszetős, szép kivitelezésű könyvet, melynek oly jó illata van, és ha jó fülszöveggel van ellátva, könnyebben megvásároljuk, de közben nem gondolunk arra, kinek milyen munkája fekszik egy könyv mögött.

A rendszerváltás előtt állami nagy kiadóvállalatok működtek, mint pl. az Akadémiai, a Móra, a Helikon. E vállalatok kizárólag előzetes engedély alapján jelentethettek meg akár szépirodalmi könyveket, akár tudományos munkákat. 1990 után az előzetes állami kontroll megszűnt, ezzel lehetővé vált, hogy magántulajdonban lévő kiadók is szülessenek, s ezzel egy időben minden előzetes engedélyezés megszűnt. Így lehetővé vált, hogy olyan szépirodalmi művek is megjelenhessenek, amelyeket az előző rendszer tiltott. Ugyanakkor sajnos olyan munkák is kiadásra kerültek, amelyek arra alkalmatlanok voltak.

A Lazi Kiadót négy fiatalember alapította harminc évvel ezelőtt. Elhatározásuk alapján csak értékes munkák megjelentetését vállalják, döntéseiket pedig konszenzus alapján hozzák. Egy-egy könyv megjelentetéséhez szükség van a kiadási jog megszerzésére, melyet a szerző vagy annak jogutódja adhat meg. (Ezért előfordul, hogy a Lazi Kiadó nem tud egy értékes munkát megjelentetni, mert a kiadói jogosultság más kiadónál van.) A megjelent könyveket az olvasókhoz a könyvterjesztőkön keresztül lehet eljuttatni. Magyarországon jelenleg két nagy könyvterjesztő vállalat működik a Libri és a Líra. Szegeden ezek könyvesboltjai mellett a Horváth Mihály utcában működik az „Írott Szó” független könyvesbolt, s mindezekben a Lazi Kiadó által megjelentetett könyveket is megvásárolhatják a könyvet szerető olvasók.

A Lazi Kiadót alapítók napjainkban is az induláskor megfogalmazott elvekhez tartják magukat: értéket akarnak közvetíteni, olyan könyveket jelentetnek meg, melyeket jó kézbe venni, s egyfajta missziót teljesítenek. Ezért jelentek meg Dosztojevszkij kötetek, történelmi regények, Fekete István néhány „felnőtteknek” szóló, korábban tiltólistán szereplő regénye.

A könyvkiadáshoz bizalomra, jó emberi kapcsolatokra van szükség: bizalomra a szerző és a kiadó, a kiadó és a terjesztő és az olvasó között egyaránt. A Lazi Könyvkiadónak saját kis üzlete is van Szegeden a Gogol utcában. Érdekes feladat és fontos misszió a könyvkiadás, melybe jó volt bepillantást nyerni.

Homoki-Nagy Mária