Játékos közös böjtölésre hívlak

Kedves „Böjtölni” vágyó” zarándoktársak!

„Nekem az olyan böjt tetszik, amikor leoldod a jogtalanul fölrakott bilincseket, kibontod a járom köteleit, szabadon bocsátod az elnyomottakat, és összetörsz minden jármot! Oszd meg kenyeredet az éhezővel, vidd be házadba a szegény hajléktalant, ha meztelen embert látsz, ruházd fel, és ne zárkózz el testvéred elől! Akkor eljön világosságod, mint a hajnalhasadás, és hamar beheged a sebed. Igazságod jár előtted, és az ÚR dicsősége lesz mögötted” (Ézsaiás 58,6-8). 

Izajás szavai arra hívnak, hogy böjtünk ne önérdekről szóljon, hanem a saját célokról való lemondás a szolidáris jelenlét fontos része legyen. Mindezt szem előtt tartva az idén közös böjtölésre invitálunk.

Nagyböjt első vasárnapjától kezdődően egészen virágvasárnapig, azaz 5 héten keresztül, az önmegtartóztatás egy különös formájára hívunk. Próbálj megélni a minimáljövedelemből, ha bátrabb vagy, részben vagy egészben a segély összegéből.

A közösségi böjtölés része, hogy hetente egy nyilvános táblázatba beírod, hogy az induló összegből mennyit költöttél el az adott héten. A valósággal ellentétben, itt a „játéktérben” persze mínuszba is tud menni a havi számlád, azaz hitelbe is költhetsz. Ez a valóságban nem okvetlen lenne így. A negatív összegek segítenek tudatosítani, hogy még böjtölve is mennyivel többet fogyasztasz, mint akiknek ennyiből kell megélniük.

Ehhez mindenképpen a mai fogyasztási szokásaidat kell átgondolnod. Ez jó lehetőség arra is, hogy családi szinten beszélgessetek fogyasztási szokásaitokról, melyek az igazán fontos és melyek a kevésbé fontos fogyasztási cikkek. Minek elhagyása vagy csökkentése segítene egy fenntarthatóbb világ felé.

A közös böjtölésünknek több célja is van:
Középosztálybeliként, belekóstolni az alacsony jövedelemből élők napi helyzetébe, erősítve a szolidaritást magunkban.
Újragondolni jóléti szokásainkat, mi az, ami tényleg fontos! A böjt után is kevesebbet fogyasztani.
Az előző pontban megtakarított pénzt eljuttatni az arra rászorulóknak.
Személyes beszélgetéseket folytatni a játékvezető által a hétre neked kisorsolt játékostárssal: Hogy megy a böjt?, Hol tartasz a lelki felkészülésben az ünnepre, vagy csak beszélgetni a hétköznapjaidról. Találkozni, ismerkedni legalább az online térben.

A játék alapgondolatát a SZOCIOPOLY nevű társasjáték adta.
„A játék folyamán mindenkinek kell élelmiszert vásárolnia, be kell fizetnie a lakásfenntartás költségeit (ha nem teszi meg, akkor esetleg – áram híján – megromlik az ennivalója, megbetegszik a hidegben, vagy megbüntethetik), ezen kívül a gyermekek iskoláztatása, a közlekedés, a ruházkodás, az orvosi ellátás is kiadásokkal járnak. Ha valakinek nincs pénze, akkor a kisboltban vásárolhat hitelbe, vagy az uzsorástól kérhet kölcsönt.
A játékban az nyer, akinek sikerül túlélnie a hónapot.”

Húsvét után egy alkalommal játszhatunk is az eredeti játékkal és / vagy meghívhatjuk egy beszélgetésre az Alapítvány munkatársait.
Bővebben róluk: https://www.szociopoly.hu

***

SZOCIOPOLY KÖZÖS BÖJTÖLÉS SZABÁLYZAT
2022 ÚJSZEGED

A feladat, hogy Te vagy a család kijöjjön a rendelkezésre álló összegből.

Minimálbér 2022: bruttó 200.000 Ft/hó (nettó 133.000 Ft/hó)

A családi pótlék összege egy gyermek esetén 12.200,- Ft,
két gyermek esetén gyermekenként 13.300,- Ft,
három vagy több gyermek esetén gyermekenként 16.000,- Ft.
Az átlag nyugdíj 2019-ben 134.000 Ft volt.
Bátrabb családok megpróbálkozhatnak az „egy kereső” + „tartósan munkanélküli” + „gyerekek” induló költséggel. Ebben az esetben havi 22.800 Ft segély összeggel kell számolni a minimálbér helyett.

Könnyítésként, nem kell a havi költségként beszámolni a családi, nagy, már meglévő hiteltörlesztéseit.
A rezsi költségeket viszont teljes összegben számold be!.
A játék rövidsége megengedi, hogy ruházatra ne költs ebben az időben, de a játék ideje alatt az összes vásárlásod költségét tüntesd fel. Amennyiben rendelkezel autóval és azt használod a játék ideje alatt is, akkor annak költségeit is számold be a költségekbe (adó, biztosítás, javítás, üzem anyag, stb.), ha nem használod ez idő alatt, akkor semmilyen költségét nem kell feltüntetned.
A játék ideje alatt az otthon felhalmozott és ez időben felhasznált élelmiszerek, tisztítószerek, stb. költségeit is számold be a heti fogyasztásba, a heti adományaidat is (koldus, templomi persely, egyéb jótékonyság…).

Példa számítás: Négytagú család.  2x 133.000 Ft + 2x 13.300 Ft= 292.600 FT. Ez lesz az induló összeg.
Regisztrálhatsz egyenként, párként és családként. Ott ahol kereső gyermekek is vannak még a családban, javasoljuk, hogy Ők önállóan és ne a családi rendszer részeként regisztráljanak.

Belépés a játékba:
A játék anonim, csak a költés összege nyilvános. Ezért regisztrálnod kell, az alábbi linken.
REGISZTRÁCIÓS LINK: https://forms.gle/4oDMbxzWuEs3YiYb6

A regisztráció után felkerülsz a megadott „BECENÉV”-vel a táblázatba.
Táblázat itt érhető el: https://docs.google.com/spreadsheets/d/1D3BeYaAQsExiEafNZ8f_Gtbg23jFIaK14efjuC4Vhms/edit?usp=sharing

Heti adatfeltöltés: Javasoljuk, hogy vasárnaponként írd be a heti költésed összegét. Ha úgy könnyebb, naponta is lehetőséged van erre. Ebben az esetben, a már beírt összeg törlése után, az új kummulált összeget írd a heti sorba. A neved mellett látszik a még felhasználható összeg.
Jó játék, gondolkodást, és beszélgetésekben örömteli találkozást kívánunk.
Ha tetszik, meghívhatsz másokat is a játékba. Szabadon terjeszthető.

Jegyes Esték a plébánián

„Amit Isten egybekötött, azt ember szét ne válassza!” írja  Szentírás, de nekünk, jegyeseknek az is fontos, hogy a házasság szentsége előtt a tőlünk telhető minden szükséges előkészületet megtegyünk, így velünk együtt még 11 párral ezzel a szándékkal jelentkeztünk a Jegyes Esték című kurzusra.

Idén február 6-án vasárnap este indult el az Árpád-házi Szent Erzsébet Plébánián a plébánosunk által vezetett, 10 alkalomból álló házasságra felkészítő képzés. Attila atya a kurzus nyitó- és a zárónapi előadások megtartása, az imapercek, és a barátságos légkör megteremtése mellett hétről-hétre számos hasznos szakirodalommal, online előadással, és cikkekkel segít bennünket a felkészülésben. A vasárnapi Jegyes Esték során eddig 4 különböző házaspárt, azaz 4 élettörténetet ismertünk meg. A házaspárok megvallották hitéletüket, egymás iránt tanúsított szeretetüket, gyakorlatias példákon keresztül mutatták be a házasélet minden feladatát, vagy éppen az eredményes vagy eredménytelen konfliktuskezelési,- és pénzkezelési stratégiájukat.

Megtanultuk, hogy a házasság egy extrém sporthoz hasonló, ahol rendkívüli helyzetekhez kell majd rugalmasan alkalmazkodni. Isten gondviselő jóságát nem nélkülözve igyekeznünk kell egymással összhangban cselekedni. A társunkkal való kapcsolatban legfontosabb, hogy a szükségszerű surlódások idején is törekedjünk a kiengesztelődésre.

Véleményünk szerint az előadások során megoldandó feladatok és kérdések jó alkalmak arra, hogy kimondjuk, tisztázzuk magunkban és egymás között az alapvető és lényeges kérdéseket. A kimondott, vagy a ki sem mondott gondolatainkban kell megtalálni azokat a tiszta, szép, őszinte vágyakat, ami igaz szeretetre vezet, és amiben kimondva, vagy kimondatlanul a szeretet forrása utáni vágy is felbukkan.

Urunk, kérünk Téged, terjeszd ki ránk kegyelmedet, hogy a házasságra a lehető legjobban fölkészüljünk; jegyespárként segíthessük egymást a házasság felé vezető úton, és növekedjük egymás szeretetében!

Farle Mónika&Németh László

Farsang a Teréz anya Családi Bölcsiben

A farsang különösen fontos a kicsi gyermekek életében. A farsang az éltető játék, ahol varázslat által készülünk fel a nagybetűs életre: mindenkiből lehet minden.

Három esztendővel a hátuk mögött ezek a kicsinyek mesébe csomagolt, legőszintébb vágyainkat élik elénk: belőlünk is lehet még bármi, amit szeretnénk.

Gyönyörű mosollyal az arcukon, különös ruháikban doktor néni már három évesen is komolyan meg tud gyógyítani minden játékbabát, a tündér pedig mindenkit átváltoztat, amivé szeretné; az oroszlán bátor emberré cseperedik majd, az eperből kertész lesz talán, a pókocskából pedig textiltervező.

A játék: tanulás, tapasztalás és öröm. A Teréz anya bölcsiben pedig jó nekünk együtt játszani.

Szendrényi Marietta

Elsőáldozásra készülünk…

Az elsőáldozásra készülő családok számára február 26-án, szombaton megkezdődött az a felkészülési sorozat, amely 5 alkalommal hívja találkozásra a szülőket és gyermekeiket. Elsőáldozók azok a gyermekek lehetnek, akiknek szülei ezt személyesen kérik a lelkipásztortól, akik meg vannak keresztelve (a keresztség ugyanis a „szentségek kapuja”: ez alkalommal váltunk ugyanis Katolikus Egyház tagjaivá, akkor nyertünk beavatást az istengyermeki életbe); továbbá a kellő lelki és ismeretbeli felkészültség is szükséges ahhoz, hogy Jézusunk értünk adott életáldozatából részesedjünk, vagyis az Oltáriszentséghez járuljunk.

Ne feledjük, hogy a gyermekek katekézise (hit útján való kísérése) csak akkor hatékony, ha a gyermek mellett hívő család – vagy legalább egy hívő szülő – áll, és ha a gyermek láthat maga körül – túl a szülőn – nála idősebb korosztálybeli hívőket és hívő közösséget. Ezért is fontos a vasárnapi szentmisén való részvétel, hiszen ott találkozik a keresztény közösség Jézus körül. Felemelő és feledhetetlen, ha az elsőáldozási felkészülést családi eseménnyé tesszük azáltal, hogy az egész család készül a jeles eseményre, ami a korosztálynak megfelelő egyfajta beavatás a vallásgyakorló életbe.

A havonként tartandó szombat délutáni foglalkozás alkalom arra, hogy a különböző iskolákba járó gyerekek egymást is megismerjék, ugyanakkor a szülők is egy asztal körül találkozzanak a plébánossal és egymással. Az első közös foglalkozás alkalmával a bibliai Tízparancsolatról frissítettük fel az ismereteinket. Legközelebb március 19-én, szombaton ismét 14.30-16.30 között találkozunk a plébánián.

Gál Viktorné Ili, hittanár

A várva várt farsangi bál Újszegeden

Hálával gondolunk vissza arra, hogy 2020 februárjában még megtarthattuk a plébániai farsangi bálunkat. Azt követően azonban, 2021-ben a járványveszély miatt ez elmaradt, ám idén ismét módunk volt arra, hogy közösségi életünket építő bált szervezzünk, aminek idén is otthont adott az egykori Szent Vince Egyesület által épített Művelődési Ház.

A mulatságot Jáger Richárd, a Bálint Sándor Művelődési Ház vezetője nyitotta meg, aki fontosnak tartotta hangsúlyozni, mennyire várt minket, mert számára minden évben kiemelkedő program az újszegedi hívek farsangi bálja és a húsvéti passiójátéka. Plébánosunk köszöntő szavai és a közös ima után következett a finom vacsora, amelyet a mórahalmi Platán Vendéglő készített számunkra.

A jelmezesek felvonulása ismét az ötletgazdagságról tanúskodott. A különdíjat a Katicabogár (Csapó Miklóska), a harmadik díjat az Afrika reprezentáció (Pap Zsófi és Barnabás) nyerte el. A második helyen György lovag (Pozsonyi György) és a Cowboy (Gyekiczki Peti) osztozott. Az első helyen holtversenyben a Szelíd motorosok (Tallósyék), Shrek (Bauer Tamás) és Miss Saigon (Jászfalusiék) végzett.

Dél-alföldi táncokat tanultunk a szegedi Cuháré Táncműhely jóvoltából Szászné Medvegy Veronika és Csókási Imre vezetésével, amelyhez a talpalávalót a Csergő banda biztosította.

A vidám műsorok keretében Attila atya meséjéből megtudhattuk, miért fontos az ünneplés az eszkimó hagyományok szerint is. Ótott Feri humoros szemelvényeket olvasott fel iskolai dolgozatokból, amelyeket Flóri atya gyűjtött össze. Fazakas János egy szép fohásszal kedveskedett a jelenlévőknek, Orcsik Sándor pedig idegen kifejezésekből összefűzött szólánccal „elmélkedett a politikáról”.

A közösség összetartása a szervezésben is nagyon érződött. Köszönjük a támogatást a Művelődési Ház alkalmazottainak, Jáger Richárdnak, Veres Erzsikének és Tóth Attilának. Hálásak vagyunk a zenei szolgálatért Kálmán Zsoltnak, a konferálásért Noé Verusnak. Köszönet az előkészületekben és az elpakolásban nyújtott segítségért, a tombolatárgyakért Ludányi Olgának, Orcsik Sándornak, Bauer Tamásnak, Kulik Lacinak, Kerekes Lászlónak, Vermes Petinek, Pár Zolinak, Bővíz Lacinak, a Berényi házaspárnak, a Tallósy családnak, a Jeromos csoportnak, a Liget Társulatnak, és végül, de nem utolsósorban a sokat serénykedő Kószó Editnek és Aradi Mártinak.

Jövőre is nagy szeretettel várjuk a plébániai közösség apraját-nagyját a közös mulatságra.

Bús Márti

Bemutatkozik a szegedi női fokolár közösség

Bemutatkozásunkat kezdjük némi szómagyarázattal: amikor „fokolár közösség”-ről beszélünk ezen két dolgot is érthetünk: egyrészt mindazokat az embereket, akik egy városban vagy országban a Fokoláre Mozgalomhoz tartozónak vallják magukat, és korosztályuk, életformájuk, elköteleződésük szerinti kiscsoportokban találkoznak; másrészt ennek a tágabb közösségnek Istennek szentelt (általában világi) tagjait, a fokolárban (kisközösségben) együtt élő fokolarinókat (férfiak) illetve fokolarinákat (nők). 

Chiara Lubich, a Fokolare Mozgalom alapítója

A II. világháborúban Olaszországban kibontakozott és aztán gyorsan terjedő katolikus gyökerű lelkiségi csoportosulást hamar elkezdték Fokoláre Mozgalomnak nevezni, a tűzhelyt jelentő „focolare”, szó alapján. Ezt először épp a közösségben élő megszenteltek otthonaira használták. Utal ez a törekvésünkre, hogy megteremtsük a meleg, családias szeretetlégkört közösségeinkben, ahova magát Jézust hívjuk meg magunk közé. Hiszünk ugyanis szavaiban, hogy ha nevében – azaz Szeretetében – gyűlünk össze, Ő ott van velünk (vö. Mt 18,20). Életünkkel szeretnénk tanúsítani, hogy Isten a szeretet, ez az, ami minket is elragadott, mint a II. világháború alatt Chiara Lubichot és társait. Ez a Szeretet az „ugródeszkája” a kifelé fordulásunknak: minden ember felé, hiszen e lelkiség karizmája éppen az egység. A mozgalmunkban való szolgálaton kívül mindannyian laikus munkakörben dolgozunk. Megszentelődésünk útját főként a hétköznapokban, az emberek között, értük és velük leljük meg. A fokolár példája a názáreti házban zajlott élet.

A női fokolár Szegedre a férfi fokolárt követően, 31 éve érkezett meg, pont Újszegedre, 3 taggal. Akkor még albérletben laktunk, amit a Tisza túlpartján újabb albérletek követtek, mígnem 1999-ben visszajöttünk Újszegedre.  Előbb a Fürj utcába, most pedig immár harmadik éve élvezzük azt a szép otthont a Bérkert utcán, melyben előtte a Salvator nővérek éltek.

Jelenleg öten élünk Szegeden fokolarinák: Aranyos Julianna 2018 óta él Szegeden. vajdasági magyarként évtizedeket töltött a horvátországi és a szerbiai többnemzetiségű, többfelekezetű közösségek szolgálatában, így hidat alkot délszláv barátaink felé is. Fekete Mária pedagógus és hitoktató, októberben érkezett közénk. Ő 18 éven át a Róma melletti nemzetközi központunkban élt, hivatalos fordítóként és tolmácsként, mely munkáját most távolból folytatja. Gyöngyi Marianna és Prokopp Katalin pedagógusok, ’92-ben még mint gen-ek (a fiatalok) érkeztek Szegedre. A nyugat-európai képzési időszakon kívül Marianna Romániában, Katalin Algériában és Indiában éltek fokolárban. Barna Erzsébet az 1991-ben érkezett úttörők között volt, és hosszabb budapesti és egy pozsonyi megszakítással most újra fokolárunk tagja. Orvos, most foglalkozás egészségügyben és hospice otthonápolásban dolgozik.

Fokolárunkhoz öt házas fokolarina is tartozik: egy zákányszéki, két kecskeméti, egy jánoshalmi és egy szegedi. Így alkotunk együtt egy lelki családot. Missziónk, gyerekekkel, fiatalokkal közösségeinkkel való foglalkozás, és helyi vagy nemzetközi szociális tevékenységeink gyakran közösek a férfi fokolárral, és a dél-magyarországi közösség más csoportjainak tagjaival is. Nagy szeretettel és örömmel köszöntjük az újszegedi plébánia közösségét, szívünk és házunk kapui tárva vannak!

Ui: Többet megtudhattok a Mozgalom életéről: www.fokolare.hu  és https://ujvarosonline.hu/

***

Íme a modern idők nagy varázsa:
behatolni a legmagasabb szemlélődésbe
és megmaradni elvegyülve a többiek között,
ember ember mellett.

Még többet mondanék: beleveszni a tömegbe,
hogy átitassuk az istenivel,
miként a kenyérdarab elázik a borban.

Ennél is többet mondanék:
részeseivé válni Isten terveinek
az emberiséggel,
fénykévéket vetni a tömegre,
és ugyanakkor megosztani az embertárssal
gyalázatot, éhséget, ütéseket,kérészéletű örömöt.

Mert a mi időnk
és minden idők vonzereje
nem más, mint az elgondolható
legemberibb és legistenibb:
Jézus és Mária,
Isten Igéje, egy ács fia,
a Bölcsesség Széke, családanya.

Chiara Lubich

Vízkereszt a művészetben

A fenti címen tartott előadást Péterffy Gabi testvérünk január 20-án este a Felnőttkatekézis csoportunkban. Valójában azonban ő is szereplő volt egy olyan műsorban, amelynek a szerkesztése a témához tartozó műalkotások kiválasztását is tartalmazta. Megjelenítésük módja Gabi tájékozottságát, emelkedett szellemét, kreativitását dicséri.

Mondanivalóját, illetve a műsor szerkezetét vízkereszt ünnepének három meghatározó elemére fűzte fel: a napkeleti bölcsek látogatása, Jézus megkeresztelkedése és a Kánai menyegző.

Gabi kivételes erénye, hogy mindjárt a bevezetőben meg tudta teremteni azt a szellemi miliőt, amelyet hihetetlen biztonsággal nagy mesterek műalkotásainak megfelelő részleteire bízott. Lényegesnek tartotta, hogy – mivel minden jelentős történés evangéliumi igazságokon alapszik – közülünk valaki felolvassa a megfelelő evangéliumi részletet. Máté, Márk és János evangéliumából kiválasztott részletekre építette az ünnepi műsort, tehát három nagy szerkezeti részre tagoltan válogatta össze nagy művészek alkotásait. Bevezetésképpen Liszt: Pater Noster c. zongoraműve hangzott el Lucz Ili előadásában. Ezután Sík Sándor, Juhász Gyula, József Attila egy-egy költeménye következett társaink előadásában. Különösen meggyőző volt József Attila – Tolcsvai László: Betlehemi királyok c. művének egy részlete Orcsik Sándor (ének), Orcsik Anett (ének, fuvola), Lucz Ili (zongora) és Pechan Szabolcs (gitár) előadásában.

A műsor második részét Liszt: A három királyok indulója c. négykezese indította, Gabi és Lucz Ili zongorázta. Ez a mű alapozta meg hangulatilag azt a három művészileg nagyon hatásosan megalkotott filmrészletet (Ben Húr, Máté evangéliuma, A Názáreti Jézus), amelyek a napkeleti bölcsek hódolatának jeleit prezentálták.

Vízkereszt ünnepének áhítatos megélését elmélyítette az „Én ismerek egy üde, drága folyót” kezdetű egyházi ének Orcsik Sándor, Orcsik Anett és Lucz Ili előadásában. A Jordánban, a „Drága folyóban” keresztelkedik Jézus: a filmrészletek (Máté evangéliuma, A Názáreti Jézus) kézzelfogható közelségbe hozták, korunk emberévé tették Jézust, aki itt egyúttal isteni felkiáltójel is. János evangéliuma a Kánai menyegzőt jeleníti meg, amelyet megerősített a Názáreti Mária c. filmnek a többihez hasonló elgondolkodtató részlete.

Az előadás fontos, tulajdonképpen összetartó szerkezeti eleme volt az egy-egy rész lezárása, ill. összefoglalása képpen három részletben elhangzó Paul Claudel: Vízkereszti ének című műve. Ezt nem véletlenül Gabi olvasta fel, mert ebben az egyébként nehéz versben súlyos gondolati elemek feszegetik az ember benső világát, hite gyengeségét vagy éppen erejét.

Végül köszönettel tartozunk Gabinak, Lucz Ilinek, Szekeres Zsuzsának, Orcsik Sándornak és Anettnek, Pechan Szabolcsnak, hogy közreműködésükkel közel hozták a zenés verses műalkotások élményanyagát. Köszönjük, Gabi, hogy ez az este felemelő ünnepi imádságnak bizonyult.

Vajtai Éva

Ökumenikus istentiszteletet tartottunk a Teréz anya templomban

Az ökumenikus imahét, amelynek keretei között a keresztények egységéért imádkoznak 1968 óta a világon, a már megszokott időben, január harmadik hetében – január 16-23 között – került megszervezésre. Szegeden élő és működő keresztény felekezetek minden este más-más templomban imádkozhattak a Közel-Keleti Egyházak Tanácsa által összeállított imaszándékokért.

Az idei esztendő alapgondolata Karácsony ünnepköréhez és a napkeleti bölcsekhez kapcsolódott és ehhez kapcsolódva határozták meg a szervezők az imahét minden napjának alapgondolatát. Január 21-én, péntek este az újszegedi katolikus hívek a Kalkuttai Teréz Anya templomban fogadták vendégül mindazokat, akik fontosnak tartják a krisztushívők egységéért rendezett imatalálkozót.

Ezen az estén a taizéi énekek adták a közös ima keretét. Az igeliturgiára érkezőket Attila atya és Flóri atya köszöntötték a templom bejáratnál. Az imaóra elején Attila atya bemutatta a testvérfelekezetek megjelent lelkészeit: Balogh Barnabás (baptista lelkipásztor) Kereskényi Sándor és felesége Kereskényiné Nemes Lívia (Honvéd téri református lelkipásztorok), Juhász András, Mándi Kitti, Szabó-Lovász Adrienn (a Kálvin téri református lelkipásztorok), Imrényi Tibor (magyar ortodox egyház papja). Az igehirdetést Juhász András esperes tartotta, melynek központi gondolata az ökumenikus imahét alapigéje volt: „Láttuk az ő csillagát napkeleten, és eljöttünk, hogy imádjuk őt.” (Mt 2,2)

Lelkész úr kiemelte, hogy életünk mindennapjai során igen gyakran mondjuk azt valamire, hogy imádjuk vagy épp a szeretett társunkat szólítjuk meg úgy, mint imádatunk tárgyát. Pedig imádni csak Istent lehet, egymás felé pedig a tőle tanult szeretettel kell fordulnunk. Isten kegyelmében bízzunk, hogy a keresztény felekezetek tagjai egymásban ne a különbségeket, hanem a hasonlóságot, az egy igaz Istenben vetett hitet keressük és találjuk meg.

Az igeliturgia során előbb a felekezetek lelkészei, majd a hívek fohászkodtak. Az ökumenikus együttlétünknek szép keretet adtak a közösen énekelt taizéi énekek. Együttlétünket szeretetvendégség zárta, ahol finom kalács és tea mellett tovább beszélgethettünk egymással.

Dr. Homoki-Nagy Mária

Megalakult a Férfiklub a plébánián

2021. szeptember 22-én új csoport alakult Plébániánkon. Ahogyan a cím is sugallja, férfiak alkotják a kört. Gulyás Péter értő vezetésével kéthetente egy-egy férfias, férfiakat érintő témáról beszélgetünk kötetlen, mégis jól strukturált formában. A klub nevében a „férfi” jelző azonban nem kizárni igyekszik a nőket, hanem a férfi lét kérdéseinek tárgyalása és társadalmunkban való megjelenése a kör elsődleges célja.

A találkozókon olyan témákról beszélgetünk, mint pl. apa–fiú kapcsolat, férfi mint vezető, társadalmi elvárások a férfival szemben. A szerdánként tartott rövid feladatot kapunk a csoport vezetőjétől, amely rávezet az alkalom témájára. Az azt követő megbeszélésbe kötetlenül, de mindannyian bele kapcsolódunk, hiszen tagjaink a hetvenes éveiben járó nyugdíjas bölcsességével, a negyvenes, ötvenes éveiben járók példáival és tapasztalatával, és a húszas, harmincas éveiben járó fiatalok frissességével járulnak hozzá a beszélgetés teljességéhez.

Tekintve, hogy a csoport tagjai valamennyien eltérő szakterületekről érkeznek, mindenkinek sajátos, az egyéniségét tükröző gondolatai jól egymásra épülő építőkövekként alkotják meg beszélgetéseink vázát.

A kéthetente, 19 órakor kezdődő összejöveteleinken a témákat általában nem lezárjuk 21 órakor, hanem két hétre felfüggesztjük csupán. Bizton állíthatom, hogy napokon keresztül tudnánk ismétlés nélkül boncolgatni a különböző izgalmas, és mindenki számára más-más új tartalmat, információt hordozó kérdéseket.

A „négyszögletű” kerekasztal-beszélgetéseink alkalmával túl azon, hogy egymást is megismerjük, magunkkal is szembenézünk, tovább formáljuk a magunkról, egymásról, és a közösségről alkotott képünket. Úgy érzem, vasárnaponként közös lélekkel köszöntjük egymást a miséken.

Asztalos László

Ünnepváró irodalom #6: „Ím, vadonatúj év indul”

Az új esztendő és a Vízkereszt ünnepének közeledtével egyetlen verssel zárom a hírlevél adventi-karácsonyi rovatát: Paul Claudel Vízkereszti ének című költeményével.

A huszadik századi francia irodalom egyik meghatározó egyénisége az újév hajnaláról rajzolt festői kép után tablószerűen ábrázolja Urunk megjelenése ünnepének három momentumát: a napkeleti bölcsek látogatását, Jézus megkeresztelkedését a Jordán folyóban, valamint a kánai menyegzőt. S miközben ábrázol, elmélkedik is, híven tükrözve az életművét jól ismerő Szabó Ferenc jezsuita szerzetes megállapítását: „Egész műve lényegében a Teremtő dicsérete: az öröm és az élet hangja. A hívő költő a Teremtővel együtt megnevezi a dolgokat, velük együtt születve megismeri, újrateremti a létezőket, és közben a Teremtő dicséretét zengi.”

Paul Claudel így vélekedik költői hivatásáról: „A költészet tárgyait nem az álmok, az illúziók és az eszmék alkotják…, hanem a szent valóság, amely egyszer s mindenkorra adva van, és amelynek közepében ott vagyunk, mert oda helyeztettünk. Ez a látható dolgok univerzuma, amelyhez a Hit hozzáadja a láthatatlan dolgokét.” És valóban: az alábbi sorok olvasója a láthatót és a láthatatlant egyaránt érzékelheti.

Péterffy Gabriella

***

Paul Claudel
Vízkereszti ének

A vadonatúj esztendő e hajnalán, mikor talpunk alatt ropogott a hó akár a kristály
S ékes menyasszonyként keresztségi ruhát ölt az egész táj,
Jézus, ősi Vágy gyümölcse, hogy decembernek vége most lett,
Jelenti magát fénykörében a beköszöntő Vízkeresztnek.
A várakozás hosszú volt ugyan, de a másik kettő meg Boldizsár
S a démon Ázsián vágott át, arról lekésve már,
Hogy érkezésük idejét kivárja a Karácsony.
Addigra újév hatodnapja lett immáron!
Amott a veszteg álló csillag és Mária, karján Istenével, ünnepel!
(Lekéstek arról, hogy megismerkedjenek a sötétség mélyeivel!)
Nincs más hátra, csak nézni, tágra nyitva a szemet,
Mert Isten Fia köztünk! Már tizenketted-napja született.
Gáspár, Menyhért s a harmadik átadják ajándékukat, mit magukkal hoztak.
Mi pedig velük nézzük Jézus Krisztust, ki háromszorosan nyilvánult meg aznap.

Az első titok tárgya: a Királyok, kik egyben Bölcsek.
Ami a szegényeket illeti, a dolog egyszerű: a jászol táján kivehetőleg
Úgyszólván csak juhot látni s jámbor asszonyt, no meg pásztort.

Ezek a legcsekélyebb kétely nélkül egyenként vallják meg a Megváltót.
Szegénységük a jó Istennek nemigen új dolog,
És Fia megszületvén, köztük azonnal otthonos.
A tudósoké s királyoké egészen más eset!
Hogy ilyen három is akadjon, tűvé kellett tenni érte messzi földrészeket.
S még így sem a legkiválóbbak s -előkelőbbek közül valók:
Afféle tarka-barka mágusok és kis, gyarmati uralkodók.
Elindítójuk nem holmi idézet volt, könyvbeli:
Az expedíciót valódi égi csillag vezeti.
Ez elsőül kezd sétálni, rendkívül sértő módon fittyet hányva
Az asztronómiai törvényeknek, s nagy munkát róva az apológiára.
Ha pedig egy csillag, mely világ kezdetétől veszteg állt, elindul,
Nem csoda, ha egy király, sőt – Uram bocsá’ – egy tudós miatta felindul.
Így hát egy reggel József és Mária arra ébred, megjött Gáspár, Menyhért és Boldizsár,
A hosszú úthoz képest jókor, tizenkét napi késéssel habár.
Isten Anyja, fogadd szívesen e tisztes személyek hódolatát:
Semmi kétségük sincs afelől, kit látnak távcsövükön át.
S miket néked Perzsia vagy Abesszínia mélyéről hoznak fáradságot nem kímélve,
Igen jelentős és nagybecsű ajándékok utóvégre.
Az arany (manapság őrlés és ciánozás tisztogatja)
Jószerivel a hamisítatlan és csorbítatlan Hit jelképes ércalapja;

A mirha – annyi gondot igénylő pusztai cserjécske –:
Keserű, síri illatával a Szeretet jelképe:
S annyi máglya halhatatlan hamvának elcsent egy csipetje
– Szemernyi tömjén –: a Remény. Lábad elé Menyhért tette,
Ezer szekéren hozva s kétszáznyolcvan teve ringó hasán.
E tevék mind úgy bújtak át egy tű fokán.

Miurunk második megnyilvánulása: Jordán-beli keresztsége napja.
Szentséggé lesz a víz, jutván az Ige erejével kapcsolatba:
A mezítelen Isten belép a mély habok kútjába. Ez sírunk helye,
S ahogy Őt mivélünk egyesíti, éppígy egyesít bennünket Ővele.
A sivatag utolsó kútjáig, az úton képződött kis tócsás gödörig
Nem lelni többé olyan csepp vizet, mely kereszténnyé ne tehetne valakit,
S mely legélőbb s legtisztább valónkig lehatva,
Belsőképp jövendő csillaggá ne avatna.
Mivel már nem találtatott oly áthidalhatatlan szakadék,
Mely hajdan, az Írás első versei szerint, eget a földtől választotta szét,
Krisztus, férfikora teljében, az Emberiség családjába lép,
Mint tikkadt utazó, kinek szomját tengernyi víz sem oltja.
Egy cseppje sincs az óceánnak, melybe leszállni szüksége ne volna.
Viderunt te Aquae, Domine – így a zsoltár. Megismertünk, Istenem,
S hogy közülünk ismét felszínre jössz mámorosan és meztelen,
Végső sóvárgásod, mielőtt végképp távozol,
Végső kiáltásod a kereszten is az, hogy még mindig szomjazol!

A galileai lakodalomról szól a harmadik titok.
Először ugyanis nem mint vendéglátó mutatkoztál, hanem mint meghívott,
Mikor is Édesanyád halk szavára borrá változtattad
A tíz korsó vizet, melyet titokban félreraktak.
Szegény a vőlegény; lesüti szemét kínos szégyenében:

Ciszterna-víz lakodalomhoz nem illik semmiképpen!
Kivált így augusztusban, mikor a víztárolók apadnak,
S gyülőhelyei szennynek s undok ázalagnak.
(Mintha „Szent Nagy Károly” ünnepén pezsgő helyett
Fiolában cseppfolyósított Ernest Havet-t nyakalna az elbúsult diákgyerek!)
Istennek egyetlen szava elég e rejtekben való szüretre,
Hogy poshadó vizünk borrá változzék át, tökéletesre.
A bor, mely előbb lőre volt, a végén java bor lett.

Helyes. Hamarosan viszonozzuk, mit nyújtottál, a kelyhet.
Te vagy megmondhatója, végére tartogattuk néked a legkülönbet:
A nektárt egy epével s ecettel átitatott spongyán,
Mellyel egy rendőrtiszt kínál meg buzgólkodván.

A nappal Epifániája elmúlt, marad nekünk az éjjelé;
A gyermekeknek megmutatjuk, mint vonulnak a mágusok honuk felé
Eltérő utakon, nagy kerülővel mindhárman, óvakodva.
A téli tág égbolt meztelen: csupa csillag és csillagocska.
Oly ég ez, fehér a feketén, milyen Észak-Kína és Szibéria felett ragyog,
Hatmillió csillaggal, mind óriás, és ereje teljében villog, táviratoz.
Ennyi Nap közül vaj melyik az, melyet egy angyal csóvaként találomra kiragadott,
Hogy világítson, amerre a három agg vonul amott?
Nem tudni. Az éj újra az lett, ami volt: minden szikrázik szótalan.
Az égnek titkos könyve szembeszökő hitellel sarkig tárva van.
Üdv, Hitnek tágas Éje, csillagok csalhatatlan Városa!
A katolikusnak hazája nem a köd, hanem az Éjszaka.
A köd vakká tesz s fojtogat; behatol szájon, szemen, érzékeken,

Benne jár, nem tudva hol, a közömbös és az istentelen;
A vak s a közömbös a ködben nem tudja, hol jár, sem hogy maga kicsoda:
Afféle félresikerült lény, Igen-re, Nem-re nincs szava!
Lám az éj, napnál különb, útunkon igazít el,
Jellel, ha kell, s megannyi végérvényes csillagképpel.
Ím, vadonatúj év indul, és szerte millió szemmel néz sarkpontjára ma,
Székhelyedre az Ég terében, Tengernek Csillaga!

Fordította: Szedő Dénes