Taizé-i zarándoklat egyetemista szemmel

Taizé burgundiai falucska, még a legtöbb francia ember számár is ismeretlen fogalom, számomra viszont rengeteg jelentése van: béke, nyugalom, az év legboldogabb időszaka, elmélyülés Isten szeretetében, a mennyei időtelenség földi helyszíne. Megannyi szép emlék köt ide. Idén volt harmadjára, hogy részt vettem az Attila atya szervezte zarándokúton, és bár mindegyik alkalom különböző, a 2022-es zarándoklat merőben eltért az eddigi tapasztalataimtól. A szokásos téli európai taizéi találkozót idén július 7-10 között tartották, így idén a taizéi út első szakasza Torinóban vezetett.

Július 7- én kora reggel – Szegedről hajnal 4-kor, Budapestről pedig 6:30-kor,-indult közös buszunk, 45 izgalomtól sugárzó arcú zarándok fiatallal. A buszban reggeli, déli és esti imát tartottunk a taizéi imádságok felépítését követve, valamint lehetőségünk volt egymás megismerésére is a bemutatkozó előadásaink és a pihenők idejében zajló kreatív játékok során.

Torinóban a késői érkezésünk ellenére is szívélyes fogadtatásban volt részünk. Három plébániára osztották szét a társaságot, ahol a helyi közösség hívei fogadtak be minket otthonaikba. Én három másik magyar lánnyal egy női szerzetesközösség zárdájában kaptam szállást. Olyan érzésem volt mintha egy sereg jószándékú nagyama és nagynéni szárnyai alá kerültem volna.

Az elkövetkező két és fél nap igen eseménydúsan telt Torinóban. Különböző európai országok fiataljaival beszélgethettünk, imádkozhattunk, délutánonként izgalmas választható programokon („workshop”) vehettünk részt, és persze a csodaszép várost is bejárhattuk. Számomra a torinói találkozó legmeghatározóbb eseménye a szombat éjszakai zarándoklat volt, aminek a végén a Torinói Lepel előtt imádkozhattunk. Bár korábban voltak kételyeim a lepel tiszteletével kapcsolatban, amint előtte térdeltem, megélhettem azt, amit a feltámadás után a kősírba érkező tanítvány János evangéliumában: „Akkor bement a másik tanítvány is, aki először érkezett a sírhoz: látta és hitt” (Jn 20, 8). Azt hiszem ez egy olyan Isten-közeli élmény volt, amire egész életemben emlékezni fogok.

Taizébe vasárnap este érkeztünk. A pörgős nagyvárosban eltöltött napok után jólesett megérkezni erre a békés helyre. Taizé nagyszerűsége talán az ott levő őszinte egyszerűségben rejlik: a napi három közös ima alatt a földön vagy zsámolyokon ülve egyszerű és mégis csodaszép énekekkel dicsérjük az Urat, a legfiatalabbak és az idősebbek egyaránt, egységben. Taizé amiatt is különleges hely, hogy a fenntartásában és a programok gördülékenységében az ide érkező zarándokok is aktívan részt vesznek. Minden résztvevőnek megvan a napi kis feladata, amivel hozzájárul a közösség életéhez. Én ezen a héten a fürdők takarításában vettem részt, ami igen fontos feladat egy több ezer embert befogadó helyen. Bár először kicsit tartottam tőle, már az első alkalom után is nagyon jó élményekkel gazdagodtam. A takarítás mindig vidám éneklés, nevetés és a más országokból jött fiatalokkal való ismerkedés kísérte. Más gyakorlati tevékenységekben is részt lehetett vállalni, voltak, akik a mosogatásnál segítettek, míg mások az éjszakai biztonságunkra ügyeltek. A gyakorlati feladatok elvégzése után több program közül is választhattunk: „workshop”-on vehetünk részt, amiket a taizéi szerzetesek vagy más nemzetek fiataljai tartottak, de a csendes elvonulásra, természetben való sétára is volt lehetőség ezen a gyönyörű helyen.

A Taizében töltött hét során lehetőség volt kóruspróbákon is részt venni, amik számomra hatalmas élményt nyújtottak. Csodás érzés volt a tágas templomban, négy szólamban énekelni többedmagammal. Mivel a hét második felében muszlim fiatalok érkeztek Taizébe az egység keretében, az egyik énekhez arabul is megtanultuk a szöveget.

Taizébe mindenki más indokkal megy el újra és újra. Sokan Istenhez szeretnének közelebb kerülni a csend és az imádság segítségével, mások az új barátságok reményében látogatnak ide. Én azt hiszem mindkettőt sikerült megtalálnom ebben az évben, és remélem, hogy amit elhoztam, azt kamatoztatni tudom a következő visszatérésig.

Kiss Borbála

Zsuzsanna tanúságtételét itt hallgathatod meg:

Rita tanúságtételét itt hallgathatod meg: