„Építeni csakis szeretettel!” Ezzel a címmel nyílt a Szegedi Dóm Látogatóközpontjában egy nagyon szép kiállítás. Ennek megtekintése volt az Újszegedi Csütörtök Esti Társaskör idei első programja.

Az 1938-as hármas szentév egyházmegyénkben történt eseményeit mutatja be. Mi is volt a hármas szentév? 1938-ban volt 900 éve, hogy Szent István Mária oltalmába ajánlotta az országot. Sajnos, ugyanebben az évben elhunyt államalapító királyunk-így halálának is 900 éves évfordulójára emlékeztek. Nem utolsó sorban ebben az évben hazánk adott otthont a 34. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak.

Az a megtiszteltetés érte nagy létszámú csoportunkat, hogy Dr. Serfőző Levente atya a kiállítás kurátora, kalauzolt bennünket. A kiállított relikviákon, a nagyon szépen szerkesztett tablókon Levente atya lelkes magyarázatán ámultunk és bámultunk. Meghatódtunk, hogy Trianon után 18 évvel, egy megcsonkított ország és egy nagyon megcsonkított egyházmegye, milyen összefogásra és hitének milyen mély megélésére volt képes. Több évi kutatómunka és sok-sok személyes találkozás eredményeként gyűlt össze ez a sok és érdekes dokumentum.

Egy-két érdekesség és kedvcsináló a július 20-ig látogatható kiállításról. 1938-ban az Eucharisztikus Kongresszus tiszteletére kapott először díszkivilágítást a Lánchíd. Újszegedi vonatkozású pedig, hogy 1937-ben építették és szentelték fel a Ligetben lourdes-i barlangoltárt, melynek középpontjában állt-Tápai Antal szobrászművész gyönyörű Mária szobra. Megjegyezzük, hogy a kommunista városvezetés 1967-ben – tereprendezés címén – leromboltatta a barlangoltárt, de hála az Úrnak, hogy lelkes hívek megmentették a szobrot és bemenekítették a plébániatemplomba, ahol most is a jobb oldaloltárt díszíti.

1938-ban a nemzet ünnepelni akart, és ebből a hitből mi is erőt meríthetünk. Istenben bízva fogjunk össze, és mi is építsünk szeretettel! Ezzel a lelkülettel készüljünk az idén szeptemberben ismét Magyarországon rendezendő Eucharisztikus Kongresszusra. Elődjeink hitéből és nemzetszeretetéből mi is erősödjünk!

Köszönjük Levente atyának, hogy ilyen tartalmas estével ajándékozott meg bennünket. Bátorítok mindenkit, hogy nézze meg a kiállítást szeretteivel – bizonnyal nagy élményben lesz része!

Ludányi Olga

Május 30-án, Szentháromság ünnepén, a ½ 10-es szentmisén az Újszegedi Szkóla Ének- és Zenekar a Kájoni-misét adta elő. Ez a mise nem egy klasszikus értelemben vett egységes zenemű, nem egy szerző által írt mise. A Kájoni-misében szereplő tételek, „mise-szövegek” a XVII.századi, Kájoni János erdélyi ferences szerzetes által összegyűjtött és a Cantionale Catholicum című, korabeli vallásos népénekeket tartalmazó énekkönyvéből való válogatás.

Ezek az énekek közvetlenül kapcsolódnak a szentmise cselekményeihez, közülük több megtalálható az „Éneklő Egyház” című énekeskönyvünkben is (olykor más szöveggel). A misetételek dallamai szintén a XVII. században Erdélyben énekelt dallamok, nagyrészük a „Kájoni kódex”-ből való.

A mise tételeit Szalay Olga (zenetudós, népzenekutató) válogatta, és adta közre. A szövegek és dallamok „párosítása” is az Ő munkája.

A Kájoni-mise tételei a következők:

1. Kezdőének / Örül s örvend az én szívem…
2. Bűnbánatra / Gyónom az élő Atyának….
3. Uram irgalmazz / Uram, irgalmazz nekünk….
4. Dicsőség / Dicsőség mennybe Istennek ….
5. Olvasmányok között / Tudom, hogy pásztorom …. 23. zsoltár
6. Felajánlásra / Mint a szép hűvös patakra…. 41. zsoltár
7. Szent vagy, Úristen …./ – aki lakozol a magas mennyégben ….
8. Isten Báránya / Istennek Szent Báránya …..
9. Úrfelmutatás után / Úr vagyon a kenyérszínben ….
10. Áldozásra / Itt jelen vagyon az Istennek fia …..
11. Áldozás után / Uralkodó Szentháromság ….
12. Záróének / Teremtett állatok …. (Dániel 3, 57-88, A három ifjú éneke)

Az egyes tételekhez készült hangszeres kíséretek:

2, 3, 4, 5, 6, 7, sz. tételek L. Kecskés András és Olsvai Imre munkáinak,

1, 8, 9, 10, 11, 12, sz. tételek Fábri Géza „Égig érő énekek” című kiadványának darabjaiból Pechan Zoltán hangszerelte át az újszegedi együttes hangszeres adottságainak megfelelően.

2019 nyarán Attila atya Budapesten járt, és a Városmajori templomban hallott gyerekek előadásában „újszerű” énekeket a misén. Tőle származott az ötlet – a mi szkólásaink is énekelhetnék ezeket a dalokat. Megkeresésünkre Szalay Olga megküldte a kottákat. Novemberben néhány tételét szerény hangszeres kísérettel elénekeltük a misén. Szöllősi Réka hívta fel a figyelmemet, hogy ezek a dalok szerepelnek Fábri Géza: Égig érő énekek című lemezén, illetve kottakiadványában – milyen szép lenne ezt előadni. Tetszett az ötlet, nekem is megfordult a fejemben, hogy a csak dallammal megkapott énekekhez is kellene kíséretet írni, így teljes misét tudnánk énekelni.

Nekiláttunk a munkának, a gyerekekkel elkezdtük tanulni a dalokat – ám közbejött a vírus. Az online iskolai tanítás mintájára mi is áttértünk erre a tanulási módra. Heti órarend szerint mindenkivel külön tanultuk a tételeket. Csakhogy, közösségi összejöveteleket nem tudtunk tartani, ezért más anyaggal is foglalkoztunk, amit, amikor végre lehetett, 2020 novemberében rövid, misevégi kis koncerten mutattuk be, és tovább dolgoztunk a misén. Végre eljött a megkötések feloldása, enyhítése, májusban össze tudtuk hozni az énekkari–zenekari próbákat és 30-án bemutathattuk a misét.

Az énekkarban a gyerekek nagyon lelkesen készültek a bemutatóra, kitartóan tanultak, a hangszeresek is előre megkapták a kottát, így az összpróbákra felkészülten jöttek. Az együttes, mint korábban is, a szkólás és a hangszeres gyerekekből, szüleikből, rokonokból, régi szkólásokból és segítő felnőttekből állt össze.

Csáky Luca augusztus végén lépett be a kórusba, Siklós Eszter pedig már a júniusi foglalkozásokon is rész vett. Sóti Lucaanyukájával – Sótiné Bagyánszki Mária – együtt vett részt, Vér Nikolett és Krisztina – anyukájukkal, Vérné Dr Végel Erzsébet – együtt énekeltek, Pap Jerne Zsófia és Kulik Zsuzsi is, már  mint „öreg” szkólások énekeltek a kórusban.

Verdure Márk hegedűn, Verdure Luis-Albert fuvolán játszottak a zenekarban, anyukájuk Brzozka Ági a kórust erősítették. A zenekarban vett részt Siklós Ádám és anyukája Siklósné Pechan Szilvia, Pechan Gellért és apukája. Szabolcs. Hegedűn játszott Kovács Klári, ütőhangszereken Kovács Gábor. Furulyán Kiss Csillag mint együttesünk új tagja működött közre. Örültünk Kulik Lőrinc játékának, aki zongorázik, de erre az alkalomra tanult meg harangjátékon játszani (!), és végül Szöllősi Rékaközreműködésének, aki az előadás értelmi szerzője volt, gitáron játszott és énekelt a műben.

Köszönet illet minden résztvevőt, énekest, hangszerest és a szülőket, akik közreműködtek, támogatták gyermekeiket és az előadás létrehozását. Köszönjük Körmöczi Lacinak a videó felvétel készítését.

Külön köszönjük Attila atyának az ötletet, lehetőséget, támogatást hogy ez a misei közreműködés létrejött. Hálát adunk Istenünknek hogy létre hozhattuk ezt a mise-szolgálatot. Erőt adott a tanuláshoz, az előadáshoz! Köszönjük Istenem!

Pechan Zoltán

A Híd közösség olyan fiatal felnőttek csoportja, akik Jézus Krisztust szeretnék életük középpontjába helyezni, egyben megélni a keresztényi összetartozás örömét.

Tagjaink többségében olyan 20-as 30-as éveikben lévő fiatalok, akik tanulmányaikat már befejezték és megismerkedtek a munka világával, de még a családalapítás előtt állnak.

Alkalmainkon a Taizé-i lelkiség komoly szerepet kap, mely jelzi nyitottságunkat az ökumenizmus iránt. Témáinkban érintjük hétköznapi ügyeinket, világi, egyházi eseményeket és jelenségeket, melyeket katolikus szemüvegen keresztül tekintünk át.
Tapasztalatainkat, érzéseinket megosztjuk egymással.

Hisszük, hogy egymást segítve közelebb kerülhetünk Jézus Krisztushoz, aki híd számunkra Isten országába. Egyúttal törekszünk arra, hogy mi is hidak lehessünk egymás számára az üdvösség felé vezető úton.

Az alkalmakat hétfőnként 19:00-től a plébánián tartjuk (nyáron is!)

A közösség vezetői: Urbán Ákos és Rónaszéki Benedek

Elérhetőségek: 0630/580 8638 és hid.szeged@gmail.com

Új tagok jelentkezését egész évben szeretettel várjuk. Előzetesen viszont fontos, hogy jelezze szándékát legalább egy héttel, aki csatlakozna, hogy tudjunk készülni rá. Az új tagokat fokozatosan próbáljuk segíteni a közösségbe bekapcsolódni.

Olasz Csaba

Május 1-én, szombat reggel 10 ministráns fiú és 8 felnőtt vágott neki a petőfiszállási Pálosszentkút kegyhely felkeresésének. A kirándulást, egyfajta férfi zarándoklatként, a ministráns fiúknak és édesapjuknak hirdette meg plébánosunk.

A Pálos rend által őrzött és gondozott kegyhelyet személyautókkal értük el. Rövid lepakolást követően ismerkedő és névgyakorló játékkal kezdtük a napot. Ezt követően régi ismerőst üdvözölhettünk, Mátyás János Mihály atya személyében. Ő 2000 szeptemberétől 8 hónapon át Újszegeden volt plébános, jelenleg pedig pálos szerzetesként a helyi kolostorban él. Jóvoltából megismerhettük, mind a kegyhely történetét, mind pedig a Boldog Özséb által alapított Magyar Pálos Renddel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. Az interaktív beszélgetés során ministránsaink bizonyságot adtak kiváló történelmi és hittanos ismereteikről is.

Utunkat az egymás iránti nyitottság és vidámság mellett, gyönyörű napsütéses idő is kísérte, így délben különleges, a kegyhely szabadtéri oltáránál bemutatott szentmisében lehetett részünk. Ministránsaink a plébániáról magunkkal hozott fehér ruhában állták körül az Úr asztalát, és a szent áldozatot bemutató Attila atyát.

A naphoz keresve sem találhattunk volna jobban illő ünnepet, mint Szent Józsefét. A hagyományos és gitáros énekekkel kísért szertartásunkba néhány, a kegyhelyet látogató zarándok is nagy örömmel kapcsolódott be. Közös, „batyus” ebédünk elfogyasztását követően a fiúk izgalmas, közös fociázás, az édesapák pedig a francia eredetű, golyódobó játék (pétanque) során folytatták a közösségépítést.

A délutánt a kegyhely templomában elmondott közös zsolozsmával, és csoportkép készítésével zártuk. Hálát adunk a Jóistennek, hogy lehetővé tette számunkra ezt vidám, lelki és közösségi épülésre is szolgáló programot. Attila atyának pedig ezúton is köszönjük a szervezést és természetesen nagyon várjuk a folytatást!

Dr. Vámos Máté