Gyertyás menet a Hősök terére – személyes vallomás a NEK-ről

Valamennyien már nagyon vártuk, mondhatjuk az egész ország a Hazánkban megrendezendő 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust. Az egy hétig tartó igen csak színes, sok oldalú programok, hittel és lelki töltettel megajándékozta a jelenlévőket, a zarándokokat és az otthonukban imádkozó testvérek szívét.

Én a szombati napról (szept. 11.) szeretnék szólni, amin személyesen is részt vettem. Olyan lelki társakkal indultam, akik hittestvéreim is, akikkel még mélyebben átéltem Isten közelségét. Ünneplőbe úgy öltöztettük lelkünket, hogy már útközben is rózsafüzért mondtunk. Ragyogó napsütésben, hittel teli lélekkel érkeztünk meg Budapestre, a Kossuth térre. Mi az Alkotmány utca sarkán egy kivetítőn nézhettük az éppen adott kulturális műsort és tanúságtételeket. Itt néztük végig a szentmisét, melyet Dr. Erdő Péter bíboros, prímás Esztergom-budapesti érsek bemutatott.

Bizony, a szentmisén megéreztem Krisztus személyes közelségét. Olyan jó volt egymásért imádkozni ott a nagy tömegben. Öröm, mosoly és ragyogás volt az arcokon. Isten elé letettük örömünket, gondjainkat, problémáinkat, mert Isten ott volt és ott van mindannyiunk életében. Ő vezet bennünket.

Újra gyönyörködhettünk a missziós keresztben, Krisztus keresztjében (először a Szent Erzsébet-templomunkban láthattuk, amely az Eucharisztikus Kongresszus jelképe volt). Ott volt velünk a téren a Megváltó szeretete. Óriási reményt adott nekünk. Ebbe a keresztbe illesztették be a magyar szentek és boldogok ereklyéit.

Ezt követően mindannyian az Oltáriszentséggel, az eucharisztikus körmenetben vonultunk át a Hősök terére. A hangszórókon keresztül rövid elmélkedéseket és imádságokat hallottunk magyar és több idegen nyelven. Ismert egyházi énekek szóltak, melyet több tízezer zarándok énekelt. Sok ezer mécses emelkedett a magasba, amikor felcsendült a kongresszus himnuszának refrénje: „Krisztus kenyér s bor színében Úr s Király a föld felett, forrassz eggyé békességben minden népet s nemzetet”.

Örömkönnyek mellett meghatódva mondtam köszönetet mindenért az életemben. Így elmondhatjuk a világnak Krisztus jelenlétének csodáját. A Hősök terére érve Erdő Péter bíboros szentségi áldást adott a fáklyás zarándokoknak. Nagy hála van a szívemben, hogy ott lehettem a fáklyás körmenetben, a tömegben. Hogy tiszta szívvel énekelve dicsőíthettem Gondviselő Istenünket.

Talló Éva