Mindannyian megéljük a veszteséget – Pastyik atya a Mária-napokon

A Mária-napok negyedik napján, szeptember 11-én Pastyik Róbert atya, a szabadkai egyházmegye püspökségi irodaigazgatója celebrálta a szentmisét. Az elveszett juh, drachma és a tékozló fú története kapcsán arról beszélt, hogy mindannyian megéljük a veszteséget.

Elveszítünk egy szeretett személyt, tárgyakat, olykor mi is elveszünk. Bizalmunkat csak abba tehetjük, hogy Isten irgalma mindig ránk talál. Nagyon fontos, hogy az Úr gondviselő kezét soha ne engedjük el. Mária életével példa előttünk az Istenbe vetett feltétel nélküli bizalom megélésében.

A taizéi énekek vezetésére Bálint Zsolt és Kertész Annamária, valamint két gyermekük, Sára és Fülöp Budapestről érkeztek. A szentmise ordináriumát, vagyis állandó részeit és más új taizéi éneket is tanítottak az időben érkezett híveknek. Külön köszönet illeti a helyi, alkalmilag összeállt kórus tagjait, és akik zenei tudásukkal tették széppé az estét (Pechán Szilvi és Kovács Ági – hegedű, Kiss Csillag – furulya, Vámos Máté – gitár).

Bús Márta

Szentségimádás a Mária-napok 3. napján

A Mária-napok 3. estéjén, szombaton Józsa Gáspár szabadkai püspöki titkár tartotta a szentmisét, aki felidézte, hogy az egyház történelme során minden korban voltak olyan elődeink, akik az Istenbe vetett hit útján járva életszentségben éltek, és másoknak is utat mutattak. 

A zenei szolgálatot a gitáros énekkar biztosította Aradi Mária és Bővíz László vezetésével.

A misét követően zenés majd csöndes szentségimádást tartottunk éjfélig, sőt egész éjszaka lehetőség adódott, hogy a kitett Oltáriszentség előtt vezetett imádságok (rózsafüzér, litánia, keresztút, énekek) segítségével virrasszunk. Hajnali 5 órától ismét csöndes imádságra volt mód a vasárnap reggel kezdődő szentmiséig.

A betegek kenetének kiszolgáltatása a Mária-napok keretében

A péntek esti homíliát Palatinus István, magyarkanizsai plébános tartotta. Beszédében hangsúlyozta, hogy a Mária-napok fontos elemei az itt jelenlévők, az idősek és a betegek. Azok, akik életük teljében vannak, gyakran távolodnak el az idősektől és betegektől.

Az evangélium pedig arról ad hírt, hogy ahol Jézus megjelenik, oda csoportosulnak a betegek. Nem csak azért, mert ott csoda történik, mert Jézus a gyógyulás ajándékát adja nekik, hanem mert a Jézussal való találkozás békét hoz a szívekbe. Ki az, akinek nincs szüksége erre a közelségre? E nap ószövetségi olvasmánya is (Iz 58, 6-11) és az evangélium is (Mt 25, 31-40) azt mutatja nekünk, hogy mindennek a mérlege a szeretet, ami nem csak egy érzés, hanem legfőképpen egy felelősségteljes életforma, ami a mások életének tiszteletében, megbecsülésében mutatkozik meg. Ez az, ami Jézust is jellemezte, amiért köré sereglettek oly sokan.

Mi is ezt az elfogadást igényeljük, amellyel Isten minden szentségben megérint minket. Különösen a betegek kenetének kiszolgáltatásakor a szentelt olajjal való megkenéskor tapasztaljuk ezt a végtelen gyöngédséget, amellyel az Isten megérinti mindazokat, akik kérik. Senki se csodálkozzék, ha hittel járul Isten elé és Ő meggyógyítja. István atya több tapasztalatát is megosztotta, hogy számára mit a jelentett szenvedővel, haldoklóval találkozni, majd Flóri atyával és Attila atyával megkenték a betegeket.

Kisboldogasszony ünnepe Utcai Róbert atyával

Az idei Mária-napok ünnepségsorozatra plébánosunk Délvidékről hívott vendégatyákat. Szeptember 8-án, Kisboldogasszony ünnepén a jó kedélyű Utcai Róbert, csantavéri plébánost ismerhettük meg.

Róbert atya a prédikációjában két gondolatra hívta fel a figyelmünket. Mesélt egy afrikai püspökről, aki olyan területen szolgál, ahol nemcsak az éhezésnek, nélkülözésnek esnek áldozatul az emberek, hanem a keresztényeket a muzulmánok is üldözik. A püspök ennek ellenére arra buzdítja a híveket, hogy minden nap adjanak hálát Istennek három dologért.

Ez példa lehet előttünk a mindennapi hálaadásban. Majd gondolkodásra hívott minket azzal kapcsolatban, mi a különbség a hívő és nem hívő emberek élete között.

Gondolatait Szűzanya születésnapjával zárta, amelyet nagy örömmel kell ünnepelnünk. Beszélt arról, hogy akit szeretünk, azt becézgetjük. Mária iránti szeretetünket szinte legjobban a loretói litánia fejezi ki, amelyből a „Hajnali szép csillagot” emelte ki. Végül egy-egy gyufaszálat kaptunk ajándékba: ez emlékeztessen minket arra, hogy fény legyünk azon a helyen, ahová Isten rendelt minket. Ahogyan igenjével Mária is fénnyé vált mindannyiunk számára.

A csodás zenei szolgálatot a – Róbert atya által „angyali karnak” nevezett – Szent Cecília kórus látta el Szántóné Babika vezetésével.

Bús Márta

Magda Dávid orgonahangversenye

A szeptember 8-12 között tartandó templomi rendezvénysorozatunk második napján 9-én Magda Dávid orgonaművész-zeneszerző bűvölt el bennünket ismét játékával az esti szentmise után. Műsorát saját kompozícióiból, illetve César Franck, valamint  J. S. Bach műveiből állította össze, amelyeket ismertetett is.

A koncert kezdő darabjának keletkezését, – mint utólag megtudtuk – néhány hónapos kislányának tulajdonítja a művész, tőle kapott ihletet e mű megírására, a címe: Voluntary in D (Hommage á Kodály), jelentése: orgonaszóló D-ben. Indulószerű a darab jellege.

A Perpetuum mobile c. kompozíciója a tér és idő síkjában való elgondolás, lassúból gyorsulás, egy hangból sok hang egyszerre, majd vissza, mindez remek ötlet és jó játéknak hatott.

  1. Franck francia zeneszerzőtől 2 művet is hallottunk, a csodálatos h-moll preludium, fúga és variáció címűt és a L’Organiste ciklusból 2 részletet.
  2. S. Bachtól a monumentális Esz-dúr preludium és fúgát BWV552 játszotta Dávid. Ismertetésében felhívta a figyelmet a 3-as számra, amely Bach műveinek sokaságát szövi át formai tagolás tekintetében, ezzel utalva a Szentháromságra. Mind a preludiumot, mind a fúgát a hármas tagolás jellemzi, a fúgát nem véletlenül Szentháromság fúgának is nevezik. Lenyűgöző és lélekemelő élményben volt részünk.

Orgonaművészünk káprázatos improvizációjával zárta a műsorát. Kovács Gábor kántort kérte meg közvetlenül a játék előtt, hogy válasszon egy Mária éneket, aki a „Lelkem tiszta lánggal ég, Ó Mária éretted” kezdetű népéneket jelölte meg.

A zenészek között keveseknek adatik meg az ilyen magas színvonalú rögtönzés, – ami Dávid sajátja – hiszen csak egy téma van a művész előtt, magát a darabot az adott pillanatban teremti, egy új mű születik ekkor.

Köszönjük Dávidnak a csodálatos orgonaestet!

Lucz Ilona

Nyár a művészetben – művészet a nyárban

A búcsúzó nyár egyik augusztusi estéjén hallgathattuk meg Péterffy Gabi testvérünk előadását. Előadás? Inkább alkotásnak nevezném, amely a művészet erejével bizonyította a teremtő ember intellektuális lehetőségeit: a művészi produkció erejét és a „befogadó” hallgatóság alkalmasságát. Gabi szinte tálcán kínálja a képi megfogalmazás (film, képzőművészet), a zene, az irodalom, a gondolat, a szó erejét a létezés kérdéseinek boncolgatásával.

Előadásának indító képével teremtette meg a nyári hangulatot. A „Nap fivér, a Hold nővér” című film részletei megfogták a hallgatóságot, ezután szinte észrevétlenül lendültünk át Czakó Ferenc homok-animációjának fantasztikus látványához, melyet stílszerűen Vivaldi Nyár című műve kísért. Radnóti, Fekete István, Nemes Nagy Ágnes műveit – minden mű a nyárról beszélt, itt-ott árnyék is lengedezett – Gabi maga olvasta fel érzőn, meggyőzően. A sodrásban című film egy-egy részletében a tomboló nyarat élvező életigenlő vadóc fiatalok, váratlanul szembesülnek a lét nagy kérdéseivel: élet, halál, barátság, felelősség. Szinte ide kívánkozott Huszti Péter nyári vallomása arról, hogy Jágó szerepére készülve hogyan és miért foglalkoztatják fontos morális problémák.

Gabi maga is átlényegül, Mendelssohnt zongorázik vagy Szabó Magda Tihanyról írt gyerekkori szépségélményét olvassa fel. Ezt a képzelő erőt fokozta Debussy Csónakon c. különlegesen finom négykezesének játéka. (Gabi és Lucz Ili zongoráztak meggyőzően.)

Gabi előadásának talán legmeggyőzőbb része volt személyes élményeinek interpretálása: Avignonról beszél egykori útinaplója jegyzeteit idézve s a csodák földjének nevezve a várost. Kisfilmet vetített róla és a pápák történelmi időket idéző palotájáról miközben – ismét stílusosan Bach Air c. műve szól. Végül velünk utazik a dél-franciaországi Saint Honorat-ra, a mesebeli szigetre, amelynek egyetlen épített darabja egy ősi apátság. Az épület a nyári csendben békéjével, az ember és a Teremtő erejének látványával történelmet lehel.

Utószó: Gabi nem akar, nem is tud szabadulni a személyes érintettségtől, amit a teremtő művészet jelent számára. Ő maga is teremt, amikor keresi a műalkotások személyességét, összefüggéseit, hatékonyságát.

Köszönjük, Gabi, ezt a sugárzást.

Vajtai Éva

Élet a viharban

Élet a viharban címmel tartott nagyszerű és tanulságos előadást Vereb István a Laudetur Kiadó alapítója és a plébániánk honlapjának kezelője augusztus 11-én, a nyári csütörtök esti Társaskör keretében.

Mindannyian megélünk kríziseket, megpróbálhat bennünket az élet, kudarcok, fájdalmak érhetnek. A belső és külső viharokkal való megküzdéshez kaptunk meggyőző példákat, történeteket, tanúságtételeket az előadás folyamán.

Vereb István testvérünk könyvet is kiadott a fent említett címmel, e könyv alapján építette fel mondandóját. A könyv alcíme: „Hogyan fejleszd lelki megküzdési képességedet?” Videókból láttunk rövidebb-hosszabb részleteket, melyeket István készített a könyvben is szereplők közül néhánnyal, akik a föltett kérdésekre készségesen válaszoltak. Pszichológusok, illetve dr. Beer Miklós a váci egyházmegye nyugalmazott püspöke mondták el gondolataikat, végül tanúságtevőket hallgattunk meg, akiknek élete, sorsa egy drámai helyzet után teljesen megváltozott, átértékelődött, akik felismerték és elfogadták az Isten akarata szerinti életet.

A látottak, hallottak mindannyiunk szívét-lelkét megérintették, rám különösen is a tanúságtevőkről bemutatott filmrészletek voltak nagy hatással. Akik nem lehettek jelen az előadáson, beszerezhetik a könyvet Istvánnál, bölcs, hasznos, segítő, bátorító példázatokkal, gondolatokkal gazdagodnak.

Köszönet a munkájáért, a tartalmas előadásért!

Lucz Ilona

A Szent András Evangelizációs Iskola lelkigyakorlata

Augusztus utolsó napjaiban plébániánkon 3 napos (péntek délutántól vasárnap délutánig) lelkigyakorlatot hirdetett meg a Szent András Evangelizációs Iskola. Annyit tudtunk előzetesen, hogy a kurzus címe: „Új Élet Krisztusban”, amely bibliai alapozottságú és interaktív módon fog minket beavatni hitünk titkaiba.

Valóban így lett: a teológiai értékes tanítások mellett (melyeket a civil keresztény előadók mellett Attila atya és Kovács Zoltán, a most Rómában tanuló, néhány éve felszentelt pap tartott) érdekes, interaktív „cselekményekbe” is bevonódtunk, amelyek hatottak sok-sok érzékszervünkre, de értelmünk mellett főként a szívünkre is.

A lelkileg töltődni vágyó társaságunk elég színes volt a friss egyetemistáktól kezdve a hetedik x környékén járó testvéreinkig, köztünk kisgyermek-gondozó, kozmetikus, egyetemi oktató és nyugdíjas jogász is, a „tanítóinkkal, segítőinkkel” együtt kb. 25-en voltunk.
A közösség ereje, egymás mély tapasztalatai, az imák, áldások, a játékos és egyben lelkünk mélyét sokszor megmozgató, felkavaró előadások, megjelenítések igazán intenzíven hatottak ránk, a hitünkben való elmélyülés elősegítette újabb „megtéréseinket”, amelyek sokunk szerint végig kísérik keresztény utunkat.

Köszönjük a szervezőknek a sok-sok háttérmunkát, készülést, a lelkünk-testünk „jóllakatását”. Reméljük, a Szentlélek folyamatosan mellettünk állva segíti mindannyiunk egyéni, családi és közösségi életét!
Istennek legyen hála ezekért a valóban tartalmas napokért, biztatunk másokat is hasonló kilépésre a komfort-zónából: megtapasztalni Isten egyre jobban átformáló erejét, a társakon keresztül (is) érkező segítségét, áldásait!

Lázárné Tóth Bea

800 éves az Aranybulla

Augusztus 18-án, csütörtökön a Társaskör soron következő estjén Prof. Dr. Homoki-Nagy Mária előadását hallhattuk „800 éves az Aranybulla” címmel. Mind az előadó személye, mind a téma sokakat vonzott, megtelt a nagyterem az érdeklődőkkel, annak ellenére, hogy még este is jóval 30 fok fölött volt a kinti hőmérséklet.

Bár a téma tárgyára, az Aranybullára, legtöbben emlékszünk történelemóráink halvány emlékképeként, de valljuk be, nem tudtuk volna még nyomokban sem, hogy igazából mi a jelentősége, mi a tartalma II. András Árpád-házi királyunk 1222-ben kiadott törvényének. Az előadó – egyházközségünk aktív tagja, akit mindannyian ismerhetünk legalább látásból – professzionális egyetemi előadóként, mégis számunkra követhető és érthető, sőt LEBILINCSELŐ módon beszélt századokat átölelő alapossággal és átlátással magyar államszerkezetünk és törvénykezésünk kialakulásáról, változásairól, a legújabb történelmi kutatások eredményeit is beleépítve az elhangzott tanításba.

Tárgyi érdekességként még egy faximile kiadású példányt is láthattunk, kézbe vehettünk, amely ugyan nem az eredeti Aranybulláról készült, hiszen nem maradt fönn a 7 eredetiből egy sem, hanem annak egy 1351-ben Nagy Lajos királyunk általi megerősítő pergamenjéről, amely szó szerint megismétli e fontos törvényeket. Láthattunk még két másik frissen megjelent könyvet, amely az Aranybulláról szóló legújabb kutatásokat tartalmazza, és megismerhettük néhány kitűnő mai magyar szakember nevét.

Az egy órás előadást a hallgatóság lelkes tapssal fogadta, gondolom jogi előadásokon nem jellemző a vastaps…, és ezúttal még legalább egy óra hosszán át beszélgettünk, kérdéseket tettünk föl, amelyekre Dr. Homoki-Nagy Mária hatalmas tudásából merítve teljesen világos és sokszor érdekes válaszokat adott.

Jó néhányan kértük, hogy legyen folytatása ennek a témának, történelmi események, magyarságunkat és mai életünket is befolyásoló események, tények tudása, hiányos ismereteink kiigazítása, látáskörünk bővítése, sokunk érdeklődésére számíthat. Fontos, hogy a történelmi valóság ismeretében katolikus Egyházunk nagy nevei is előkerültek, akik fontos szerepet töltöttek be minden században a magyarság javára, sajátos hivatást betöltve ki-ki a maga helyén és történelmi idejében.

Ezt a remek előadást többen video közvetítésen keresztül követhették, Attila atya jóvoltából, technikai segítségével! Köszönjük ezt az emlékezetes estét, többen úgy mondták: Fantasztikus volt! Így igaz! Várjuk a folytatást!

Aradi Mária

Názáreti Családtábor Sitkén

Idén nyáron a Názáret családcsoport 6 családjával a Sárvártól 8 km-re fekvő Sitkén töltöttünk el pár napot július 27-31-ig. A szálláshellyé átalakított két plébániai épületben kényelmesen elfértünk, a hozzá tartozó nagy kertben volt lehetőség a gyerekeknek focizni, szaladgálni, trambulinozni, a benti helyiségekben pedig pingpong, csocsó és biliárdasztal várta a gyermekeket, felnőtteket egyaránt.

A napok keretét a reggeli és esti imák adták, amelyen gitárral kísért taizé-i énekek, szentírási részek és elmélkedések hangzottak el. Az első két napon Attila atya is velünk tudott lenni, így ezeken a napokon szentmisét is tudtunk ünnepelni, amelyen a gyerekek lelkesen ministráltak. A második nap délelőttjén pedig Attila atya segítségével elmélkedtünk, gondolkodtunk és beszélgettünk együtt a házasság szentségéről.

A lelki töltekezés mellett persze nem mondtunk le a környék természet adta szépségeiről sem. A második nap délutánján kirándultunk Celldömölknél a Ság-hegyen lévő vulkánnál, a harmadik napon a Kőszegi-hegységben Írottkőnél átsétáltunk Ausztriába, valamint az utolsó előtti napon megnéztük a sümegi várat, ahol számos élmény várta a kicsiket és nagyokat egyaránt.

Az utolsó napon lelkileg, fizikailag feltöltődve, közösségi élményekkel gazdagodva térhettünk haza. Mindezekért hálát adunk Istennek, és a plébániának is köszönjük a támogatást, mellyel segítette a családok részvételét.

Siklósné Pechan Szilvi