Pünkösdi szekvencia éneklése a Teréz anya templomban

A szekvencia szó a latin eredetű sequor, ’követ’ jelentésű igéből származik, amely a zenében valamely motívum többszöri megismétlése a szomszédos hangfokon. Írásos hagyománya a 9. század óta ismert. Jelenleg az egyházi évben öt ünnepi alkalommal éneklünk szekvenciát: húsvétkor „A húsvéti Áldozatnak dicséretet” (Victimae paschali laudes), pünkösdkor a „Jöjj, Szentlélek” (Veni Sancte Spiritus), továbbá Aquinói Szent Tamás az Oltáriszentséget magasztaló imáját Úrnapján, „Dicsérd, Sion, Üdvözítőd” (Lauda Sion Salvatorem), a gyászmiséken felhangzó „a harag napja” (Dies irae), valamint a kereszt alatt levő Szűz Mária érzését megéneklő „Áll a fájdalmas Anya” (Stabat Mater dolorosa) kezdetűt.

(forrás: Magyar Katolikus Lexikon)

Nézze meg Király László és Zsuzsa éneklését a Teréz anya templomban:

Bérmálkozásra készülünk

Plébániai közösségünkben idén szép számmal készülnek a bérmálkozásra. A felnőttek a szerda esti katekumen-csoportban, melyet Németh Zsuzsivezet, a középiskolás fiatalok csoportja szombat délelőttönként Pechan Szabolcs vezetésével készül a Lélek ajándékainak befogadására.

Május 4-én, most szombaton 10 órakor várjuk Attila atya és Szabolcs várják a fiatalokat a plébánián.

A püspökségtől visszajelzést kaptunk, hogy az Erzsébet-templomban tartandó bérmálási ünnep május 25, szombat 18 órakor lesz.

Gyermekünk elsőáldozására készül

Újra beleolvasok Attila atya januárban írt meghívó levelébe, amelyben az elsőáldozásra készülő gyerekeket és minket, szülőket hívott az előkészítő alkalmakra. Éppen január 25-én, Pálforduló napján íródott, biztosan nem véletlenül. Miként Saulnak, a későbbi Pál apostolnak is találkoznia kellett Jézussal a damaszkuszi úton, és Krisztus felé kellett fordulnia, úgy nekünk is szükségünk van erre.

S ugyanezt a személyes, mindent átalakító Jézussal való találkozást szeretnénk gyermekeinknek lehetővé tenni azáltal, hogy a „háttérből” támogatjuk őket imával, példánkkal, és elkísérjük ezekre a felkészítő alkalmakra.

Az eddigi 4 szombati találkozón a hittanosok a hitoktatókkal kötetlenebbül, játékos formában „ismételték át” hitünk alapjait. Lehetővé vált, hogy egymással is ismerkedjenek, hiszen mindenki más-más iskolában tanulja a hittant. Közben a szülőknek alkalma nyílt kicsit betekinteni -Attila atyával beszélgetve- a Plébánia életébe, a Szentírást olvastuk, különösen a húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódóan, keresztutat jártunk a gyerekek vezetésével. Minden összejövetelünket a gyerekek rövid „műsora” zárta, mindannyiunk nagy örömére.

Nekem személyesen többször volt az az érzésem, mint Péter apostolnak Jézus közelében: „Uram, jó nekünk itt lennünk”. Imádkozzunk az elsőáldozásra készülőkért, hordozzuk őket mindennap, hogy Krisztus felé nyitottak legyenek és készek legyenek a Vele való szentségi találkozásra!

Szőllősi Réka

Május 4-én, most szombaton 14.30-ra várjuk a gyerekeket a szüleikkel együtt a plébánián.

Nagyheti szertartások sok-sok fotóval, videóval

Az Exsultetet, a húsvéti öröméneket Pechan Szabolcs testvérünk énekelte:

 

A nagyheti szertartásokon készült fotóválogatások az alábbiakban elérhetők:

Nagycsütörtök – utolsó vacsora miséje, lábmosás szertartása (Szent Erzsébet templom):

Körmöczi László képei »

Nagypéntek – kereszthódolat, keresztút (Szent Erzsébet templom, újszegedi liget):

Krisztin Német István képei »

Körmöczi László képei »

Nagyszombat: feltámadási mise – tűzszentelés, keresztelés, bérmálás, feltámadási körmenet (Szent Erzsébet templom):

Krisztin Német István képei »

Körmöczi László képei »

Húsvétvasárnap: ünnepi szentmise (Kalkuttai Szent Teréz templom):

Krisztin Német István képei »

A nagypénteki igeliturgia átélése

A Teréz anya templomban 16.30-kor, a Szent Erzsébet-templomban 18 órakor kezdődött a nagypénteki liturgia. Az előző nap, Nagycsütörtök estéjén az oltárfosztással idéztük fel Jézus elfogatását a Getszemáni kertben, most a templom homályában és csöndjében bevonuló asszisztencia, majd a pap leborulása a lecsupaszított oltár előtt, a mellékoltárnál megvilágított szentsír, valamint az „elnémított harangok” az elnémult döbbenetet tükrözték.

Miután a Szent Cecília-kórus a János-passiót elénekelte, az egyház könyörgéseivel imádkozhattunk a fölséges Istenhez.

Ezt követte a Krisztus keresztje előtti hódolatunk. Hitünk tartalma ugyan egy, de azt különbözőképpen éljük meg és fejezzük ki. Jézusunk értünk vállat szenvedése és halála a mi reményünk; számomra ennek meglátása és megtapasztalása volt a legszemélyesebb élmény ezen az estén, és ez a keresztfa fokozatos leleplezésében nyilvánult meg sokunk számára. A templomunk közösségének hódolata a kereszt előtt érintéssel, térdhajtással, csókkal mind ezt a hálát és köszönetet fejezte ki Megváltó Jézusunk iránt.

A passió átélése, a könyörgések és a kereszt előtti hódolat után a nagycsütörtöki szertartásból félretett Eucharisztiából is táplálkozhattunk. A liturgia befejezéseként népes gyülekezetünk a Ligetben énekekkel és elmélkedéssel járta végig a keresztút stációit, mintegy a bámészkodó külvilág előtt sem szégyellve hitünk alapját. A stációk elmélkedéseit plébániai kisközösségeink tagjai írták és olvasták fel, sőt a keresztet is ők hordozták. Az utolsó állomást követően pedig plébánosunk, Attila atya vette át a keresztet, és vitte a templom oltárához. A befejező gondolatokat követően a szentsír csendje és félhomálya vette át a szerepet a templomban, átadva helyét a csendes imáinknak.

Szendrényi András

A döbbenet csöndjétől Krisztus Urunk fényességes feltámadásának megünnepléséig

A keresztény világ legcsodálatosabb eseménye a mi Urunk Jézus Krisztus feltámadása, melyet Húsvét vigíliáján ünnepeltünk meg (a Teréz anya templomban 18 órakor, az Erzsébet templomban 20 órakor kezdődött a szertartás).

A plébániatemplomban már szombat reggeltől lehetőség adódott az elcsöndesedő lelki elmélyülésre épp a szentsírlátogatás és a lélektisztogatás, vagyis a szentgyónás elvégzése által. Attila atya kezdeményezésének köszönhetően a szent napon non-stop bibliaolvasást tartottunk a templomban, amikor felhangozhatott mind a négy evangélista beszámolója (a cikk írója is örömmel olvasott Márk evangéliumából).

Ilyen előkészületek után jutottunk el a sötétben kezdődő fényességes liturgiáig, amely a templomon kívül kezdődött a tűzszenteléssel és a húsvéti gyertya meggyújtásával. A zsúfolásig megtelt templomtérben sötétség és csend honolt, a fényre várakozó tömeg a külső szertartás befejeztével már meg is hallotta plébánosunk háromszoros akklamációját: „Krisztus világossága!”

A feltámadott Urat jelképező húsvéti gyertyáról a ministránsok segítségével mindenkihez eljutott Krisztus fénye, – a sok apró világító fénypont minden évben gyönyörű látványt nyújt a sötét templomban – majd felhangzott a húsvéti örömének az Exsultet, melyet ezúttal Pechan Szabolcs testvérünk énekelt. Ezt három ószövetségi olvasmány követte: Mózes első, valamint második könyvéből, végezetül Báruk próféta bölcs gondolataiból hallhattunk részleteket.

Ezután a szertartás egyik legragyogóbb, legfelemelőbb pillanatai következtek, amikor a fénybe borult templomban felzengett a Nagycsütörtök óta néma orgona és a ministránsok nagy lelkesedéssel, odaadással csilingeltek. Számomra igen megható a liturgia ezen része.

A Szentlecke után a feltámadás bejelentéséről hallottunk Márk evangéliuma szerint. Plébánosunk nagyon tanulságos, szívhez szóló homíliája befejeztével a keresztelés szertartása következett. Miután mindannyian megújítottuk keresztségi fogadalmunkat és Attila atya megszentelte a keresztségre szolgáló vizet, a Mindenszentekhez való imádság, a litánia következett, melyet Krisztin Német István közösségi tagunk énekelt a kórus magasából. A keresztelésben egy felnőtt és négy iskolás gyermek, míg a felnőtt keresztelkedő a bérmálás szentségében is részesülhetett. Plébánosunk a nevükön szólította őket és az általuk választott védőszentek neve is elhangzott. E húsvéti vigília – szentmise keretében további hét felnőtt testvérünk lett elsőáldozó.

Az ünnepi szertartás után a feltámadt Krisztus szobrát és az Oltáriszentséget felmutatva, énekelve vonult ki a hívő közösségünk körmenetre, hogy ily módon is tanúságot tegyünk a világ előtt a köztünk élő Krisztusról. A templomba visszatérve szentségi áldásban részesültünk, majd boldogan így köszöntünk el egymástól: Krisztus feltámadt! Valóban feltámadt!

Lucz Ilona

Húsvéti szekvencia (videó)

Király László és Szekeres Zsuzsa az újszegedi Teréz anya templomban 2024 húsvétvasárnapján énekelték a szekvenciát:

Betlehemi történet – Kárpát-medencei népdalokkal és népénekekkel elmesélve (videó)

Az Újszegedi Szkóla 2024. január 7-én az Erzsébet-templomban megtartott vízkereszti hangversenyén a gyermekkar kíséret nélkül énekelt. Nagyon sok énekünk van karácsonyról, Jézus születésének történetéről. Ezekből válogatva, a dalokat egymáshoz illesztve kikerekedik a betlehemi történet.

A dalok a KÉSZ „Kárpát-medencei népének gyűjtemény” és Volly István „Karácsonyi és Mária énekek” című kiadványából valók. Kivétel József Attila: „Betlehemi királyok” című verse, melyet Tamás G. Alajos zenésített meg – ez nem népdal, de szövege jól illeszkedik a történetbe. Az utolsó dal Kodály Zoltán feldolgozásában szólalt meg.

A kórus tagjai és szólistái: Csáky Emília, Csáky Luca, Kulik Zsuzsa, Pap Jerne Zsófia, Siklós Eszter, Sóti Luca, Vér Krisztina és Vér Nikolett; továbbá Siklós Ádám, valamint vendégként közreműködött Szijjártóné Szabó Zsuzsa (fuvola), Siklósné Pechan Szilvia (hegedű).

A dalokat válogatta és vezényelt: Pechan Zoltán.

Videó: Körmöczi László.

Az eseményről készült videót itt tekintheti meg:

Magányosok karácsonya

Évek óta hagyomány a plébánián, hogy az ismeretségi körünkben élő emberek közül meghívjuk azokat, akik magányosan, vagy kirekesztve, bezárkózva töltenék ezt az ünnepet, és akik szívesen vannak velünk néhány órát, hogy együtt ünnepeljük a Karácsonyt egy kis műsorral és ünnepi ebéddel.

Most is így tettünk, sokakat meghívtunk, néhányan el is fogadták a lehetőséget, így 25 vendég jött el erre az alkalomra. A délelőtti szentmise után a plébánia nagytermében volt a gyülekező, ahol névre szóló asztalhelyek, személyes ajándékok várták a meghívottakat. Fontos volt számunkra a személyesség és a családias légkör, hogy mindenki azt érezze, hogy ez az ő Karácsonya is.

A műsor összeállításában akadályozott minket, hogy sokan, akik ígérték a segítségüket, lebetegedtek, így spontán megoldásokat kellett találnunk. Hála Istennek, sokan a vendégül látottak közül is szívesen részt vettek a műsor alakításában, felolvastak egy-egy verset, hoztak idézeteket, meséltek saját karácsonyukról. Sok szép hagyományos karácsonyi éneket is elővettünk, és igyekeztünk együtt énekelni.

Az ebéd is igazán ünnepi volt, Bittó Árpád cége, a Sport-Life emberei kedvezményesen biztosították a frissen készült jóízű ételt, amit ki is szállítottak melegen, és amit mindenki megdicsért. A kis létszámú asztaloknál lehetőség volt a személyes ismerkedésre, beszélgetésre, sőt voltak, akik tavaly már találkoztak, mások viszont most ismerkedtek meg. Mindenki megtalálta a beszélgető társait, így igazán közösségi légkör alakult ki. Néhányan a végén benyomásukat is megosztották:

„Idáig minden karácsonykor sírtam, de most, hogy itt lehettem, nem sírtam.” „Nehéz volt elfogadni, hogy itt most én kapok, nem nekem kell adni, de nagy szükségem volt rá.” „Jó volt, hogy nem egyedül kellett töltenem a karácsonyt, nem is tudják mit jelent ez nekem.” A karácsony valahol arra is figyelmeztet, hogy figyeljünk oda egymásra, de ne csak karácsonykor! Ezt még mindnyájunknak tanulni kell!

Köszönjük Attila atyának, Flóri atyának a szerető befogadást, a lehetőségek biztosítását, Pechan Szabolcsnak és fiának, Gellértnek a szervezésben és a lebonyolításban való segítséget, a hátterezést Tóth Virágnak, Nagy Reának és Ludányi Noéminek a sok-sok háttérmunkát és a szereplést, Pechan Krisztinek és Kiss Csillagnak főleg a konyhai, Aradi Zsuzsának a rendrakásban való segítséget.

Aradi Márta

„Békesség a földön” – adventi népzenei nagykoncert (videó)

Az újszegedi Árpád-házi Szent Erzsébet plébánia templomban december 20-án felcsendülő adventi népzenei nagykoncert zenei anyaga a moldvai, máig élő, magyar nyelvű liturgia énekeiből, illetve egyházi népénekeinkből állt össze. A koncert anyagában érdekes színfolt a magyar gregoriánumban ismert „In hoc anni circulo…”, illetve a gyermekkar által előadott „Paradicsom kertben” című dél-alföldi köszöntő összeállítás. A koncertet az eredeti moldvai énekek hangulata, a szólisták virtuozitása, a gyermekhangok tiszta csengése tette emlékezetessé.

Koncertünk fő vendége Petrás Mária Prima Primissima- és Magyar Örökség díjas népdalénekes, aki Szokolay Dongó Balázs príma díjas népzenésszel és Nyíri László népi hegedűs mellett a Népzenei Kamaraműhellyel is énekelt.

A műsorban felléptek a házigazda zenekarok: Mentés Másként Együttes, Népzenei Kamaraműhely, Rekecsin együttes.

A templom zsúfolásig megtelt. A közönség több esetben is vastapssal jutalmazta a produkciókat, az utolsó számban pedig lelkesen énekeltük együtt:

„Békesség a földön az embernek,
Jóakarat mindenféle népnek,
Nemes Betlehemnek városában,
Szűztől Gyermek jött el ez világra.”

Fábri Géza

A koncertfelvételt itt tekintheti meg:

Támogatók:

 

 

 

 

 

 

***

„A(z) Békesség a földön – Mézespálinka 2023. karácsonyi ünnepi népzenei nagykoncert szakmai program megvalósítását 2023. évben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.” 0022-MMA-23-REG

***

Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő – Nemzeti Kulturális Alap – Halmos Béla Program Kollégium 786131/572

.

***

Kulturális és Innovációs Minisztérium – Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő – Csoóri Sándor Alap CSSP-NEPZENE-2023-0104 #csoorisandoralap