Hetek óta minden vasárnap összejönnek a létszámban jócskán kibővült Liget Társulat tagjai, hogy Kaj Ádám színházi rendező vezetésével, koncepciójának megvalósításával létrehozzák a legújabb, immár 10. passiójátékot.

Az első előadás 2015-ben zajlott a Ligetben Kerekes László testvérünk ötlete nyomán azzal a missziós céllal, hogy Húsvét ünnepén legyen egy passiójáték a templomon kívül, mégpedig a ligetben, ahol sokan tartózkodnak, így több emberhez eljuthat az az eseménysorozat, ami Jézus életének utolsó napjaiban történt. Akkor a „Csíksomlyói passiót” adta elő a társulat Virágvasárnap, amit ugyancsak Kaj Ádám rendezett Keserű György piarista szerzetes atya segédletével, plébánosunk Attila atya támogatásának, nyitottságának, befogadásának köszönhetően.

A mostani, jubileumi passiójáték ugyancsak a Ligetben játszódik, több helyszínt érintve, ám az utolsó jelenet eseményei a templomban történnek.

A próbák egy része most még a plébánia nagytermében folyik, általában vasárnaponként egész délután, de természetesen, ahogy közeledünk Húsvét ünnepéhez és az előadás időpontjához, úgy sűrűsödnek a próbák is. Kihasználva a jó idő adta lehetőségeket, már a Ligetben is elkezdődött a jelenetek beállítása, úgymint Jézus keresztútja, a különféle állomások, találkozások. Ahogy az időjárás engedi, úgy egyre gyakrabban próbálnak a szereplők a valós helyszíneken. Jó érzés volt látni, hogy többen fölfigyeltek és megálltak az arra sétáló emberek a szokatlan eseményekre, kíváncsiságukat észre véve Attila atya meg is hívott valakit vagy valakiket az előadásra.

Ádám nagyon koncentráltan, határozott elképzeléssel, türelemmel alakítja, formálja a szerepekhez illő karaktereket, amelyek a rendezői kreativitásból és az utasításokra fogékonyan reagáló szereplők játékából kifolyólag válnak egyre csiszoltabbá.

A próbák mindig jó hangulatúak, nagyszerű közösség van kialakulóban, figyelünk egymásra, segítjük egymást. A szereplők nemcsak Újszegedről, hanem a város más templomaiból is bekapcsolódtak a passiójáték próbáiba Ádám rendezői elképzelésének megfelelően.

Jézus szerepével azonosulni, belehelyezkedni a Szentírásból ismert események sodrásába, komoly kihívás, ezért nagy tisztelet illeti a Jézust alakító Kiss Gergőt. Érdekességként említem, hogy a főpapok szerepeit valóban papok alakítják, ugyancsak különböző templomokból.

Dobóczkyné Bús Márti, aki a Liget Társulat egyik fő animátora kezdetektől fogva és Noé Dominika, az egyik szereplő gondoskodnak a jelmezek előteremtéséről. Hálás köszönet Kaj Ádám színházi rendezőnek, aki fáradtságot nem ismerve nagy energiával, szeretettel, odaadással dolgozik most is, hogy létrejöhessen a legújabb passiójáték. Jézus szenvedéstörténetéről szóló előadás Húsvét vasárnap, április 20-án délután 3 órakor kezdődik az Újszegedi Ligetben. Szeretettel várunk mindenkit!

Lucz Ilona

A karácsony éjféli szentmisét bevezető zenei áhítat felvételét itt tudja megnézni:

November 17-én, vasárnap tartottuk védőszentünk, Árpád-házi Szent Erzsébet ünnepét. Plébánosunk meghívására a búcsúmise főcelebránsa Elek László SJ, a Szent József templom templomigazgatója volt.

László atya a prédikációjában kiemelte, hogy Erzsébet számára az volt a kulcs, hogy már kislány korában, játék közben megállt, hogy szeresse az Istent és ez a lelkület egész életében jellemző volt rá. Mi nem szoktunk olyan csodákat véghez vinni, mint amivel Isten Erzsébet tetteit kísérte, de nem is ez a lényeg, hanem az, hogy sokszor megéljük, imádkozzuk: „Istenem, köszönöm, hogy vagy, és köszönöm, hogy én is vagyok!”

Ha szeretjük Istent, abból ötletek, tettek születnek (pl. Szeged körülimádkozása). Ebben hozott változást védőszentünk, ezért lógott ki a sorból. Erzsébet „ötlete” az volt, hogy tényleg mindenéről lemondott, hogy szolgálja a szegényeket. Nekünk lehet más a szolgálatunk, Isten nem a tettek mértékét nézi.

Zárógondolatként elmondta, Erzsébettől tanuljuk meg azt, hogy minden tevékenység közben meg tudjunk állni és szeressük az Istent. Sokszor hangozzon el az: „Uram, köszönöm, hogy vagy! Köszönöm, hogy vagyok! Köszönöm, hogy szeretjük egymást!”

A mise végén Erzsébet tiszteletére a Karitász csoport tagjai megszentelt kenyeret osztottak a megjelenteknek. Ezt követően a Plébánia nagyterme megtelt az ünneplőkkel és szeretetvendégség keretében könnyed beszélgetések folytak.

Hálásak vagyunk a négy piarista „diák” szolgálatáért, László atyának a felemelő gondolatokért, Attila atyának és János atyának a koncelebrálásért, Flóri atyának a gyóntatásért! Köszönjük a Szent Cecília kórusnak (vezető: Szántóné Babika, orgonán közreműködött: Lucz Ilona DLA) és Kovács Gábor kántornak a csodálatos zenei szolgálatot! Köszönet az agapéra hozott süteményekért!

A Karitász csoport nevében hálásan köszönöm a hívek egész éves lelki és anyagi támogatását, amellyel a szolgáló szeretet gyakorlásában nagy segítséget nyújtanak!

Dobóczkyné Bús Márti
Karitász csoportvezető

(Fotók: Körmöczi László)

A Mária napok negyedik estéjére Dr. Orcsik Károly atya érkezett hozzánk a Vajdaságból. Köszöntőjében megemlítette, hogy sok szállal kötődik Szegedhez, a gimnazista éveit itt töltötte és családi kötelék is fűzi szeretett városunkhoz.

Károly atya a szentbeszédében elsőként kiemelte, hogy a trianoni határok meghúzása után Torontál megye kis szelete maradt az Anyaország része, így a Csanád egyházmegye új központja Szeged lett. Glattfelder Gyula püspökünk arra támaszkodott az újjáépítésben, aki a történelem folyamán biztos pont volt a magyarok életében, Szűz Máriára. Az 1930-as évekre visszanyúló Újszegedi Mária-napok ennek az örökségnek fontos szeletét őrizték meg.

Prédikációjában arra bátorított minket, hogy amikor gondokkal, betegséggel küzdünk, mi is álljunk meg és gondolkodjunk el, hol volt az a pont, amikor minden rendben volt és oda térjünk vissza. Láthatjuk, hogy Mária milyen lelkülettel tudta elfogadni az Úr szavát, igent mondott a hívására, lázadozás nélkül ment Józseffel Betlehembe, menekült Egyiptomba, látta Szent Fia szenvedését, kereszthalálát és megkínzott testét tartotta az ölében.

Károly atya kitért arra, hogy korunk emberének egyik nagy kísértése, hogy fiatal, szerencsés, egészséges, sikeres, híres akar lenni, maradni, és amikor gond éri, Istent vonja kérdőre, hogy miért történik ez vele. A Szent Szűz életét és a mienket is fájdalmak, bajok szegélyezik. Hatalmas kegyelem volt, hogy Mária hordozhatta Krisztust, de kiválasztottsága nem jelenti azt, hogy Isten mentesítette őt a problémák alól, ahogyan Szent Fiát sem. Jézust megkínozták, megverték, megfeszítették, tették ezt az emberek a szabad akaratukból, de mindezeknek meg kellett történni ahhoz, hogy a Megváltás műve be tudjon teljesedni.

Zárógondolatként arra hívott minket, hogy kérjük Jézust, hogy segítse a betegeinket a kereszthordozásban és az imádságban, amellyel embertársaikat ők tudják támogatni. Kérjük a Magyarok Nagyasszonya pártfogását és közbenjárását mindannyiunkért! A mise zárásaként arra biztatott, hogy vegyük észre és éljük meg a közösségben rejlő testvéri szeretetet, legyünk egymás lelki gyermekei, szülei, támogatói.

Hálásak vagyunk Károly atyának a szívet melengető gondolatokért, a bátorításért, hogy mindig vissza tudunk menni a biztos ponthoz, Jézushoz! Köszönet Károly atyának és Attila atyának, hogy a betegek kenetét kiszolgáltatták testvéreink számára! Köszönjük az egyesített (rókusi és újszegedi) gitáros énekkarnak, hogy csodás Szűzanya köszöntőkkel és örömzenéléssel tették felejthetetlenné a szentmisét és az azt követő perceket!

Dobóczkyné Bús Márti