Egy este a Szent Családdal
Számomra – írja Maróthyné Ani – az utóbbi időben természetessé vált, hogy minden nap hálát adjak a mindenható Atyának végtelen kegyelméért. December 30-a délutánján egy igazán különleges, szívet-lelket felemelő program részese lehettem a „100 műalkotás Jézus születéséről” címmel.
Szent Család vasárnapján a plébánia nagyterme zsúfolásig megtelt az érdeklődőkkel, ahol Jézus születéséről 100 műalkotást csodálhattunk meg a Liget Hírmondó 100. számának megjelenése alkalmából.
Péterffy Gabriella szervezésének köszönhetően a képek, a prózai és a zenei részek kavalkádjában az este folyamán a figyelmünk nem lankadt. Testvérünk hatalmas lelkesedéssel és szeretettel gyűjtötte össze a Szentírásból, az irodalom, a zene és a festészet területéről a műveket (3 evangéliumi részlet, 18 vers és novellarészlet, 17 zenemű, 4 filmrészlet, valamint reneszánsz és barokk mesterek 58 festménye). Az alkalom azért is különleges volt, mert közösségünk tagjai, kórusai ajándékozták egymásnak az előadásaikat, ki-ki a saját talentumának megfelelően.
A művészi igényességgel összeállított műsort a Szent Cecília Kórus nyitotta meg, illetve a Szegedi Szülők Kórusa zárta. Az est során Szántó Lajos és Babi, valamint Orcsik Sándor testvérünk énekelt, Lucz Ilona és Péterffy Gabi művésztanárok karácsonyi témájú négykezeseket játszottak zongorán.
Ámulattal hallgattam mennyi költőt, írót ihletett meg karácsony éjszakája. A kiválasztott műveket hittestvéreink tolmácsolásában hallhattuk, miközben a háttérben vetített képeken szemlélhettük Jézus születésének misztériumát olyan híres festők munkáink, mint pl. Leonardo da Vinci, Raffaello, El Greco. Egyenként mind egy-egy gyöngyszem a képzőművészet világából.
Az estét 4 filmrészlet zárta (Ben Hur (1959), Máté evangéliuma (1964), A Názáreti Jézus (1977), A születés (2006), amelyeket Szabó Magda Ben Hur című írása vezetett fel. Az írónő gondolatai áthatották a filmélményünket, valóban érezhettük a sivatag homokját, a napkeleti bölcsek fáradozását, a pásztorok csodálkozását és azt a végtelen örömet, amelyet a Kisdedet látogató emberek érezhettek.
Hálásak lehetünk Mennyei Atyánknak, amiért ilyen szép körben összehívott minket – fellépőket és érdeklődőket -, hogy megemlékezzünk az Úr Krisztus születéséről. Kiemelten is köszönjük Péterffy Gabriella rendhagyó kezdeményezését és az estet átfogó, szakmailag igényes szervező munkáját, valamint minden szereplő csodálatos közreműködést!
Bús Márti és Maróthyné Ani
A hitetlenség sötétjében él a világ. Zsúfolt életünk, ezerféle tennivalónk bennünk hívőkben is könnyen sötétbe borítja Krisztus világosságát. Olykor szívesebben választjuk a homályt az igazság fényénél. Advent első vasárnapja megtérésre, újrakezdésre mozgósít mindnyájunkat. Az egymástól való elidegenedés, gyűlölködés, szeretetlenség, bizalmatlanság sötétje lepi el újra meg újra az emberiséget. Nekünk azonban Krisztus világosságában kell járnunk. Hassa át életünket, hatoljon be szívünk bensejébe, hogy így mi magunk is „világító emberekké”, Krisztus fényének hordozóivá és sugárzóivá lehessünk. A világnak világító emberekre van szüksége, akik tanúságot tesznek az igazságról.
A lelkem igazán megnyílt és magába szívta azt a légkört, ami az Antióchia tagjai által teremtődött, és lám, az utolsó estén sírtam is – sírtam, mert boldog lettem, mert megkönnyebbültem. Találtam egy közösséget, ami egy hétvége alatt a családom lett és amiről tudom: nem hagy magamra sem a jó, sem a rossz pillanataimban.
Mivel az Antióchia középpontjában a személyes szolgálat áll, ezért az éppen benne aktív emberek miatt folyamatosan változik. Bár elvileg minden hétvégénken ugyanazok a programok, ugyanabban a sorrendben, valójában nem érződik monotonnak. Minden fiatal a saját személyiségét, ötleteit, gondolatait adja a vállalt feladatokhoz. Így a közösség mindig sokszínű, változatos és változik. Emiatt tud szólni a mindenkori fiatalokhoz, és megtartani őket az életük egyik legtöbb változástól terhelt, nehéz időszakában.
