Kissé megkopva, de azért még elevenen él bennünk a 2020-21-es világjárvány emléke. A váratlanul támadó vírus alapvetően átírta mindannyiunk életében a hétköznapokat, munkakörülményeket, bevásárlási szokásokat, nem is beszélve a kijárási korlátozásokról. Az egyházi életünk sem volt ez alól kivétel, hiszen volt olyan időszak, hogy online hallgattuk a szentmisét, a szentségekkel mérsékelten tudtunk csak élni, és a közösségek személyes találkozására sem volt lehetőség. A járványnak ezen szakasza immár csak emlék maradt, azonban még sem múlt el nyomtalanul.

A 2019. novemberében elindult plébániai Megújulás Munkacsoport (NCD) – vezetője Gulyás Péter és Attila atya – amint lehetett új lendületet kapott. A hátunk mögött lévő időszak tanulságait levonva igyekszik újjáépíteni a plébániánk egységét, otthont teremteni a közösségek működéséhez, hogy az emberekben szunnyadó közösségi vágy megélhetővé válhasson. A vélemények és tapasztalatok begyűjtése és feldolgozása során számos alkalommal összegyűltek, melynek első gyümölcseként jött létre az élő közösségek találkozója.

Jó Pásztor vasárnapjának előestéjén, május 7-én szombat este, a közösségeink 2-2 fővel képviseltetve magukat vehettek részt a találkozón az újszegedi Árpád-házi Szent Erzsébet plébánia nagytermében. Talán nem is gondolnánk, hogy a mögöttünk lévő nehéz időszak után is 20 aktív közösség képviselete jelent meg az alkalmon (Bibliakör, Rózsafüzér Társulat, Család csoport, Felnőttkatekézis, Férfi-klub, Híd közösség, Teréz templom Angyalai, Karitász csoport, Katekumen csoport, Liget Társulat, Názáret családcsoport, Pio atya csoport, Schola, SZEGECS gitárosok, Szegedi Szülők Kórusa, Szent Cecília énekkar, Szent Jeromos Csoport, Taizé-i imacsoport, Zsolozsmások, Kardos atya közössége). A szépen megterített asztalok körül finom vacsora mellett helyet foglalva a különböző csoportokból érkezett tagok számára adott volt párbeszéd a kapcsolatépítés lehetősége.

Az este folyamán bemutatkozhatott minden csoport a néhány hónapja alakult Férfi-klubtól kezdve az évtizedek óta működő Szent Cecília énekkarig. Közösségeink néhány szóban megmutatták arculatukat, jellemzőiket, összetételüket, erősségeiket vagy épp a küzdelmeiket. Megismerhettük, melyik csoport hogyan alakult meg, hogyan talált otthonra a plébánia nyitott falai között, hogyan őrizte hitét az évek során.

Az este alkalmat teremtett a közös gondolkodásra, új programok tervezésére, az Árpád-házi Szent Erzsébet templom és a Kalkuttai Szent Teréz templom közösségei közötti kapcsolat erősítésére. A rendszeres közös programok, találkozások, imaórák mellet a közeljövőben, május 28-án, szombat délelőtt várjuk a tettre kész olvasóinkat, akik a Teréz anya templom kerítésfestésében szeretnének részt venni, és részesülni a közösen elfogyasztható bográcsgulyásban. Lám, ez is remek alkalmat teremt a különböző csoportok tagjainak a találkozásra!

Lantos Csaba

A Liget Társulat immáron 7. alkalommal ajándékozta meg és varázsolta el közönségét, ez alkalommal egy moralitásjátékkal. A XV. századi angol szerző neve ismeretlen, a darabot Bodolai Géza – Klebniczki György – Szendrényi Borbála dolgoztak át és fel moralitás revűvé. Az „Akárki” címmel bemutatott darab előadására a Bálint Sándor Művelődési Házban került sor Jáger Richárd igazgató úr jóvoltából 2022. április 17-én, húsvétvasárnap.

Attila atya támogatásával a plébánián hónapok óta kemény munka, áldozatos készület előzte meg ezt az igazán színvonalas, gördülékeny, látványos előadást, Kaj Ádám rendezésének, a szereplők lelkes játékának, Klebniczki György zongoraművész- zeneszerző erre a darabra komponált kitűnő zenéjének, Szendrényi Borbála dalszövegeinek, Nyúzó Eszter koreográfiájának köszönhetően.

A darab üzenete mindannyiunk számára fontos, elgondolkodtató és tanulságos, hiszen az „Akárki” mi vagyunk, a neve is arról árulkodik, hogy személye lényegtelen, mindenkit érint ennek az erkölcsi példázatnak a története. Amikor lejár az ember földi mandátuma és elérkezik a számvetés ideje, a vagyon, pénz, erő, tudás, szépség, barátság stb. mit sem ér már, ezek mind elmaradnak, elhagyják az evilági életből távozót, csak a szeretetből fakadó jótettek „üdvözítik” az Isten ítélőszéke elé álló embert. Akárki természetesen a mennybe akar jutni, ezért végső kétségbeesésében bármit hajlandó megtenni, még a Halált is – akit az Úr küldött érte – meg akarja vesztegetni a pénzével, – ami természetesen nem sikerül neki.

Nagyon színes, időnként humoros, máskor megható jelenetek váltották egymást az előadásban. A főszereplő Akárki-hez kötődő, az általa értéknek tartott dolgokat megszemélyesítő szereplők remek, karakteres alakításai, a szép, hangulatos zenei betétek, elragadó énekek és táncok által vált a darab élvezetessé.

Különösen is megható volt Akárki és a Jótett találkozása, e jelenet rávilágított az emberi élet egyik legfontosabb céljának lényegére. Jótettek nélkül „minden csak hiábavalóság”, ahogy a Prédikátor könyvében olvashatjuk.

E bemutató előadás után – reméljük – többször is eljátszásra kerül a darab. Legközelebb pünkösdvasárnap a Tiszateátrumban – szeretettel ajánlom mindenkinek!

A szereplők: Akárki: Ótott Ferenc, Halál: Sipos Márk, Az Úr hangja: Thorday Attila atya, Testvér: Bohus Gábor, Jótett: Tóth Judit, Tudás: Noé Dominika,Szépség: Noé Veronika, Barátság: Lantos Csaba, Erő: Kiss Gergely, Rokon: Szakter Zsuzsa, Józanság: Lantos Márta, Vagyon: Jászfalusi Péter, Öt Érzék: Szendrényi Borbála.

Technika: Pár Zoltán, Koreográfia: Nyúzó Eszter, Jelmez: Fülöp Dudás Kata és Noé Veronika, Hangszerelés: Varga Balázs és Kiss Gergely. A rendező munkatársa: Bús Márta. Rendezte: Kaj Ádám.

Lucz Ilona

A csütörtök esténkénti felnőtt katekézis csoport március elejei foglalkozásának végén néhányan, – köztük Attila atya is – meginvitáltuk a kedves testvéreket egy jelképes, jó hangulatú és szokatlan vonatozásra.

Bordás Zoltán: Budapest – Debrecen 4 óra c. szöveges ritmusjátékát adtuk elő, amely egy 424-es gőzmozdony által vezetett vonat, valamint az azon zajló események vidám, játékos megjelenítését hivatott bemutatni. Kitűnő ötlet volt a szerzőtől, hiszen a saját feladat mellett mindenkinek a másikra is kell figyelni, mindezt a megadott játékos formában.

4 szereplős a mű, akik ezen az estén előadtuk: Thorday Attila atya – Pétervári Lajos –Szekeres Zsuzsa – Lucz Ilona.

Az alapot plébánosunk adta végig a „szén, tűz” szavakkal, – nem eshetett ki a ritmusból, mert ráépült a többi „szólam” – majd sorban beléptünk, ki-ki a maga mondókájával, ritmusával.

Különös hatású a mű, amikor egyszerre négyen teljesen más szöveget, más ritmusban mondunk. Egy operában megszokott, hogy 4-5 szereplő egyszerre énekel, mindenki mást mond, más ritmusban. Ám ebben az „ötletelésben” nincs zene, csak a ritmus és a szöveg (nem is olyan könnyű).

Nagyszerűen felépítette a szerző ezt a játékot, halk indulással, majd egyre erőteljesebb lendülettel haladunk előre, közben a vonaton megjelenik a kalauz stb., végül lefékez a mozdony és a „gőz” kifújásával megérkeztünk a célállomásra.

A hangzásélményt erősítette a látvány is, mivel Attila atya kivetített a háttérben egy 424-es gőzmozdonyt.

Jót játszottunk, Istennek hála, csoportunk nagy nevetéssel és tapssal köszönte meg ezt az „ajándékot”.

A játékról készült egy videófelvétel is, amelyet itt nézhet meg:
https://drive.google.com/file/d/1S2E2nlcmC0o4tBlac9RccOpRKyNAeDxE/view?usp=sharing

Lucz Ilona

Hálával gondolunk vissza arra, hogy 2020 februárjában még megtarthattuk a plébániai farsangi bálunkat. Azt követően azonban, 2021-ben a járványveszély miatt ez elmaradt, ám idén ismét módunk volt arra, hogy közösségi életünket építő bált szervezzünk, aminek idén is otthont adott az egykori Szent Vince Egyesület által épített Művelődési Ház.

A mulatságot Jáger Richárd, a Bálint Sándor Művelődési Ház vezetője nyitotta meg, aki fontosnak tartotta hangsúlyozni, mennyire várt minket, mert számára minden évben kiemelkedő program az újszegedi hívek farsangi bálja és a húsvéti passiójátéka. Plébánosunk köszöntő szavai és a közös ima után következett a finom vacsora, amelyet a mórahalmi Platán Vendéglő készített számunkra.

A jelmezesek felvonulása ismét az ötletgazdagságról tanúskodott. A különdíjat a Katicabogár (Csapó Miklóska), a harmadik díjat az Afrika reprezentáció (Pap Zsófi és Barnabás) nyerte el. A második helyen György lovag (Pozsonyi György) és a Cowboy (Gyekiczki Peti) osztozott. Az első helyen holtversenyben a Szelíd motorosok (Tallósyék), Shrek (Bauer Tamás) és Miss Saigon (Jászfalusiék) végzett.

Dél-alföldi táncokat tanultunk a szegedi Cuháré Táncműhely jóvoltából Szászné Medvegy Veronika és Csókási Imre vezetésével, amelyhez a talpalávalót a Csergő banda biztosította.

A vidám műsorok keretében Attila atya meséjéből megtudhattuk, miért fontos az ünneplés az eszkimó hagyományok szerint is. Ótott Feri humoros szemelvényeket olvasott fel iskolai dolgozatokból, amelyeket Flóri atya gyűjtött össze. Fazakas János egy szép fohásszal kedveskedett a jelenlévőknek, Orcsik Sándor pedig idegen kifejezésekből összefűzött szólánccal „elmélkedett a politikáról”.

A közösség összetartása a szervezésben is nagyon érződött. Köszönjük a támogatást a Művelődési Ház alkalmazottainak, Jáger Richárdnak, Veres Erzsikének és Tóth Attilának. Hálásak vagyunk a zenei szolgálatért Kálmán Zsoltnak, a konferálásért Noé Verusnak. Köszönet az előkészületekben és az elpakolásban nyújtott segítségért, a tombolatárgyakért Ludányi Olgának, Orcsik Sándornak, Bauer Tamásnak, Kulik Lacinak, Kerekes Lászlónak, Vermes Petinek, Pár Zolinak, Bővíz Lacinak, a Berényi házaspárnak, a Tallósy családnak, a Jeromos csoportnak, a Liget Társulatnak, és végül, de nem utolsósorban a sokat serénykedő Kószó Editnek és Aradi Mártinak.

Jövőre is nagy szeretettel várjuk a plébániai közösség apraját-nagyját a közös mulatságra.

Bús Márti

A fenti címen tartott előadást Péterffy Gabi testvérünk január 20-án este a Felnőttkatekézis csoportunkban. Valójában azonban ő is szereplő volt egy olyan műsorban, amelynek a szerkesztése a témához tartozó műalkotások kiválasztását is tartalmazta. Megjelenítésük módja Gabi tájékozottságát, emelkedett szellemét, kreativitását dicséri.

Mondanivalóját, illetve a műsor szerkezetét vízkereszt ünnepének három meghatározó elemére fűzte fel: a napkeleti bölcsek látogatása, Jézus megkeresztelkedése és a Kánai menyegző.

Gabi kivételes erénye, hogy mindjárt a bevezetőben meg tudta teremteni azt a szellemi miliőt, amelyet hihetetlen biztonsággal nagy mesterek műalkotásainak megfelelő részleteire bízott. Lényegesnek tartotta, hogy – mivel minden jelentős történés evangéliumi igazságokon alapszik – közülünk valaki felolvassa a megfelelő evangéliumi részletet. Máté, Márk és János evangéliumából kiválasztott részletekre építette az ünnepi műsort, tehát három nagy szerkezeti részre tagoltan válogatta össze nagy művészek alkotásait. Bevezetésképpen Liszt: Pater Noster c. zongoraműve hangzott el Lucz Ili előadásában. Ezután Sík Sándor, Juhász Gyula, József Attila egy-egy költeménye következett társaink előadásában. Különösen meggyőző volt József Attila – Tolcsvai László: Betlehemi királyok c. művének egy részlete Orcsik Sándor (ének), Orcsik Anett (ének, fuvola), Lucz Ili (zongora) és Pechan Szabolcs (gitár) előadásában.

A műsor második részét Liszt: A három királyok indulója c. négykezese indította, Gabi és Lucz Ili zongorázta. Ez a mű alapozta meg hangulatilag azt a három művészileg nagyon hatásosan megalkotott filmrészletet (Ben Húr, Máté evangéliuma, A Názáreti Jézus), amelyek a napkeleti bölcsek hódolatának jeleit prezentálták.

Vízkereszt ünnepének áhítatos megélését elmélyítette az „Én ismerek egy üde, drága folyót” kezdetű egyházi ének Orcsik Sándor, Orcsik Anett és Lucz Ili előadásában. A Jordánban, a „Drága folyóban” keresztelkedik Jézus: a filmrészletek (Máté evangéliuma, A Názáreti Jézus) kézzelfogható közelségbe hozták, korunk emberévé tették Jézust, aki itt egyúttal isteni felkiáltójel is. János evangéliuma a Kánai menyegzőt jeleníti meg, amelyet megerősített a Názáreti Mária c. filmnek a többihez hasonló elgondolkodtató részlete.

Az előadás fontos, tulajdonképpen összetartó szerkezeti eleme volt az egy-egy rész lezárása, ill. összefoglalása képpen három részletben elhangzó Paul Claudel: Vízkereszti ének című műve. Ezt nem véletlenül Gabi olvasta fel, mert ebben az egyébként nehéz versben súlyos gondolati elemek feszegetik az ember benső világát, hite gyengeségét vagy éppen erejét.

Végül köszönettel tartozunk Gabinak, Lucz Ilinek, Szekeres Zsuzsának, Orcsik Sándornak és Anettnek, Pechan Szabolcsnak, hogy közreműködésükkel közel hozták a zenés verses műalkotások élményanyagát. Köszönjük, Gabi, hogy ez az este felemelő ünnepi imádságnak bizonyult.

Vajtai Éva