Élő közösségeink élő találkozása

Kissé megkopva, de azért még elevenen él bennünk a 2020-21-es világjárvány emléke. A váratlanul támadó vírus alapvetően átírta mindannyiunk életében a hétköznapokat, munkakörülményeket, bevásárlási szokásokat, nem is beszélve a kijárási korlátozásokról. Az egyházi életünk sem volt ez alól kivétel, hiszen volt olyan időszak, hogy online hallgattuk a szentmisét, a szentségekkel mérsékelten tudtunk csak élni, és a közösségek személyes találkozására sem volt lehetőség. A járványnak ezen szakasza immár csak emlék maradt, azonban még sem múlt el nyomtalanul.

A 2019. novemberében elindult plébániai Megújulás Munkacsoport (NCD) – vezetője Gulyás Péter és Attila atya – amint lehetett új lendületet kapott. A hátunk mögött lévő időszak tanulságait levonva igyekszik újjáépíteni a plébániánk egységét, otthont teremteni a közösségek működéséhez, hogy az emberekben szunnyadó közösségi vágy megélhetővé válhasson. A vélemények és tapasztalatok begyűjtése és feldolgozása során számos alkalommal összegyűltek, melynek első gyümölcseként jött létre az élő közösségek találkozója.

Jó Pásztor vasárnapjának előestéjén, május 7-én szombat este, a közösségeink 2-2 fővel képviseltetve magukat vehettek részt a találkozón az újszegedi Árpád-házi Szent Erzsébet plébánia nagytermében. Talán nem is gondolnánk, hogy a mögöttünk lévő nehéz időszak után is 20 aktív közösség képviselete jelent meg az alkalmon (Bibliakör, Rózsafüzér Társulat, Család csoport, Felnőttkatekézis, Férfi-klub, Híd közösség, Teréz templom Angyalai, Karitász csoport, Katekumen csoport, Liget Társulat, Názáret családcsoport, Pio atya csoport, Schola, SZEGECS gitárosok, Szegedi Szülők Kórusa, Szent Cecília énekkar, Szent Jeromos Csoport, Taizé-i imacsoport, Zsolozsmások, Kardos atya közössége). A szépen megterített asztalok körül finom vacsora mellett helyet foglalva a különböző csoportokból érkezett tagok számára adott volt párbeszéd a kapcsolatépítés lehetősége.

Az este folyamán bemutatkozhatott minden csoport a néhány hónapja alakult Férfi-klubtól kezdve az évtizedek óta működő Szent Cecília énekkarig. Közösségeink néhány szóban megmutatták arculatukat, jellemzőiket, összetételüket, erősségeiket vagy épp a küzdelmeiket. Megismerhettük, melyik csoport hogyan alakult meg, hogyan talált otthonra a plébánia nyitott falai között, hogyan őrizte hitét az évek során.

Az este alkalmat teremtett a közös gondolkodásra, új programok tervezésére, az Árpád-házi Szent Erzsébet templom és a Kalkuttai Szent Teréz templom közösségei közötti kapcsolat erősítésére. A rendszeres közös programok, találkozások, imaórák mellet a közeljövőben, május 28-án, szombat délelőtt várjuk a tettre kész olvasóinkat, akik a Teréz anya templom kerítésfestésében szeretnének részt venni, és részesülni a közösen elfogyasztható bográcsgulyásban. Lám, ez is remek alkalmat teremt a különböző csoportok tagjainak a találkozásra!

Lantos Csaba

Ministránsedzés Pálosszentkúton

Folytatva a korábbi évek hagyományát, az újszegedi két templom ministránsait és apukájukat 2022. május 1-ére, közös kirándulásra hívta Attila atya. A tavalyihoz képest nagyobb létszámban és egyértelműen összeszokottabb hangulatban így 14 gyermek és 10 felnőtt indult neki személyautókkal, a petőfiszállási Pálosszentkút kegyhely felkeresésének.

Örömmel láttuk, hogy a magyar alapítású Pálos rend szerzetesei által gondozott park gyönyörű állapotban van, és szeretettel fogadja a hosszabb-rövidebb időre ide látogatókat, zarándokokat, forrásvízért érkezőket.

Mihály testvérrel – aki Mátyás János néven 2 évtizeddel ezelőtt Újszegeden volt plébános – egy rövid kézszorítás erejéig most is találkozhattunk.

A délután további részében a fiúk az elmaradhatatlan focimeccs mellett, fáramászás és futóverseny keretében mérték össze lelkesedésüket és képességeiket. Ezalatt az édesapák izgalmas „pétanque” fordulókban ismerkedhettek meg jobban egymással.

A közös játékot követően a kegyhely szabadtéri oltára előtt közös esti dicséretet mondtunk, hálát adva a Jóistennek, hogy lehetővé tette számunkra ezt vidám, lelki és közösségi épülésre is szolgáló programot. Hazaindulás előtt még betértünk a kegyhely templomba és felcsendült közös hálaénekünk: „Áldott légy, Uram, Szent neved áldja lelkem!”

Dr. Vámos Máté

Akárki – a Liget Társulat új előadása

A Liget Társulat immáron 7. alkalommal ajándékozta meg és varázsolta el közönségét, ez alkalommal egy moralitásjátékkal. A XV. századi angol szerző neve ismeretlen, a darabot Bodolai Géza – Klebniczki György – Szendrényi Borbála dolgoztak át és fel moralitás revűvé. Az „Akárki” címmel bemutatott darab előadására a Bálint Sándor Művelődési Házban került sor Jáger Richárd igazgató úr jóvoltából 2022. április 17-én, húsvétvasárnap.

Attila atya támogatásával a plébánián hónapok óta kemény munka, áldozatos készület előzte meg ezt az igazán színvonalas, gördülékeny, látványos előadást, Kaj Ádám rendezésének, a szereplők lelkes játékának, Klebniczki György zongoraművész- zeneszerző erre a darabra komponált kitűnő zenéjének, Szendrényi Borbála dalszövegeinek, Nyúzó Eszter koreográfiájának köszönhetően.

A darab üzenete mindannyiunk számára fontos, elgondolkodtató és tanulságos, hiszen az „Akárki” mi vagyunk, a neve is arról árulkodik, hogy személye lényegtelen, mindenkit érint ennek az erkölcsi példázatnak a története. Amikor lejár az ember földi mandátuma és elérkezik a számvetés ideje, a vagyon, pénz, erő, tudás, szépség, barátság stb. mit sem ér már, ezek mind elmaradnak, elhagyják az evilági életből távozót, csak a szeretetből fakadó jótettek „üdvözítik” az Isten ítélőszéke elé álló embert. Akárki természetesen a mennybe akar jutni, ezért végső kétségbeesésében bármit hajlandó megtenni, még a Halált is – akit az Úr küldött érte – meg akarja vesztegetni a pénzével, – ami természetesen nem sikerül neki.

Nagyon színes, időnként humoros, máskor megható jelenetek váltották egymást az előadásban. A főszereplő Akárki-hez kötődő, az általa értéknek tartott dolgokat megszemélyesítő szereplők remek, karakteres alakításai, a szép, hangulatos zenei betétek, elragadó énekek és táncok által vált a darab élvezetessé.

Különösen is megható volt Akárki és a Jótett találkozása, e jelenet rávilágított az emberi élet egyik legfontosabb céljának lényegére. Jótettek nélkül „minden csak hiábavalóság”, ahogy a Prédikátor könyvében olvashatjuk.

E bemutató előadás után – reméljük – többször is eljátszásra kerül a darab. Legközelebb pünkösdvasárnap a Tiszateátrumban – szeretettel ajánlom mindenkinek!

A szereplők: Akárki: Ótott Ferenc, Halál: Sipos Márk, Az Úr hangja: Thorday Attila atya, Testvér: Bohus Gábor, Jótett: Tóth Judit, Tudás: Noé Dominika,Szépség: Noé Veronika, Barátság: Lantos Csaba, Erő: Kiss Gergely, Rokon: Szakter Zsuzsa, Józanság: Lantos Márta, Vagyon: Jászfalusi Péter, Öt Érzék: Szendrényi Borbála.

Technika: Pár Zoltán, Koreográfia: Nyúzó Eszter, Jelmez: Fülöp Dudás Kata és Noé Veronika, Hangszerelés: Varga Balázs és Kiss Gergely. A rendező munkatársa: Bús Márta. Rendezte: Kaj Ádám.

Lucz Ilona

Vélemények a Jegyes-estékről

„Amit Isten egybekötött, azt ember szét ne válassza!” – figyelmeztet Jézus. Éppen ezért nekünk, jegyeseknek fontos, hogy a házasságkötés előtt a tőlünk telhető minden szükséges előkészületet megtegyünk, így velünk együtt még 12 párral ezzel a szándékkal jelentkeztünk a Jegyes Esték című kurzusra.

Idén február 6-án vasárnap este indult el az Árpád-házi Szent Erzsébet Plébánián a plébánosunk által vezetett, 10 alkalomból álló házasságra felkészítő képzés. Attila atya a kurzus nyitó- és a zárónapi előadások megtartása, az imapercek, és a barátságos légkör megteremtése mellett hétről-hétre számos hasznos szakirodalommal, online előadással, és cikkekkel segít bennünket a felkészülésben. A vasárnapi Jegyes Esték során 8 különböző házaspárt, azaz 8 élettörténetet ismertünk meg. A házaspárok megvallották hitéletüket, egymás iránt tanúsított szeretetüket, gyakorlatias példákon keresztül mutatták be a házasélet minden feladatát, vagy éppen az eredményes vagy eredménytelen konfliktuskezelési, és pénzkezelési stratégiájukat.

Megtanultuk, hogy a házasság egy extrém sporthoz hasonló, ahol rendkívüli helyzetekhez kell majd rugalmasan alkalmazkodni. Isten gondviselő jóságát nem nélkülözve igyekeznünk kell egymással összhangban cselekedni. A társunkkal való kapcsolatban legfontosabb, hogy a szükségszerű súrlódások idején is törekedjünk a kiengesztelődésre.

Véleményünk szerint az előadások során megoldandó feladatok és kérdések jó alkalmak arra, hogy kimondjuk, tisztázzuk magunkban és egymás között az alapvető és lényeges kérdéseket. A kimondott, vagy a ki sem mondott gondolatainkban kell megtalálni azokat a tiszta, szép, őszinte vágyakat, ami igaz szeretetre vezet, és amiben kimondva, vagy kimondatlanul a szeretet forrása utáni vágy is felbukkan.

Urunk, kérünk Téged, terjeszd ki ránk kegyelmedet, hogy a házasságra a lehető legjobban fölkészüljünk; jegyespárként segíthessük egymást a házasság felé vezető úton, és növekedjük egymás szeretetében!

Farle Mónika és Németh László

Szeretnék köszönetet mondani a lehetőségét, hogy egy valóban tartalmas és életszerű felkészítésben vehettünk részt a plébánián. Én mindenképp többnek érzem magam és pozitívan csalódtam a jegyesoktatásban. A kezdeti szkepticizmusom már az első alkalmak után teljesen elszállt és figyelemmel követtem a vendég előadók történeteit, mondanivalóját. Rájöttem, hogy itt tényleg lehet tanulni valamit és egyáltalán nem hiába való az a heti másfél óra, amit együtt töltünk. Sok olyan téma került a terítékre, amit később a párommal, kettesben is átbeszéltük vagy elkezdünk róla beszélni. Közelebb kerültek hozzánk ezek a témák és lehet, hogy nem tudtuk volna egymásnak megfelelően megfogalmazni, de miután láttunk, hogy mások is hasonlóan vélekednek, már nekünk is könnyebb volt egymással beszélni. Viszont a sok elgondolkodtató történet mellett, mindben ott volt egy közös motívum. MInden család erős kősziklára építette az otthonát. És ez az, amit én tovább viszek ebből az előadás sorozatból. Megtanultam, hogy nem szabad elfelejteni Isten szerepét egy családban. Az oszlopok külön-külön is meg tudnak magukban állni, ideig óráig, de ha Isten össze tartja őket, akkor már erődítménynek/otthonnak számítanak.

Törtei Gábor és Baráth Réka

Nagyon köszönjük, hogy ennek a tíz alkalomnak részesei lehettünk, és betekintést nyerhettünk a házaspárok életébe. A legmeghatóbb számunkra a Zsíros-házaspár története volt, különösen, hogy Ottó még a mai napig a könnyeivel küszködve mesélte az akkor történteket. Jó volt látni, hogy abban a nehéz helyzetben a hitüknek és az egymás iránt érzett szerelmüknek köszönhetően újra egymásra találtak. A másik emlékezetes házaspár Szántó Laja és Babika voltak, akik még több mint negyven év házasság után is mérhetetlen tisztelettel és szeretettel beszéltek egymásról és egymással. Követendő példa ők minden házaspár és leendő házaspár számára.

Dohándi Kitti és Katona Gábor

Vidám vonatozás a plébánián

A csütörtök esténkénti felnőtt katekézis csoport március elejei foglalkozásának végén néhányan, – köztük Attila atya is – meginvitáltuk a kedves testvéreket egy jelképes, jó hangulatú és szokatlan vonatozásra.

Bordás Zoltán: Budapest – Debrecen 4 óra c. szöveges ritmusjátékát adtuk elő, amely egy 424-es gőzmozdony által vezetett vonat, valamint az azon zajló események vidám, játékos megjelenítését hivatott bemutatni. Kitűnő ötlet volt a szerzőtől, hiszen a saját feladat mellett mindenkinek a másikra is kell figyelni, mindezt a megadott játékos formában.

4 szereplős a mű, akik ezen az estén előadtuk: Thorday Attila atya – Pétervári Lajos –Szekeres Zsuzsa – Lucz Ilona.

Az alapot plébánosunk adta végig a „szén, tűz” szavakkal, – nem eshetett ki a ritmusból, mert ráépült a többi „szólam” – majd sorban beléptünk, ki-ki a maga mondókájával, ritmusával.

Különös hatású a mű, amikor egyszerre négyen teljesen más szöveget, más ritmusban mondunk. Egy operában megszokott, hogy 4-5 szereplő egyszerre énekel, mindenki mást mond, más ritmusban. Ám ebben az „ötletelésben” nincs zene, csak a ritmus és a szöveg (nem is olyan könnyű).

Nagyszerűen felépítette a szerző ezt a játékot, halk indulással, majd egyre erőteljesebb lendülettel haladunk előre, közben a vonaton megjelenik a kalauz stb., végül lefékez a mozdony és a „gőz” kifújásával megérkeztünk a célállomásra.

A hangzásélményt erősítette a látvány is, mivel Attila atya kivetített a háttérben egy 424-es gőzmozdonyt.

Jót játszottunk, Istennek hála, csoportunk nagy nevetéssel és tapssal köszönte meg ezt az „ajándékot”.

A játékról készült egy videófelvétel is, amelyet itt nézhet meg:
https://drive.google.com/file/d/1S2E2nlcmC0o4tBlac9RccOpRKyNAeDxE/view?usp=sharing

Lucz Ilona

Farsang a Teréz anya Családi Bölcsiben

A farsang különösen fontos a kicsi gyermekek életében. A farsang az éltető játék, ahol varázslat által készülünk fel a nagybetűs életre: mindenkiből lehet minden.

Három esztendővel a hátuk mögött ezek a kicsinyek mesébe csomagolt, legőszintébb vágyainkat élik elénk: belőlünk is lehet még bármi, amit szeretnénk.

Gyönyörű mosollyal az arcukon, különös ruháikban doktor néni már három évesen is komolyan meg tud gyógyítani minden játékbabát, a tündér pedig mindenkit átváltoztat, amivé szeretné; az oroszlán bátor emberré cseperedik majd, az eperből kertész lesz talán, a pókocskából pedig textiltervező.

A játék: tanulás, tapasztalás és öröm. A Teréz anya bölcsiben pedig jó nekünk együtt játszani.

Szendrényi Marietta

A várva várt farsangi bál Újszegeden

Hálával gondolunk vissza arra, hogy 2020 februárjában még megtarthattuk a plébániai farsangi bálunkat. Azt követően azonban, 2021-ben a járványveszély miatt ez elmaradt, ám idén ismét módunk volt arra, hogy közösségi életünket építő bált szervezzünk, aminek idén is otthont adott az egykori Szent Vince Egyesület által épített Művelődési Ház.

A mulatságot Jáger Richárd, a Bálint Sándor Művelődési Ház vezetője nyitotta meg, aki fontosnak tartotta hangsúlyozni, mennyire várt minket, mert számára minden évben kiemelkedő program az újszegedi hívek farsangi bálja és a húsvéti passiójátéka. Plébánosunk köszöntő szavai és a közös ima után következett a finom vacsora, amelyet a mórahalmi Platán Vendéglő készített számunkra.

A jelmezesek felvonulása ismét az ötletgazdagságról tanúskodott. A különdíjat a Katicabogár (Csapó Miklóska), a harmadik díjat az Afrika reprezentáció (Pap Zsófi és Barnabás) nyerte el. A második helyen György lovag (Pozsonyi György) és a Cowboy (Gyekiczki Peti) osztozott. Az első helyen holtversenyben a Szelíd motorosok (Tallósyék), Shrek (Bauer Tamás) és Miss Saigon (Jászfalusiék) végzett.

Dél-alföldi táncokat tanultunk a szegedi Cuháré Táncműhely jóvoltából Szászné Medvegy Veronika és Csókási Imre vezetésével, amelyhez a talpalávalót a Csergő banda biztosította.

A vidám műsorok keretében Attila atya meséjéből megtudhattuk, miért fontos az ünneplés az eszkimó hagyományok szerint is. Ótott Feri humoros szemelvényeket olvasott fel iskolai dolgozatokból, amelyeket Flóri atya gyűjtött össze. Fazakas János egy szép fohásszal kedveskedett a jelenlévőknek, Orcsik Sándor pedig idegen kifejezésekből összefűzött szólánccal „elmélkedett a politikáról”.

A közösség összetartása a szervezésben is nagyon érződött. Köszönjük a támogatást a Művelődési Ház alkalmazottainak, Jáger Richárdnak, Veres Erzsikének és Tóth Attilának. Hálásak vagyunk a zenei szolgálatért Kálmán Zsoltnak, a konferálásért Noé Verusnak. Köszönet az előkészületekben és az elpakolásban nyújtott segítségért, a tombolatárgyakért Ludányi Olgának, Orcsik Sándornak, Bauer Tamásnak, Kulik Lacinak, Kerekes Lászlónak, Vermes Petinek, Pár Zolinak, Bővíz Lacinak, a Berényi házaspárnak, a Tallósy családnak, a Jeromos csoportnak, a Liget Társulatnak, és végül, de nem utolsósorban a sokat serénykedő Kószó Editnek és Aradi Mártinak.

Jövőre is nagy szeretettel várjuk a plébániai közösség apraját-nagyját a közös mulatságra.

Bús Márti

Bemutatkozik a szegedi női fokolár közösség

Bemutatkozásunkat kezdjük némi szómagyarázattal: amikor „fokolár közösség”-ről beszélünk ezen két dolgot is érthetünk: egyrészt mindazokat az embereket, akik egy városban vagy országban a Fokoláre Mozgalomhoz tartozónak vallják magukat, és korosztályuk, életformájuk, elköteleződésük szerinti kiscsoportokban találkoznak; másrészt ennek a tágabb közösségnek Istennek szentelt (általában világi) tagjait, a fokolárban (kisközösségben) együtt élő fokolarinókat (férfiak) illetve fokolarinákat (nők). 

Chiara Lubich, a Fokolare Mozgalom alapítója

A II. világháborúban Olaszországban kibontakozott és aztán gyorsan terjedő katolikus gyökerű lelkiségi csoportosulást hamar elkezdték Fokoláre Mozgalomnak nevezni, a tűzhelyt jelentő „focolare”, szó alapján. Ezt először épp a közösségben élő megszenteltek otthonaira használták. Utal ez a törekvésünkre, hogy megteremtsük a meleg, családias szeretetlégkört közösségeinkben, ahova magát Jézust hívjuk meg magunk közé. Hiszünk ugyanis szavaiban, hogy ha nevében – azaz Szeretetében – gyűlünk össze, Ő ott van velünk (vö. Mt 18,20). Életünkkel szeretnénk tanúsítani, hogy Isten a szeretet, ez az, ami minket is elragadott, mint a II. világháború alatt Chiara Lubichot és társait. Ez a Szeretet az „ugródeszkája” a kifelé fordulásunknak: minden ember felé, hiszen e lelkiség karizmája éppen az egység. A mozgalmunkban való szolgálaton kívül mindannyian laikus munkakörben dolgozunk. Megszentelődésünk útját főként a hétköznapokban, az emberek között, értük és velük leljük meg. A fokolár példája a názáreti házban zajlott élet.

A női fokolár Szegedre a férfi fokolárt követően, 31 éve érkezett meg, pont Újszegedre, 3 taggal. Akkor még albérletben laktunk, amit a Tisza túlpartján újabb albérletek követtek, mígnem 1999-ben visszajöttünk Újszegedre.  Előbb a Fürj utcába, most pedig immár harmadik éve élvezzük azt a szép otthont a Bérkert utcán, melyben előtte a Salvator nővérek éltek.

Jelenleg öten élünk Szegeden fokolarinák: Aranyos Julianna 2018 óta él Szegeden. vajdasági magyarként évtizedeket töltött a horvátországi és a szerbiai többnemzetiségű, többfelekezetű közösségek szolgálatában, így hidat alkot délszláv barátaink felé is. Fekete Mária pedagógus és hitoktató, októberben érkezett közénk. Ő 18 éven át a Róma melletti nemzetközi központunkban élt, hivatalos fordítóként és tolmácsként, mely munkáját most távolból folytatja. Gyöngyi Marianna és Prokopp Katalin pedagógusok, ’92-ben még mint gen-ek (a fiatalok) érkeztek Szegedre. A nyugat-európai képzési időszakon kívül Marianna Romániában, Katalin Algériában és Indiában éltek fokolárban. Barna Erzsébet az 1991-ben érkezett úttörők között volt, és hosszabb budapesti és egy pozsonyi megszakítással most újra fokolárunk tagja. Orvos, most foglalkozás egészségügyben és hospice otthonápolásban dolgozik.

Fokolárunkhoz öt házas fokolarina is tartozik: egy zákányszéki, két kecskeméti, egy jánoshalmi és egy szegedi. Így alkotunk együtt egy lelki családot. Missziónk, gyerekekkel, fiatalokkal közösségeinkkel való foglalkozás, és helyi vagy nemzetközi szociális tevékenységeink gyakran közösek a férfi fokolárral, és a dél-magyarországi közösség más csoportjainak tagjaival is. Nagy szeretettel és örömmel köszöntjük az újszegedi plébánia közösségét, szívünk és házunk kapui tárva vannak!

Ui: Többet megtudhattok a Mozgalom életéről: www.fokolare.hu  és https://ujvarosonline.hu/

***

Íme a modern idők nagy varázsa:
behatolni a legmagasabb szemlélődésbe
és megmaradni elvegyülve a többiek között,
ember ember mellett.

Még többet mondanék: beleveszni a tömegbe,
hogy átitassuk az istenivel,
miként a kenyérdarab elázik a borban.

Ennél is többet mondanék:
részeseivé válni Isten terveinek
az emberiséggel,
fénykévéket vetni a tömegre,
és ugyanakkor megosztani az embertárssal
gyalázatot, éhséget, ütéseket,kérészéletű örömöt.

Mert a mi időnk
és minden idők vonzereje
nem más, mint az elgondolható
legemberibb és legistenibb:
Jézus és Mária,
Isten Igéje, egy ács fia,
a Bölcsesség Széke, családanya.

Chiara Lubich

Vízkereszt a művészetben

A fenti címen tartott előadást Péterffy Gabi testvérünk január 20-án este a Felnőttkatekézis csoportunkban. Valójában azonban ő is szereplő volt egy olyan műsorban, amelynek a szerkesztése a témához tartozó műalkotások kiválasztását is tartalmazta. Megjelenítésük módja Gabi tájékozottságát, emelkedett szellemét, kreativitását dicséri.

Mondanivalóját, illetve a műsor szerkezetét vízkereszt ünnepének három meghatározó elemére fűzte fel: a napkeleti bölcsek látogatása, Jézus megkeresztelkedése és a Kánai menyegző.

Gabi kivételes erénye, hogy mindjárt a bevezetőben meg tudta teremteni azt a szellemi miliőt, amelyet hihetetlen biztonsággal nagy mesterek műalkotásainak megfelelő részleteire bízott. Lényegesnek tartotta, hogy – mivel minden jelentős történés evangéliumi igazságokon alapszik – közülünk valaki felolvassa a megfelelő evangéliumi részletet. Máté, Márk és János evangéliumából kiválasztott részletekre építette az ünnepi műsort, tehát három nagy szerkezeti részre tagoltan válogatta össze nagy művészek alkotásait. Bevezetésképpen Liszt: Pater Noster c. zongoraműve hangzott el Lucz Ili előadásában. Ezután Sík Sándor, Juhász Gyula, József Attila egy-egy költeménye következett társaink előadásában. Különösen meggyőző volt József Attila – Tolcsvai László: Betlehemi királyok c. művének egy részlete Orcsik Sándor (ének), Orcsik Anett (ének, fuvola), Lucz Ili (zongora) és Pechan Szabolcs (gitár) előadásában.

A műsor második részét Liszt: A három királyok indulója c. négykezese indította, Gabi és Lucz Ili zongorázta. Ez a mű alapozta meg hangulatilag azt a három művészileg nagyon hatásosan megalkotott filmrészletet (Ben Húr, Máté evangéliuma, A Názáreti Jézus), amelyek a napkeleti bölcsek hódolatának jeleit prezentálták.

Vízkereszt ünnepének áhítatos megélését elmélyítette az „Én ismerek egy üde, drága folyót” kezdetű egyházi ének Orcsik Sándor, Orcsik Anett és Lucz Ili előadásában. A Jordánban, a „Drága folyóban” keresztelkedik Jézus: a filmrészletek (Máté evangéliuma, A Názáreti Jézus) kézzelfogható közelségbe hozták, korunk emberévé tették Jézust, aki itt egyúttal isteni felkiáltójel is. János evangéliuma a Kánai menyegzőt jeleníti meg, amelyet megerősített a Názáreti Mária c. filmnek a többihez hasonló elgondolkodtató részlete.

Az előadás fontos, tulajdonképpen összetartó szerkezeti eleme volt az egy-egy rész lezárása, ill. összefoglalása képpen három részletben elhangzó Paul Claudel: Vízkereszti ének című műve. Ezt nem véletlenül Gabi olvasta fel, mert ebben az egyébként nehéz versben súlyos gondolati elemek feszegetik az ember benső világát, hite gyengeségét vagy éppen erejét.

Végül köszönettel tartozunk Gabinak, Lucz Ilinek, Szekeres Zsuzsának, Orcsik Sándornak és Anettnek, Pechan Szabolcsnak, hogy közreműködésükkel közel hozták a zenés verses műalkotások élményanyagát. Köszönjük, Gabi, hogy ez az este felemelő ünnepi imádságnak bizonyult.

Vajtai Éva

Megalakult a Férfiklub a plébánián

2021. szeptember 22-én új csoport alakult Plébániánkon. Ahogyan a cím is sugallja, férfiak alkotják a kört. Gulyás Péter értő vezetésével kéthetente egy-egy férfias, férfiakat érintő témáról beszélgetünk kötetlen, mégis jól strukturált formában. A klub nevében a „férfi” jelző azonban nem kizárni igyekszik a nőket, hanem a férfi lét kérdéseinek tárgyalása és társadalmunkban való megjelenése a kör elsődleges célja.

A találkozókon olyan témákról beszélgetünk, mint pl. apa–fiú kapcsolat, férfi mint vezető, társadalmi elvárások a férfival szemben. A szerdánként tartott rövid feladatot kapunk a csoport vezetőjétől, amely rávezet az alkalom témájára. Az azt követő megbeszélésbe kötetlenül, de mindannyian bele kapcsolódunk, hiszen tagjaink a hetvenes éveiben járó nyugdíjas bölcsességével, a negyvenes, ötvenes éveiben járók példáival és tapasztalatával, és a húszas, harmincas éveiben járó fiatalok frissességével járulnak hozzá a beszélgetés teljességéhez.

Tekintve, hogy a csoport tagjai valamennyien eltérő szakterületekről érkeznek, mindenkinek sajátos, az egyéniségét tükröző gondolatai jól egymásra épülő építőkövekként alkotják meg beszélgetéseink vázát.

A kéthetente, 19 órakor kezdődő összejöveteleinken a témákat általában nem lezárjuk 21 órakor, hanem két hétre felfüggesztjük csupán. Bizton állíthatom, hogy napokon keresztül tudnánk ismétlés nélkül boncolgatni a különböző izgalmas, és mindenki számára más-más új tartalmat, információt hordozó kérdéseket.

A „négyszögletű” kerekasztal-beszélgetéseink alkalmával túl azon, hogy egymást is megismerjük, magunkkal is szembenézünk, tovább formáljuk a magunkról, egymásról, és a közösségről alkotott képünket. Úgy érzem, vasárnaponként közös lélekkel köszöntjük egymást a miséken.

Asztalos László