Megérkezett az orgona, mely a júliusi villámcsapást követően teljes felújításra szorult.

Kurucz Róbert villamosmérnök és orgonajavító kiváló munkát végzett, nagy szakértelemmel állt a feladathoz és kiváló eredményt produkált. A megújult orgona első megszólaltatója Könyves Péter kántor volt, aki a csütörtök esti szentmisén kipróbálhatta.

Az orgona javítási költsége 2 millió forint lesz, melynek jelentős hányada a hívek nagylelkű adományaiból lesz fedezve. Attila atya a  november 16-ai ünnepi templombúcsún  fogja megáldani.

A csütörtök esti Társaskör augusztus 22-i alkalmán plébániánk nagyterme zsúfolásig megtelt. Nagy érdeklődéssel fogadtuk Dr. Homoki-Nagy Mária „Szent István király törvényei” címmel tartott előadását. Attila atya üdvözlő szavait követően, az előadás megnyitásaként, Dobák Lászlóné testvérünk, Szent István király imádságát olvasta fel. Megszívlelendő kérést, könyörgést hallhattunk: „Taníts szelíd szóra, ha bántások érnek, s hideg mosolyra, ha jogtalan dicsérnek!… Taníts meg lendülni, ha Rád találtam, s hirtelen megállni, ha utat hibáztam!”

Dr. Homoki–Nagy Mária előadásából megtudtuk, hogy Szent István szellemi hagyatékából, a törvényeitől eltekintve – materiális értelemben a Szabolcs faluban lévő kistemplom, és a Pannonhalmi Bencés Főapátság altemplomán kívül – szinte semmi sem maradt fenn. A bencések Pannonhalmán történő letelepítése Géza fejedelem nevéhez fűződik. Szent István hitelesítette az Apátság Alapító Okiratát, melyet a Széchenyi könyvtárban őriznek.

A magyarok kalandozó életmódjának megszűnése és a letelepedés az állam kialakítását követelte meg. A nyugati és keleti kereszténység kialakulásakor ehhez mintát nyújtottak a korai államok létrejötte. Szent István az egyházi és az állami intézményeket párhuzamosan építette ki. I. és II. törvénykönyv a kihirdetéssel váltak ismertté, és a kancelláriában őrizték. A Thúróczy krónika, valamint az Ilosvay kódex (XV-XVI. század) rögzíti a törvényeket, valamint az admonti bencés kolostorban, a XII. századból fennmaradt 412. kódex tartalmazza Szent István I. törvényét. Ez a kódex kalandos úton került Magyarországra: 1934. évben, egy antikváriustól, a Széchenyi könyvtár vásárolta meg. (Itt jegyezzük meg, hogy a Szent István Intelmei című munka nem törvény, hanem királytükör, amely arra ad feleletet, hogy milyen legyen egy uralkodó.)

Első törvénykönyvében Szent István király szigorúan megtiltja a gyilkosságot, a gyilkos azonban megválthatta magát. A megtorlás, a bosszú, a „szemet-szemért” (lex talionis) elvét, a kényszerítés elve és a megváltás váltja fel.  A II. törvénykönyvben a bibliai megtorlás elvének alapján kimondja, hogy „aki mást karddal öl meg, ugyanazon kard által vesszen el.” Büntetések: orr, fül levágása, élet elvesztése, a fokozatosság elve alapján.

A király, az egyház védője (defensor ecclesiae) volt. Az egyháziak tőle nyerték kiváltságaikat, az ő hatalma védte meg őket, minden támadás ellen. Az egyház pedig a király személyét vette oltalmába. A magyar és külföldi törvények is szigorúan tiltották a király vagy az ország elleni hűtlenséget. Szent István törvényei, a mainzi zsinathoz állnak legközelebb, amennyiben a hívek közösségéből kirekeszti az árulót. II. törvénykönyvében gondoskodik az egyház jövedelméről, amely jövedelmet az egyházi birtokon kívül a tized biztosította. Ezt az intézkedést, a frank kapitulárék közvetítésével vette át.

Szent István a törvények, és a keresztény tanok közötti szoros összhangra törekedett. A bűnelkövetők felé fokozott emberséggel, jósággal közelített. Az ellenszegülővel szemben az átnevelés volt a cél, és vallási jellegű büntetést (böjt, vezeklés) írt elő.

Első törvénykönyve a keresztényi jóság, keresztényi eszmék megnyilvánulására utal.  Enyhe büntetés a jellemző, hitbéli-vallási okokból. Cél a bűnösök megjavítása, jó útra térítése. A király mondja meg mi lesz a büntetés. Második törvénykönyvben már szigorú büntetési tétel is van, pl. egy hét böjt, korbácsolás. Nem a bosszújog alapján ítél: a bosszút felváltja a jóvátétel. Isteni törvény erkölcsi normát, világi törvény kikényszerítést ad.

Kivonat a törvényekből:

„Megszabtuk népünknek, hogy mi módon élhet tisztes és háborítatlan életet, hogy miként gazdagabbá lön az isteni törvényekkel, hasonlóképpen világi törvényeknek is alá legyen vetve, s hogy amennyire gyarapodtak a jók azon isteni törvényekkel, úgyannyira bűnhődjenek a bűnösök emezek által.”

Magánjogi rendelkezések: nem volt magántulajdon, minden a nemzetség vagyona. Elv: akarjuk, hogy béke és egyetértés legyen kicsinyek és nagyok között.

Egyházszervezés alapjai: Minden tíz falu építsen templomot; a falvak adjanak még két házat, két szolgát, lovat, ökröket, kettő tehenet, 30 aprómarhát; a király gondoskodik ruhákról és terítőkről; a püspökök kötelessége papról és könyvekről gondoskodni; tized fizetésének kötelezettsége.

Egyházi javak: király védelme alatt állnak az egyháznak tett adományok (holtkézi jog); püspökök kezében legyen az egyházak fölötti hatalom; ispánok engedelmeskedjenek a püspököknek az egyházszervezésben, az özvegyek, árvák védelmében.

Az egyházra vonatkozó rendelkezések: „amennyivel magasabban áll az ember fölött az Isten, annyival előbbrevaló Isten dolga az emberek birtokánál.” A vasárnap megtartása – ezen a napon ne dolgozzanak; kötelező templomba menni; böjt megtartása; gyónás kötelezettsége; kereszténység megtartása; szentmise alatt ne beszélgessenek…

Büntetőjogi rendelkezések: Gyilkosokról: Ha valaki haragra gyulladván vagy gőgjében felfuvalkodva szántszándékos gyilkosságot követ el, 110 arany pensát fog fizetni (ebből 50 a kincstáré, 50 a megölt ember rokonaié, 10 pedig az eljáró bíróé). Ha valaki véletlenül öl meg valakit, 12 arany pensát fizessen és böjtöljön. Ha ispán öli meg feleségét 50 tinóval engesztelje meg a feleség rokonságát, ha vitéz öli meg feleségét 10 tinót fizessen.

Ha valaki kardot rántva bárki mást megsért, akár szemén, akár lábán, akár kezén, hasonló sebet szenvedjen saját testén.”

Ha valaki mást otthonában halálra keres, javait pusztítja, bűnhődjön: kard által halljon meg. Ha maga helyett vitézeit küldi: adjon 100 tinót. „Mert azt akarjuk, hogy béke és egyetértés legyen nagyok és a kicsinyek között”

Ha szolga lop: „váltsa meg orrát öt tinóval … ha nem tudja vágják le az orrát”, ha újból lop: váltsa meg fülét öt tinóval… ha nem, vágják le, ha harmadszor követ el lopást, vessze el életét.” Ha szabad ember lop: Ha egyszer lop, váltsa meg magát, ha nem, adják el szolgának! Ha szolgaként követ el lopást… a szolgák törvénye alá essék.”

Ha valaki szolgálóval paráználkodik, tudja meg, hogy bűnbe esett: korbácsolják meg, ha másodszor is megteszi a korbácsolás mellett nyírják le a haját, ha harmadszor is elköveti, váljék maga is szolgává!

Az esküszegő, ha tehetős, fizessen 50 tinót, a közrendűnek vágják le kezét vagy fizessen 12 tinót. Aki gyújtogatott, állítsa helyre a kárt, és fizessen 16 tinót!

Magánjogi rendelkezések: „minden embernek hatalma legyen saját javait szétosztani felesége, fiai, rokonai között vagy az egyházra hagyni… halála után se változtassák meg”. „Minden egyes ember egyformán bírja sajátját míg él… halála után fiai hasonló birtokjoggal örököljenek.”

Ha a király élete ellen törnek, országárulásra szőtt összeesküvésben vesz részt vagy idegen országba szökött: birtokai szálljanak a királyra; ha igazságosan megítélik (nem szökött el): szenvedjen főbenjáró ítéletet; ártatlan fiainak javai maradjanak meg.

Leányrablás estén a lányt adják vissza családjának, és a rabló fizessen 10 tinót. Az özvegyekről és árvákról a nemzetség, a rokonság gondoskodjon!

Hálás köszönet Máriának, hogy gazdag tudásából megosztotta azt, amit képesek voltunk felfogni ezen az ünnepi estén.

Vörösné Árgyusi Magdolna

A Kardos Pál alapítvány a Szegedi Bartók Béla Női kar közreműködésével immáron 15. alkalommal rendezte meg a nyári nemzetközi karnagyi szemináriumot, ezúttal augusztus 10-től, melynek záróhangversenyét a Szent Erzsébet templomban tartották 17-én vasárnap 19 órától.

A szeminárium művészeti vezetője Rozgonyi Éva Liszt-és Bartók-Pásztori díjas karnagy volt, aki Ordasi Péter DLA Liszt-díjas karnaggyal együtt tanította a szeminárium hallgatóit a GFE Vántus István Zeneművészeti Szakgimnáziumában, mindketten a Bartók Béla Női Kar örökös karnagyai. A kórus jelenlegi karnagya Valkai Dávid.

Nagy érdeklődés övezte a koncertet, hiszen Istennek hála, a templom teljesen megtelt. A műsorismertetésből hallhattuk, hogy a magyar fiatalok mellett Japánból, Kínából, Szingapúrból is érkeztek fiatal tanulni vágyó karnagyjelöltek, és e záróhangversenyen bemutathatták, hogy mi mindent tanultak intenzív, kemény munkával ezen egy hét alatt.

A hangversenyen 13 kórusmű hangzott el a 13 szemináriumi hallgató vezényletével, akik egy fiatalember kivételével minden művet énekeltek is kiegészítve a Női Kart. Két Mendelssohn darabnál Bartók Gellért közreműködött zongorán. Gyönyörű és igen nehéz művek hangoztak el a Női Kar kitűnő előadásában, megjegyzendő, hogy nagyszerűen alkalmazkodtak az újabb és újabb vezénylőhöz.

Öröm volt látni ezeket a fiatal tehetségeket, akik komolyan, fegyelmezetten álltak a kórus elé és a tőlük telhető legjobban igyekeztek megfelelni az elvárásoknak. Hosszantartó tapssal köszönte meg a hallgatóság a fiatal vezénylőknek, az őket tanító mestereknek Rozgonyi Évának és Ordasi Péternek, valamint a Bartók Béla Női Karnak az élményszerű hangversenyt.

A hangverseny után Ordasi Péter tanár úr elárulta, hogy volt olyan résztvevő, aki első alkalommal állt kórus előtt. Dicsérendő, hogy ezt nem lehetett észrevenni. Köszönet ezért a szép estért!

Lucz Ilona

Augusztus 14-én, csütörtökön újszegedi Társaskör keretében az érdeklődők Aracsi Lászlóné, Ormos Ágnes megemlékezését hallgathatták meg édesapjáról.

A Felvidékről származó író családjának az I. világháború után el kellett hagynia szülőföldjét, s ekkor találtak új otthonra Székesfehérvárott, majd nyugdíjazását követően Szegeden. A sokgyermekes család nehéz körülmények között élt, de szüleik mindent megtettek, hogy gyermekeiket taníttatni tudják. Ormos Gerő a Puskás Tivadar Műszaki Technikumot végezte el, majd postai tisztviselőként helyezkedett el. Önmagát képezve széles műveltségre tett szert, s hamar megmutatkozott írói tehetsége. Herczeg Ferenc, Zsigray Julianna támogatta, barátja volt Takáts Gyulának, Vikár Bélának, Weöres Sándornak. A két világháború közti időben több könyve jelent meg. Sajnos a II. világháborút követően mellőzték, de az írást nem hagyta abba, írt íróasztala fiókjának. Szegedre költözését követően a Délmagyarország külső munkatársa lett. Itt jelenhettek meg kisebb novellái, karcolatai. Ezekből az est során a hallgatóság is ízelítőt kapott. Árgyusi Magdolna és Dőry Magdolna az író több novelláját – többek között a „Ceruza” című novellát, valamint egy részletet az „Ágrul szakadtak” c. regényből – olvasták fel.

Aracsiné Ormos Ágnes visszaemlékezése édesapjára lehetővé tette a hallgatóság számára is, hogy Ormos Gerőt mint családját szerető édesapát, az emberi lelket jól ismerő írót ismerhessük meg. Külön köszönjük, hogy az íróasztal fiókjában maradt kéziratok az író halála után kiadásra kerültek s közkinccsé váltak, melyekből egy-egy példányt kezükbe vehettek az esten résztvevők.

Homoki-Nagy Mária

Augusztus 7-én este az Újszegedi Társaskör előadói F. Dőry Magdolna versmondó és Bata János költő voltak. „Istenről, hazáról, szerelemről” címmel tartottak rendkívül élvezetes, magával ragadó, Lucz Ilona zongorajátékával színesített irodalmi estet. Mint minden alkalommal, ezúttal is Attila atya kedves köszöntő szavai fogadták a vendégeket és a hallgatóságot. Magdit már más alkalommal is hallhattuk, legutóbb Simon András grafikus, költő művészetébe avatott be bennünket.

Dőry Magdolna bemutatta nekünk Bata János délvidéki költőt, aki 1963-ban született Szabadkán. Jelenleg Horgoson él, német nyelvtanári diplomáját Újvidéken szerezte, majd 1986-tól a horgosi általános iskola némettanára. 2011-től az Aracs című kulturális folyóirat felelős szerkesztője. A folyóirat a délvidéki magyarság közéleti lapja, mára már az egész Kárpát medence, a szórványban élő magyarság keresztény értékeket valló alkotókat tömörítő folyóirat lett. Három felnőtt gyermek édesapja. 2022-ben a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést, majd József Attila-díjat kapott munkásságáért.

Magdi bár nem beszélt magáról, de tudjuk, hogy a versek végig kisérték életét, ahogy ő vall magáról, olvassa, mondja, közvetíti a költészet gyöngyszemeit. Istent szolgálja és dicsőíti előadásaival.

Bata János nem tartozik a kifejezettem termékeny alkotók közé. Viszonylag kevés verseskötete jelent meg eddig. A családi élet, a háborús idők nehézségei és helytállása a szülőföldön, az otthon maradás, a mindennapi tevékenységek és tanítás nem tették ezt lehetővé. Verseskötetei: „És vannak még szavak”, „Megkopott táj”, műfordításai: „Üstökösök fényénél”, „A bizonyosság” – ezek mutatják be költői hitvallását, érzékenységét a teremtett világ iránt, az emberi lélek rezdüléseit, kitárulkozását Isten felé, a végtelen felé. A versek megszólalása között zongoraművek szólaltak meg Lucz Ilona művésznő tolmácsolásában. Magyar zeneszerzőktől választott ezalkalommal műveket: Liszt Ferenc, Bartók és Kodály zongoradarabok szólaltak meg a hallgatóság nagy örömére.

Magdi versmondása magával ragadott bennünket, a költő egyszerű, közérthető gondolatai, képei elvittek minket alkotói világába, érzelmi gazdagságába,s az előadó ezt a világot oly hitelesen adta át nekünk, hogy észre sem vettük az idő múlását. Szívesen hallgattuk volna még sokáig kettejük beszélgetését. Nagyon köszönjük az est szívet-lelket felemelő élményét.

Szántó Lajosné