2024. szeptember 28-án részt vettünk a Szent Gellért Ifjúsági Találkozón, melyet az Ifjúságpasztorációs Iroda a Karolina Iskolában rendezett meg. A nap mottója: „Bízom benned!”. A gyerekek nyitott szívvel barátkoztak az egyházmegye más iskoláiból érkezettekkel.

Idén októberben is igényes rajzokkal képviseltük az iskolát és a plébániát, melyek lelkes munkával készültek a Szent Imre Alkotó- és Rajzpályázatra, melynek témája a „Remény” volt. Tavaly egy I. helyezést, idén két III. helyezést hoztunk el az ünnepélyes díjkiosztó lelki napról Vörös Adél 5.o. és Takács Hanna 8.o. pályamunkájával. (A pályázatra készült rajzok megtekinthetők a Szegedi Vörösmarty Mihály Általános Iskola aulájában megrendezett fakultatív hittanos kiállításon.)

A Szegedi Dóm Látogatóközpont által novemberben meghirdetett: „Nem lehet csoda nélkül élni” című Betlehem-kiállításon advent és karácsony idején bemutatásra került a Vörösmarty Mihály Általános Iskola 5-6.o. fakultatív hittancsoport, valamin és a 7-8.o. fakultatív hittancsoportból: Takács Hanna munkája. Az alkotásainak címe: „A karácsony fája” és „Betlehem”. A gyerekek munkáit két csoportos toronylátogatási belépővel jutalmazták.

Az adventi időszak is jó hangulatban telt. Rendeztünk szeretet-vendégséget, melyre mi készítettük a sütit. A koszorúkötés vidám, közösségi légköre jó hatással volt a karácsonyvárásunkra. Advent első vasárnapjától sok vörösmartys diák vett részt Plébániánk által szervezett „Karácsonyi Pásztorjáték” próbáin és annak előadásán.

Januárban néhányszor ellátogattunk a Dóm Látogatóközpontjába kiállításokat nézni és más érdekességeket felfedezni. Ilyenkor betértünk a székesegyházba egy-egy imádságra. Hazafelé a játszótéri program sem maradhatott ki.

Idén is elmentünk farsangolni a Felsővárosi Szent Miklós Plébániára a Hittanos Találkozóra, melyet 2025. február 28-án rendeztek meg. A más-más iskolából érkezett gyerekeket eggyé kovácsolta a közös programok, agapé élménye. A júniusi rendhagyó óráinkra a Dóm toronylátogatás programját terveztük, és már várjuk a plébániánkon szerveződő nyári táborunk programjain való együtt töltött időt.

Behánné Sárközi Brigitta, hittanár

Húsvéthétfőn megdöbbenve értesültünk arról, hogy szeretett Szentatyánk, Ferenc pápa reggel meghalt. A húsvéti öröm mellé a gyász fájdalmas érzése vegyült. Mégis milyen szép volt, hogy meg tudta élni a feltámadás örömét és immár utoljára – mint egy igaz lelkipásztor – megáldotta Róma városát, a saját egyházmegyéjét és az egész világot. Majd pedig minden erejét összeszedve ragaszkodott hozzá, hogy körbe vigyék a Szent Péter téren, hogy közel tudjon lenni az emberekhez.

Még azon a héten pénteken, április 25-én 17 órakor szentmisét mutattunk be a lelki üdvösségéért a Teréz anya templomban, illetve a temetésének napjáig minden délben negyedórás harangszó hívta imára az embereket egyházmegyénk minden templomában. E szentmise dísze volt az a nagy pápai kép is, amit Vígh Andrea kántorasszonytól kapott az egyházközségünk. Imádkozzunk továbbra is Ferenc pápa lelki üdvösségéért, illetve a bíborosok testületéért és az új pápáért is!

Aleksza János

A Partiscum kórus immár harmadik alkalommal énekelte be a Szent Erzsébet templomot, hagyományt teremtő céllal, sőt ezúttal az új hajtás, a Partiscum leánykar is bemutatkozott. Március 28-án, pénteken 19 órai kezdettel indították szép műsorukat a középiskolás leányok. Két, Bartók Béla által gyűjtött és feldolgozott népdal éneklésével kezdték programjukat, a bevonulásra az „Elindultam szép hazámból” kezdetű népdalt szólaltatták meg. Lázár Tamás kiváló karnagy, aki mindkét kórust vezeti, említést tett a leánykar létrejöttéről, melynek működése egészen friss, hiszen megalakulásuk óta mindössze harmadjára énekeltek a leányok ezen az estén, ők a város különféle középiskoláiból jelentkeztek kóruséneklésre.

Műsorukat két blokkból állította össze a karnagyuk, az elsőben reneszánsz műveket, míg a másodikban XX. századi darabokat énekeltek nagyszerűen. Luca Marenzio, Orazio Vecchi, Giulio Caccini reneszánsz zeneszerzők művei csendültek fel, majd Kodály Zoltán és Karai József egy-egy kórusdarabját hallottuk. A remek kóruskíséretet Kerpics Mátyás zongoraművész-tanár biztosította, fuvolán ügyesen, szépen közreműködött Szűcs Kata. Reményteljes, örvendetes, örömteli volt látni, hallani a fiatal generáció leánykarát!

Dicséret illeti Lázár Tamás karnagy jövőépítő munkáját.

A hangverseny második felében a nagy kórus, a Partiscum vegyeskar énekében gyönyörködhettünk. Harmadszorra bűvölték el hallgatóságukat az Erzsébet templomban Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére. Programjukat ugyancsak régi korok zenéjével indították, majd kortárs darabokkal folytatták. Minden mű a fülnek, szívnek, léleknek egyaránt csodálatos, felemelő volt. Kiemelném Thomas Tallis angol reneszánsz zeneszerző „Salvator mundi” (Világ Megváltója) című művét, illetve a 7 szólamú „Loquebantur” címűt, amelynek szövege az Apostolok cselekedeteiből idézi a következőt: „mindnyájan beteltek Szentlélekkel és különféle nyelveken kezdtek beszélni, amint a Szentlélek megadta nekik, hogy szóljanak” (ApCsel 2,4).

Ugyancsak kiemelendő Antonio Lotti barokk zeneszerző „Crucifixus” című 8 szólamú kórusműve, amelynek szövege a Credo-ból származik: „Szenvedett Poncius Pilátus alatt, megfeszítették, meghalt és eltemették”.

Mind a 7, mind a 8 szólamú művek előadásánál félkörben állt a kórus az Erzsébet oltártól a Mária oltárig, mintegy körülölelve, körbezsongva énekükkel a hallgatóságot. Élmény volt!

Joseph Gabriel Rheinberger a barokk kor zeneszerzőjének „Abendlied” (Esti dal) című énekkari darabja, akár maga a mű, akár az előadás egyaránt magával ragadó volt. A szövege magyar nyelvre fordítva: „Maradj velünk, mert esteledik és a nap már lemenőben van”.

A kortárszenei részben a néhány éve elhunyt Kocsár Miklós D-dúr miséjének fényes, erőteljes Glória tételét hallottuk, majd a viszonylag fiatal Gyöngyösi Levente „Cantate Domino” (Énekeljetek az Úrnak) c. művét szólaltatta meg a kórus, rendkívül hatásosan, igényesen.

Az est egész programját Lázár Tamás karnagy ismertette a templomot betöltő zengő hangján.

Zárószámként a két kórus közös előadásában William Boyce Alleluja kánonja szólalt meg lelkesen. Második elhangzásra a karnagy bevonta a közönséget is az éneklésbe és ez a gyönyörű kánon folytatódott kivonulásukkor is. A szinte teljesen megtelt templom hallgatósága vastapssal köszönte meg a Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére tartott és ajándékként adott szép koncertet. Isten áldása kísérje munkájukat!

Lucz Ilona

Egyik januári csütörtökön Péterffy Gabi egy olyan hangulatos estére hívott meg bennünket , amely egy vágyott téli világba repítette hallgatóit az irodalom és a zene segítségével. Hozzáértően és találékonyan válogatta és állította össze a téli hangulatot teremtő műalkotásokat.

Előadásának jellemzője, hogy kerüli a látványos, könnyebb megoldást, például sorolván az ismert művek sokaságát; a műalkotások mélységére kíváncsi. Azt a teremtő erőt prezentálja, amellyel az alkotó személyisége határozza meg a lelkében születő sokszínű varázslatot, a vágyódást a szépség után. A téli varázslat előidézője a hulló hó, amely egy alkalommal Gabi lelkét is elvarázsolta. Rátalált a tél csodájára az Ószövetségben, arra, hogy küldetésünk a szépség közvetítése. Ezt megerősítvén következett Vivaldi a „Négy évszak” című művéből a Tél című részlet. A zene elhangzása után ki-ki beszámolhatott arról a hangulatról, amelyet benne Vivaldi előidézett. De meghallgattuk az egykori neves zeneértő Pándi Mariann véleményét is a műről. Ezután Krúdy, Szabó Magda, Wass Albert, Fekete István és mások prózájából hallhattunk a hó csodáját életre keltő részleteket.

Ezután néhány gyöngyszemnyi kortárs zongoramű (Kocsár Miklós, Orbán Balázs és mások) is elhangzott Gabi és Lucz Ili előadásában, bizonyítva a zene megjelenítő erejét. A sorból Debussy sem maradhatott ki a „Hópelyhek” tánca című mű fantáziánkat megmozgató erejével. Petőfi „A puszta télen” és „A téli esték” című verseiből hallott részletek is bizonyították a megjelenítő erő és a képzelet varázslatát. Köszönjük, Gabi, hogy korunk hó nélküli időszakában is biztos kézzel varázsoltad lelkünkbe az örök hó, a vágyott tisztaság és szépség élményét.

Vajtai Éva

A pásztorjátékot minden évben a hittanos gyerekekből alkotott csapat adja elő, így volt ez idén is, mégpedig december 24-én délután 16 órakor az Erzsébet templomban. Közel 20 gyermek szerepelt ebben az előadásban, ők az újszegedi iskolákban tanulnak és hittanra is rendszeresen járnak. A pásztorjáték egy lelki előkészület, mely arról szól, hogy Jézus születésének eseményeit felelevenítve megérkezzünk gondolati-lelki síkon is az ünnephez.

Nagyon sokféle formában lehet megjeleníteni Jézus születésének történetét, a hagyományos keretektől elkezdve egészen a modern változatokig, ahol is már a mai kort is beleviszik valamilyen formában a jelenetekbe. A pásztorjáték szövegkönyve idénre íródott és alapvetően hagyományosnak mondható, melyben 5 jelenet volt, amik rövid párbeszédeket tartalmaztak. Az angyali üdvözletet, a pásztoroknak adott angyali jelenés, melyet a napkeleti bölcsek útnak indulása követett.

Így érkeztünk meg Betlehembe, ahol Mária és József próbált szállást keresni, s legvégül az istállóban jártunk, ahol a megszületett gyermekhez érkeztek a pásztorok és a napkeleti bölcsek, hogy hódoljanak a gyermek előtt. A rövid jelenetek között egy-egy elgondolkodtató kérdéssel, megállapítással próbáltuk bevonni a jelenlévőket, hogy ne csupán nézői, hanem résztvevői is legyenek a megjelenített történetnek.

Egy előadás mindig hosszas előkészületet és gyakorlást igényel, így volt ez itt is, hiszen a próbák az adventi vasárnapokon a 9.30-as szentmisét követően a plébánián zajlottak. A gyermekek lelkesen tanulták meg a szöveget és az énekeket, melyben nagy segítséget kaptak Gál Viktorné, Behánné Sárközi Brigitta és Lazanyeczné Gál Mária hitoktatóktól, valamint a szüleiktől is.

Ezúton szeretnék köszönetet mondani nekik is a hozzáállásukért és segítségükért, valamint Kovács Gábor kántor úrnak, aki orgonával kísérte az énekeket az előadáson. Hála és köszönet illeti a gyermekeket, akik idejüket és energiájukat beleadták, hogy megjelenítsék Jézus Krisztus betlehemi születésének történetét.

Aleksza János káplán, rendező