Az Újszegedi Társaskör ez évi utolsó alkalmán az érdeklődők a fenti címmel meghirdetett előadást hallgathatták meg. Brzózka Marek Kő Pál mester tanítványaként 2008-ban végezte el a Magyar Képzőművészeti Egyetemet. Jelenleg az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Művészeti Intézetének adjunktusa, valamint a makói Szignum kéttannyelvű egyházi általános iskola tanára. Ez azt jelenti, hogy a szobrászat mellett tanít is, mert azt vallja: „akkor teljesedhetek ki, ha tanítok is”. Marek utalt Ferenc pápa szavaira:„mennyire fontos a művészet mint egyetemes nyelvezet, amely terjeszti a szépséget és egyesíti a népeket, segít harmóniát teremteni a világban és elhallgattatni minden háborúba hívó harci kiáltást”. (2025. február 16.) Valamint megemlítette II. János Pál pápa 1999-ben a művészeknek küldött levelét, amelyben a Teremtés szépségére irányította a művészek figyelmét.

Ezt követően előadónk a művészettörténet egy-egy fontosabb korszakának meghatározó szobrásza vagy festője alkotásának bemutatásával jelenítette meg a művész és a hit, a művész és a vallás kapcsolatát. A görög kultúrát Pheidiasz híres Zeusz-szobrával érzékeltette, majd a középkor, a kora és érett reneszánsz, a barokk, a romantika és az avantgárd egy-egy meghatározó alkotását vetítette elénk. Így megfigyelhettük Giotto di Bondone „Szent Ferenc a madaraknak prédikál” és a „Krisztus sírbatétele” című festményeit, a domonkos szerzetes Fra Angelico „Angyali üdvözletét”, Leonardo da Vinci „Az utolsó vacsora” freskóját és Michelangelo „Pieta”-ját. A barokk kor művészi eszközeinek bemutatására előadónk Rembrandt két festményét választotta, mind a kettő a tékozló fiú történetét mutatja be. Az egyik a tékozló fiú oldaláról, amikor elhagyja az apai házat, majd, amikor az apa a bűnbánó fiút visszafogadja. Az avantgárd világát, a szürrealizmus egyik meghatározó festőjének, Salvador Dalinak a festménye jelenítette meg. Igen érdekes és felkavaró, ahogy a Krisztus kereszthalála című festmény felülről ábrázolja Krisztust, mintha az Atya a mennyből látná haldokló Fiát.

Az előadás végén korunk művészeti világából is felvillantott néhány alkotást, többek között Kotormán Norbert és Kotormán László Szent Pál szobrát.

Minden kiválasztott szobor vagy festmény tükrözi magának a művésznek a hitét, egyben segít a nézőnek, a szemlélőnek is elmélyülni egy-egy bibliai történetben, az evangélium üzenetében. Az előadás pedig lehetővé tette, hogy a figyelmes hallgató megismerje Brzózka Marek szobrászművész-tanárnak a hithez és a valláshoz való mély kötődését.

Homoki-Nagy Mária

Augusztus 28-án csütörtökön a nyáresti Társaskör keretében Péterffy Gabriella művésztanár „Ének az esőben – Válogatás zenés filmklasszikusok jeleneteiből” címmel tartott lebilincselő előadást. A nézők bepillantást nyertek Hollywood aranykorába: örökzöld dallamok csendültek fel, briliáns táncjeleneteket, gyönyörű kosztümöket és díszleteket láthattunk. A fergeteges táncjelenetek között felcsendültek lírai dallamok is: a Szivárványdal az Óz, a nagy varázsló című filmből Judy Garland előadásában, valamint Bing Crosby ikonikus Fehér Karácsonya. Az előadó bemutatta a híres zenés filmek születésének kulisszatitkait és főszereplőik életútjának fontos állomásait is.

Az est címadója az 1952-ben bemutatott „Ének az esőben” a zenés műfaj klasszikusa, amely összefoglalja mindazt, amit a hangosfilm a forgatás évéig megtanult. A főhős, Gene Kelly éneke és akrobatikus elemekkel teli tánca a belülről fakadó derűt és optimizmust sugározza.

Kortársa, Fred Astaire – sokak szerint minden idők legnagyobb táncosa – stílusát az elegancia és a költőiség jellemzi. Láthattuk, amint zseniális szólót adott elő, megnéztük fergeteges táncjelenetét partnerével, Ginger Rogerssel és tanúi lehettünk annak a filmtörténeti pillanatnak is, amikor Gene Kelly és Fred Astaire együtt énekelt és táncolt.

És hogy a nagy elődök hagyományának folytatására van igény és törekvés, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a 2011-ben elkészült „A némafilmes” című alkotás – amely a hangosfilm korának beköszöntét idézi – hatalmas közönségsikert aratott és több Oscar-díjjal jutalmazták.

A filmklasszikusok dalaiból és táncaiból áradó életöröm igazi kikapcsolódást és feltöltődést adott. Az előadás valamennyi nézője nevében köszönjük ezt a tartalmas és jó hangulatú estét!

Szita Ilona

Augusztus 7-én este az Újszegedi Társaskör előadói F. Dőry Magdolna versmondó és Bata János költő voltak. „Istenről, hazáról, szerelemről” címmel tartottak rendkívül élvezetes, magával ragadó, Lucz Ilona zongorajátékával színesített irodalmi estet. Mint minden alkalommal, ezúttal is Attila atya kedves köszöntő szavai fogadták a vendégeket és a hallgatóságot. Magdit már más alkalommal is hallhattuk, legutóbb Simon András grafikus, költő művészetébe avatott be bennünket.

Dőry Magdolna bemutatta nekünk Bata János délvidéki költőt, aki 1963-ban született Szabadkán. Jelenleg Horgoson él, német nyelvtanári diplomáját Újvidéken szerezte, majd 1986-tól a horgosi általános iskola némettanára. 2011-től az Aracs című kulturális folyóirat felelős szerkesztője. A folyóirat a délvidéki magyarság közéleti lapja, mára már az egész Kárpát medence, a szórványban élő magyarság keresztény értékeket valló alkotókat tömörítő folyóirat lett. Három felnőtt gyermek édesapja. 2022-ben a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést, majd József Attila-díjat kapott munkásságáért.

Magdi bár nem beszélt magáról, de tudjuk, hogy a versek végig kisérték életét, ahogy ő vall magáról, olvassa, mondja, közvetíti a költészet gyöngyszemeit. Istent szolgálja és dicsőíti előadásaival.

Bata János nem tartozik a kifejezettem termékeny alkotók közé. Viszonylag kevés verseskötete jelent meg eddig. A családi élet, a háborús idők nehézségei és helytállása a szülőföldön, az otthon maradás, a mindennapi tevékenységek és tanítás nem tették ezt lehetővé. Verseskötetei: „És vannak még szavak”, „Megkopott táj”, műfordításai: „Üstökösök fényénél”, „A bizonyosság” – ezek mutatják be költői hitvallását, érzékenységét a teremtett világ iránt, az emberi lélek rezdüléseit, kitárulkozását Isten felé, a végtelen felé. A versek megszólalása között zongoraművek szólaltak meg Lucz Ilona művésznő tolmácsolásában. Magyar zeneszerzőktől választott ezalkalommal műveket: Liszt Ferenc, Bartók és Kodály zongoradarabok szólaltak meg a hallgatóság nagy örömére.

Magdi versmondása magával ragadott bennünket, a költő egyszerű, közérthető gondolatai, képei elvittek minket alkotói világába, érzelmi gazdagságába,s az előadó ezt a világot oly hitelesen adta át nekünk, hogy észre sem vettük az idő múlását. Szívesen hallgattuk volna még sokáig kettejük beszélgetését. Nagyon köszönjük az est szívet-lelket felemelő élményét.

Szántó Lajosné