Istenközpontú Naphimnusz

/0 Hozzászólások/in ,

A Naphimnusz keletkezésének 800 éves évfordulója alkalmából november 6-án a „Hétköznapi Teológia” előadássorozat keretében az Alsóvároson szolgáló Fejes Antal ferences testvér tartott előadást, melyet az újszegedi plébánia nagytermében online követtünk.

A Naphimnuszt vagy, ahogy Szt. Ferenc maga nevezte a „Naptestvér dicséretét” a halála előtti évben San Damianoban írta meg egy szenvedéssel teli éjszakát követően, amelynek eredeti dallama sajnos nem maradt fenn. (Bár ismert, hogy Pacific testvér, aki trubadúr volt gyakran énekelte.) A himnuszt az assisi kódexben jegyezték fel abban a formában, ahogy napjainkban is ismerjük. Bár a himnusz keletkezésére vonatkozó kutatások azt feltételezik, hogy három részben készült el: az első rész szól a teremtményekről a Napról, a Holdról, és a négy elemről – a víz, a tűz, az ég és a föld –, a második az emberről, ami akkor keletkezett, amikor Assisi városának két hatalma, a püspök és a város világi vezetője ellentétbe került egymással. A harmadik rész pedig, amit közvetlenül halála előtt írt Ferenc, a halálról szól.

A Naphimnusz forrásai is híven visszatükrözik Szt. Ferenc lelkiségét, akiről feljegyezték, hogy minden nap imádkozta a zsoltárokat, melyek közül néhány a Naphimnusz szövegében is felfedezhető. Ezek közül az egyik legfontosabb a 148. zsoltár, amely az Úr misztériumának a zsoltára: Dicsérjétek, nap és hold, dicsérjétek, fénylő csillagok! Dicsérjétek, egeknek egei, dicsérjétek, minden vizek az ég felett! vagy a 19. zsoltár. Lényeges forrásnak tekinthető maga a Teremtés könyve, vagy Dániel próféta könyvében olvasható három ifjú éneke a tüzes kemencéből (Dán 3,51-90), vagy éppen a Jelenések könyve 4,11 „Méltó vagy, Urunk és Istenünk, hogy tied legyen a dicsőség, a tisztesség és a hatalom, mert te teremtettél mindent, és minden a te akaratodból lett és teremtetett”.

Előadónk hangsúlyozta, hogy a Naphimnusz nem természetközpontú, hanem Isten-központú. Szt. Ferenc az egyetemes testvériséget, a közösség békességét szerette volna megvalósítani, ahogy Jézus Krisztus tanította: „Szeressétek egymást, ahogy én szerettelek titeket.” (Jn 13,34) A Naphimnuszt Szt. Ferenc umbriai nyelven írta, melynek fordítása igen nehéz. Magyar nyelven a legismertebb fordítását Sík Sándor készítette el, napjainkban Kardos Csongor ferences testvér újból lefordította. Bármelyik fordításban együtt énekelhetjük Assisi Szt. Ferenccel: „Áldott légy Uram…!, Dicsértessél én Uram…!”

Homoki-Nagy Mária

Elkészült a felújított orgona

/0 Hozzászólások/in ,

Megérkezett az orgona, mely a júliusi villámcsapást követően teljes felújításra szorult.

Kurucz Róbert villamosmérnök és orgonajavító kiváló munkát végzett, nagy szakértelemmel állt a feladathoz és kiváló eredményt produkált. A megújult orgona első megszólaltatója Könyves Péter kántor volt, aki a csütörtök esti szentmisén kipróbálhatta.

Az orgona javítási költsége 2 millió forint lesz, melynek jelentős hányada a hívek nagylelkű adományaiból lesz fedezve. Attila atya a  november 16-ai ünnepi templombúcsún  fogja megáldani.

Generációk találkozása Missziók vasárnapján

/0 Hozzászólások/in ,

Október 19-én, a keresztény misszióknak szentelt vasárnap, a délelőtti szentmisét korábbi plébánosunk, Kiss Imre atya tartotta János atya koncelebrálásával és a megújult gitáros énekkar szolgálatával. Imre atya a szentmise szándékában megemlítette az újszegedi híveket is, mivel a vasárnapi szentmise ‘pro populo’, a népért van.

Az Evangéliumot és a hozzá kapcsolódó tanítást már János atyától hallhattuk. Az igazságtalan bíró és a hozzá kitartóan esdő özvegyasszony példabeszéde kapcsán János atya rámutatott, hogy bizony mindannyiunknak vannak olyan kérései, amelyekről azt gondoljuk, hogy Isten nem hallgatta meg, vagy legalábbis nem teljesítette. Mégis az özvegyasszony példája mutatja: ha kitartóak vagyunk az imában, akkor Jézus ígérete szerint azt Isten meghallgatja. Jézus maga is buzdított a kérő imádságra: „Kérjetek és megadatik”, illetve „Bármit kértek az én nevemben az Atyától, megadja nektek”. Azonban Isten nem italautomata, amibe, ha bedobunk 350 forintot, akkor kiadja a Fantát. Isten nemcsak azt nézi, amit mi kérünk Tőle, hanem annál tovább is tekint: a végső célunkat, az üdvösséget tartja szem előtt. Imádkozzunk tehát Hozzá kitartóan, kitárt karral – ahogy Mózes is tette az olvasmányban –, és kitárt szívvel, miként a pap is teszi minden szentmisén, hogy be tudjuk fogadni az Ő kegyelmi ajándékait! Ugyanakkor fontos, hogy kitartó imádságunk hitből fakadjon, erre utal Jézus utolsó mondata a mai Evangéliumban: „Csak az a kérdés, hogy amikor az Emberfia eljön, talál-e hitet a földön?”.

Szent Pál is erre buzdítja Timóteust (és minket is) a Szentleckében: „Tarts ki amellett, amit tanultál, s amiről meggyőződtél, hiszen tudod, kitől tanultad”. Igen, Jézus tanít minket ma is imádkozni. Tudunk-e hittel Hozzá fordulni a hétköznapok nehézségeiben? Tudunk-e kitartani az imádságban életünk nehéz időszakaiban is? Az Ige liturgiája után a szentmisét Imre atya recitálása és a gitáros énekkar zenei szolgálata – Szűcs Gergő vezetésével – tette ünnepélyessé, valamint az oltár köré gyűlő gyermekek közös csöngetése meghitté. Az áldoztatásba Flóri atya is bekapcsolódott, Attila atya pedig, mint plébános, megköszönte Imre atyának a szentmise bemutatását, János atyának a tanítást, Flóri atyának a helytállást (a mise előtti-alatti gyóntatásban és a szolgálatban egyaránt), az énekkarnak a zenei szolgálatot és a ministránsoknak a részvételt. A záró áldást Imre atyától kaptuk, aki – Flóri atyához hasonlóan – a kapuban személyesen búcsúzott el mindannyiunktól. A vele való találkozás örömével és a szentmisén való részvétel kegyelmi ajándékaival a szívünkben léptünk ki a templomból.

Lantos Márti

A Tágas tér fesztivál 10. szülinapja

/0 Hozzászólások/in ,

Október 4-én a Tisza-parti Horthy Miklós emlékparkban annak emlékét idéztük fel, hogy a Szegedi Ökumenikus Lelkészkör szervezésében 2015-ben került megrendezésre a „Tágas tér” fesztivál Szegeden. A 10 éves évfordulón alkalmából a szervezők szűk köre találkozott ismét. Mindenki sürgött forgott, miközben vidám hangulatban két bográcsban főtt a pörkölt.

Délben Attila atya vezetésével, imával kezdtük az ebédet. Gyönyörű nagy születésnapi torta volt a záró fogás. Ebéd után a Tágas tér epizódjaiból egy kis összefoglalót vetítettek. Leginkább az első, nagyszabású rendezvényről hallhattunk kedves epizódokat, kulisszatitkokat. Tari Sándor fokolarinó volt a kezdeményező és a fő szervező is.

Példa értékű volt, ahogy a szervezésben együtt működtek a szegedi felekezetek: a református, a katolikus, az evangélikus, a baptista lelkészek, és még sokan mások. Az újszegedi Ligetben tartott háromnapos nagyszabású rendezvényre nagyon sok hírességeket (Pál Feri atya, Gen Verde együttes, Kovács Ákos) is sikerült bevonni, valamint 60 sátorban foglalt helyet számos szegedi cég és intézmény is, akik bemutatták, hogy mit tesznek a városért. Az összefogás szép példája volt ez a nagyszabású rendezvény sorozat, bizonyítja, hogy földünk egy TÁGAS TÉR, ahol testvéri szeretetben és békességben élhetünk, építhetjük a mennyei Atya földi országát.

Juhászné Marika

Különleges kirándulás Kondorosra

/0 Hozzászólások/in ,

Október 11-én, szombaton a Nemzeti Művelődési Intézet szervezésében Kondorosra kirándultunk. A Fehérliliom Népfőiskola volt a vendéglátónk. Megismerkedtünk a népfőiskola történetével, szellemiségével és a helyi termelők által készített termékekkel.

Különleges élményben volt részünk a szakkörök működéséről. Megismerhettük Béres Lajos gyógynövényházát. Kóstolhattunk finom teát, saját pörkölésű kávét és házi süteményt. Rövid séta és ismertető a városról. Elsők között gyönyörködhettünk a nemrég átadott Kondornia Mesetanoda mesés világában. Elbűvölő volt Megyeri János szobrászművész életnagyságú mesefigurái. Süsü, Pom-pon, a Nagy hohoho horgász stb. Megismerkedtünk Csukás István és Lázár Ervin munkásságával.

Sétánk – miután betekintettünk az unitárius és a katolikus templomba is – a Kondorosi csárdába vezetett, ahol a betyárok világába vezettek minket. Ruzsa Sándor, a kocsmárosné és a zsandár viaszfigurái, valamint Oszter Sándor filmbeli kellékei és a csárda berendezése élethű képet nyújtottak nekünk. A finom gulyásleves és kapusznyika elfogyasztása után színházi élményben volt részünk. Bakos-Kiss Gábor – Frankie – „A király és kárhozott” című zenés darabot láthattuk.

Az idegenvezetés és a gondos szervezés külön dicséretet érdemel. A buszon nyugtázhattuk, hogy milyen sok kincset rejteget a mi kis hazánk. A népfőiskola különleges szerepe is nagyon fontos, mert száz évvel ezelőtt egymillió analfabéta élt hazánkban.

Juhászné Marika és Benke Zsolt

Kirándulás a Mária öröme tanyára

/0 Hozzászólások/in ,

Attila atya hívására 12-en látogattunk el szeptember 20-án szombaton a Kerekegyház közelében lévő, Kunbaracshoz tartozó „Mária öröme” tanyára. Nem ez volt az első kirándulás az újszegedi egyházközségből, Attila atya már korábban is szervezett ide „zarándokutat“.

Távol a város zajától, a természet ölelésében hozta létre Isten kegyelméből ezt a békeszigetet Bíró Csaba és felesége Cecília, keresztény házaspár, akik hat gyermek boldog szülei.

Lelkigyakorlatos, befogadó házat képzeltek, ami részben már meg is valósult, de a jövőbeli tervük a ház bővítése, hogy minél több odalátogatónak legyen szállása.

Megérkezésünkkor a gyerekek közül néhányan már szaladtak elébünk a kedves kutyusokkal együtt. A család elmondhatatlan kedvességgel fogadott minket. A sok látnivaló elbűvölt mindannyiunkat, különösen is a kislányok pónilovas bemutatója. Csodálatos természetességgel élnek ezek a gyerekek itt a tanyán, nincs mobiltelefonjuk, nincs TV, annál inkább van játék a szabadban, van igazi, felszabadult kacagás. Szüleiktől a természet tiszteletét, szeretetét, az állatokkal való bánásmódot korán megtanulják, részt vesznek sokféle munkában, nincsenek elkényeztetve. Milyen jó lenne, ha minden városi gyermek részesülhetne ilyen tapasztalatokban!

Délben a Csaba és Cecil által épített gyönyörű kis nyitott kápolnánál Attila atya szívet-lelket megérintő szentmisét tartott, a kántori feladatot Bővíz Laci látta el, vagyis vezette és gitárral kísérte a szép énekeket. Számomra felemelő és egyben megható volt Isten szabad ege alatt megélni ezt a szép misét, és hálát adni azért, hogy ott lehettünk, hogy együtt imádkozhattunk. Az oltár mögötti domborművön ábrázolt Mária, karján a kis Jézussal, mindkettejük mosolya, öröme hatja át az egész „birodalmat”.

A szentmise után finom ebéd várt ránk, amit jóízűen, hálatelt szívvel fogyasztottunk.

Az ebédet követően remek beszélgetés alakult ki közöttünk. Egyikünk kérdésére a házigazda Csaba őszintén vallott a megtérése előtti életéről, tanúbizonyságot téve arról, hogyan tudta elhagyni Isten kegyelméből a „régi embert” és vált felelős, családját nagyon szerető, Istent imádó „új emberré”. Más téma is szóba került, eközben felvillant bennem Jézus mondása: „Mert ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük” (Mt 18,20).

Nagyon szép napot éltünk meg a Mária öröme tanyán, Istennek hála! Két szó, ami a legjobban kifejezi számomra az ott átélteket: a szabadság és a hála érzése.

Kívánom, hogy minél többen jussanak el ide, támogassák anyagilag és imáikkal is ezt a rendkívüli családot, hogy minél előbb valóra válhasson az álmuk!

Hálás köszönet Attila atyának ezért a remek „zarándokútért”!

Lucz Ilona

Találkozás Jézussal

/0 Hozzászólások/in ,

Szeptember 11-én, csütörtökön a Mária-Napok keretében Varga Attila kiszombori plébános látogatott el hozzánk. Tanítását Mária és Erzsébet találkozásának történetére alapozta. A mi életünket is át- és átszövik a találkozások. Mily sok szenvedést hozott, amikor a járvány miatt nem lehetett találkoznunk, amikor kapcsolatok szakadtak meg, és hosszú időnek kellett eltelnie, amíg újra létrejöhettek a találkozások, megújulhattak kapcsolataink.

A találkozások fontosságának megértéséhez Mária nyújt jó példát nekünk. Amikor megtudta az angyaltól, hogy idős nővére Erzsébet gyermeket vár, azonnal elindult. Az Úr fontosnak tartotta, hogy Mária megismerje egy másik anya gyermekváró örömét. Az idős- és fiatalasszony találkozásakor a szívük alatt hordozott magzatok is felujjongtak: János repeső örömmel fogata Jézust. Attila atya szerint mi is találkoznunk Jézussal, különösen is a szentmisében. Felujjongunk-e, vágyunk-e erre a találkozásra?

Isten kimondott ígérete beteljesedik! A beteljesedés az „idők teljességében” történik, s ebben az időben mi is ott vagyunk. Jézus kereszthalálával megváltotta a világot, s ebben a megváltott, beteljesült ígéretben élünk. A Szentlélek adjon ehhez látást, hogy felismerjük. A Szentlélek kegyelme által találkozzunk Jézussal minden Eucharisztiában. Fedezzük fel, hogy mindennapjainkat átszövi Isten jelenléte! Ha Mária útját figyeljük, akkor felismerjük a Jézushoz vezető utat is, ahol a találkozás örömét is megtapasztalhatjuk.

Homoki-Nagy Mária

A szentmise előtt a Budapestről érkezett házaspár Bálint Zsolt és Kertész Annamária tanította a taizéi szerzetesek által komponált misetételeket.

A szentmisén a taizéi énekes imaórákat vezető muzsikusaink szolgáltak. Ezt követően a plébániai nagyteremben vetítettképes élménybeszámolót tartottak, akik idén nyáron részt vettek a zarándoklaton. Itt hívjuk fel a kedves Olvasók figyelmét, hogy az Erzsébet-templomban minden hónap utolsó szombatján, legközelebb szeptember 27-én tartunk taizéi énekes imaórát az esti misét követően, melyre szeretettel várjuk az imádkozni vágyókat.

A szentségek megerősítik lelkünket

/0 Hozzászólások/in ,

A Mária-Napok keretében szeptember 10-én Ocsovai Grácián ferences atya igehirdetését hallhattuk, és a szentmise keretében a betegek szentsége is kiszolgáltatásra került azon testvéreinknek, akik azt kérték és annak vételére szentgyónással felkészültek.

Tanítása kezdetén egy kérdést tett fel: minek örülhetünk és mitől kell félnünk? A negatív élmények, a rossz hírek tönkre teszik a lelkünket. Félnünk kell a gazdagságtól, a kényelemtől, mindattól, akikre Lukács azt mondta: „Jaj nektek…” (Lk 6,24-26) Fontosabb, hogy életünk során mindig Szűzanyára figyelünk. Ha szentségi életet élünk, azaz szentmise hallgatása mellett szentgyónást végzünk, szentáldozásban részesülünk, és most a betegek szentségében, akkor lelkileg megerősödünk.

A szentségek gyógyítanak és ebben a beteg világban arra van szükségünk, hogy a szentségek ereje által megtapasztaljuk az örömöt, a jót, ami minden hívő ajándéka. Ezen ajándékoknak a megismerésében segít minket a Szűzanya. Szent Ferenc tanította, hogy „hitelesen éld meg a hited, a többit majd elrendezi az Úr!” Az Úrral való kapcsolatunkban kell elmélyülnünk és a jónak az áldása mindenkinek segít. Szent útravalót kell készítenünk, aminek elkészítésében a szüntelen imádkozás segít.

Homoki-Nagy Mária

Kisboldogasszony ünnepét ültük

/0 Hozzászólások/in ,

Az Újszegedi Mária Napok keretében szeptember 8-án – Szűz Mária születésnapján – a városi Rózsafüzér-társulatok népes csoportjai töltötték meg az Erzsébet-templomot. Nagy Róbert atya köszöntötte a rózsafüzér-társulatok találkozójára érkező híveket. Tanítását Barsi Balázs atya egyik felvetésével kezdte: „Neked is volt Advented Istenem?” Az Úr várja megszületésünket fogantatásunk pillanatától kezdve. Egészen biztos, hogy várta Szűzanyánk megszületését, aki a majd előre kijelölt időben Fiút szül, hogy általa velünk legyen az Isten. Üdvtörténeti pillanat Szűz Mária születése, amit már a próféták is megjövendöltek.

Miért várja Isten, hogy visszakaphasson minket? – tette fel a kérdést Róbert atya. Jézus olyan pásztor, aki otthagyja a 99 bárányt, hogy megkeresse az egy elveszettet, mert nagy öröm van a mennyben minden megtérő bűnösért.

Milyen világosság támadhatott a mennyben, amikor Szűzanyánk megszületett? Neki kellett megszületnie, mert az ő IGEN-jére volt szükség, hogy a Fiú is megszülethessen.

Jézus a keresztfán édesanyát hagyott ránk Szűz Máriában. Ő az, aki bennünket Fiához, Jézus Krisztushoz vezet. Istentől azt a feladatot kapta, hogy nekünk, vétkező embereknek segítsen megtalálni a Jézushoz vezető utat. Bízzuk magunkat a Szűzanyára. Ő ismeri az utat és az a szándéka, hogy minket is Jézushoz vezessen.

A mi feladatunk, hogy arra törekedjünk, minél többet ismerjünk meg az Úr szándékaiból, mint amit a korábbi korok megismertek vagy újra megtaláljuk azokat a mélységeket, amelyeket elfelejtettünk. Ebben a rózsafüzér imái segítenek, hiszen amikor azt imádkozunk, akkor Jézus életéről elmélkedünk. Bízzuk életünket Szűzanyánkra – zárta elmélkedését Róbert atya.

Dabóczkyné Bús Márta

Előadás Szent István törvényeiről

/0 Hozzászólások/in ,

A csütörtök esti Társaskör augusztus 22-i alkalmán plébániánk nagyterme zsúfolásig megtelt. Nagy érdeklődéssel fogadtuk Dr. Homoki-Nagy Mária „Szent István király törvényei” címmel tartott előadását. Attila atya üdvözlő szavait követően, az előadás megnyitásaként, Dobák Lászlóné testvérünk, Szent István király imádságát olvasta fel. Megszívlelendő kérést, könyörgést hallhattunk: „Taníts szelíd szóra, ha bántások érnek, s hideg mosolyra, ha jogtalan dicsérnek!… Taníts meg lendülni, ha Rád találtam, s hirtelen megállni, ha utat hibáztam!”

Dr. Homoki–Nagy Mária előadásából megtudtuk, hogy Szent István szellemi hagyatékából, a törvényeitől eltekintve – materiális értelemben a Szabolcs faluban lévő kistemplom, és a Pannonhalmi Bencés Főapátság altemplomán kívül – szinte semmi sem maradt fenn. A bencések Pannonhalmán történő letelepítése Géza fejedelem nevéhez fűződik. Szent István hitelesítette az Apátság Alapító Okiratát, melyet a Széchenyi könyvtárban őriznek.

A magyarok kalandozó életmódjának megszűnése és a letelepedés az állam kialakítását követelte meg. A nyugati és keleti kereszténység kialakulásakor ehhez mintát nyújtottak a korai államok létrejötte. Szent István az egyházi és az állami intézményeket párhuzamosan építette ki. I. és II. törvénykönyv a kihirdetéssel váltak ismertté, és a kancelláriában őrizték. A Thúróczy krónika, valamint az Ilosvay kódex (XV-XVI. század) rögzíti a törvényeket, valamint az admonti bencés kolostorban, a XII. századból fennmaradt 412. kódex tartalmazza Szent István I. törvényét. Ez a kódex kalandos úton került Magyarországra: 1934. évben, egy antikváriustól, a Széchenyi könyvtár vásárolta meg. (Itt jegyezzük meg, hogy a Szent István Intelmei című munka nem törvény, hanem királytükör, amely arra ad feleletet, hogy milyen legyen egy uralkodó.)

Első törvénykönyvében Szent István király szigorúan megtiltja a gyilkosságot, a gyilkos azonban megválthatta magát. A megtorlás, a bosszú, a „szemet-szemért” (lex talionis) elvét, a kényszerítés elve és a megváltás váltja fel.  A II. törvénykönyvben a bibliai megtorlás elvének alapján kimondja, hogy „aki mást karddal öl meg, ugyanazon kard által vesszen el.” Büntetések: orr, fül levágása, élet elvesztése, a fokozatosság elve alapján.

A király, az egyház védője (defensor ecclesiae) volt. Az egyháziak tőle nyerték kiváltságaikat, az ő hatalma védte meg őket, minden támadás ellen. Az egyház pedig a király személyét vette oltalmába. A magyar és külföldi törvények is szigorúan tiltották a király vagy az ország elleni hűtlenséget. Szent István törvényei, a mainzi zsinathoz állnak legközelebb, amennyiben a hívek közösségéből kirekeszti az árulót. II. törvénykönyvében gondoskodik az egyház jövedelméről, amely jövedelmet az egyházi birtokon kívül a tized biztosította. Ezt az intézkedést, a frank kapitulárék közvetítésével vette át.

Szent István a törvények, és a keresztény tanok közötti szoros összhangra törekedett. A bűnelkövetők felé fokozott emberséggel, jósággal közelített. Az ellenszegülővel szemben az átnevelés volt a cél, és vallási jellegű büntetést (böjt, vezeklés) írt elő.

Első törvénykönyve a keresztényi jóság, keresztényi eszmék megnyilvánulására utal.  Enyhe büntetés a jellemző, hitbéli-vallási okokból. Cél a bűnösök megjavítása, jó útra térítése. A király mondja meg mi lesz a büntetés. Második törvénykönyvben már szigorú büntetési tétel is van, pl. egy hét böjt, korbácsolás. Nem a bosszújog alapján ítél: a bosszút felváltja a jóvátétel. Isteni törvény erkölcsi normát, világi törvény kikényszerítést ad.

Kivonat a törvényekből:

„Megszabtuk népünknek, hogy mi módon élhet tisztes és háborítatlan életet, hogy miként gazdagabbá lön az isteni törvényekkel, hasonlóképpen világi törvényeknek is alá legyen vetve, s hogy amennyire gyarapodtak a jók azon isteni törvényekkel, úgyannyira bűnhődjenek a bűnösök emezek által.”

Magánjogi rendelkezések: nem volt magántulajdon, minden a nemzetség vagyona. Elv: akarjuk, hogy béke és egyetértés legyen kicsinyek és nagyok között.

Egyházszervezés alapjai: Minden tíz falu építsen templomot; a falvak adjanak még két házat, két szolgát, lovat, ökröket, kettő tehenet, 30 aprómarhát; a király gondoskodik ruhákról és terítőkről; a püspökök kötelessége papról és könyvekről gondoskodni; tized fizetésének kötelezettsége.

Egyházi javak: király védelme alatt állnak az egyháznak tett adományok (holtkézi jog); püspökök kezében legyen az egyházak fölötti hatalom; ispánok engedelmeskedjenek a püspököknek az egyházszervezésben, az özvegyek, árvák védelmében.

Az egyházra vonatkozó rendelkezések: „amennyivel magasabban áll az ember fölött az Isten, annyival előbbrevaló Isten dolga az emberek birtokánál.” A vasárnap megtartása – ezen a napon ne dolgozzanak; kötelező templomba menni; böjt megtartása; gyónás kötelezettsége; kereszténység megtartása; szentmise alatt ne beszélgessenek…

Büntetőjogi rendelkezések: Gyilkosokról: Ha valaki haragra gyulladván vagy gőgjében felfuvalkodva szántszándékos gyilkosságot követ el, 110 arany pensát fog fizetni (ebből 50 a kincstáré, 50 a megölt ember rokonaié, 10 pedig az eljáró bíróé). Ha valaki véletlenül öl meg valakit, 12 arany pensát fizessen és böjtöljön. Ha ispán öli meg feleségét 50 tinóval engesztelje meg a feleség rokonságát, ha vitéz öli meg feleségét 10 tinót fizessen.

Ha valaki kardot rántva bárki mást megsért, akár szemén, akár lábán, akár kezén, hasonló sebet szenvedjen saját testén.”

Ha valaki mást otthonában halálra keres, javait pusztítja, bűnhődjön: kard által halljon meg. Ha maga helyett vitézeit küldi: adjon 100 tinót. „Mert azt akarjuk, hogy béke és egyetértés legyen nagyok és a kicsinyek között”

Ha szolga lop: „váltsa meg orrát öt tinóval … ha nem tudja vágják le az orrát”, ha újból lop: váltsa meg fülét öt tinóval… ha nem, vágják le, ha harmadszor követ el lopást, vessze el életét.” Ha szabad ember lop: Ha egyszer lop, váltsa meg magát, ha nem, adják el szolgának! Ha szolgaként követ el lopást… a szolgák törvénye alá essék.”

Ha valaki szolgálóval paráználkodik, tudja meg, hogy bűnbe esett: korbácsolják meg, ha másodszor is megteszi a korbácsolás mellett nyírják le a haját, ha harmadszor is elköveti, váljék maga is szolgává!

Az esküszegő, ha tehetős, fizessen 50 tinót, a közrendűnek vágják le kezét vagy fizessen 12 tinót. Aki gyújtogatott, állítsa helyre a kárt, és fizessen 16 tinót!

Magánjogi rendelkezések: „minden embernek hatalma legyen saját javait szétosztani felesége, fiai, rokonai között vagy az egyházra hagyni… halála után se változtassák meg”. „Minden egyes ember egyformán bírja sajátját míg él… halála után fiai hasonló birtokjoggal örököljenek.”

Ha a király élete ellen törnek, országárulásra szőtt összeesküvésben vesz részt vagy idegen országba szökött: birtokai szálljanak a királyra; ha igazságosan megítélik (nem szökött el): szenvedjen főbenjáró ítéletet; ártatlan fiainak javai maradjanak meg.

Leányrablás estén a lányt adják vissza családjának, és a rabló fizessen 10 tinót. Az özvegyekről és árvákról a nemzetség, a rokonság gondoskodjon!

Hálás köszönet Máriának, hogy gazdag tudásából megosztotta azt, amit képesek voltunk felfogni ezen az ünnepi estén.

Vörösné Árgyusi Magdolna