Házasságra készülünk

A 2021-es esztendő tavaszán, február 7-én kezdődött a 8 alkalomra tervezett plébániai jegyesoktatás. Mivel a járványügyi szabályok idő közben szigorodtak, március során nem tudtunk találkozni, de aztán ismét folyattuk az Újszegedi Jegyes Esték sorozatot, és így május 2-án volt az utolsó.

Mind a 12 jegyespár olyannyira fontosnak tartottuk ezeket az alkalmakat, hogy nem hagytunk ki egyetlen egyet sem. Egy-egy alkalommal házaspárok (Gulyás Péter és Ági, Piros Adorján és Gabi, Siklósi Robi és Szilvi, Zsíros Ottó és Szilvi, Kerekes László és Erzsébet, Takács Péter és Piroska)osztották meg saját életük néhány fontos epizódját, bemutatva azt, hogy miként tudtak szeretetben megújulni, gyümölcsöző házaséletet élni. Bátorító volt ez számunkra, akik a házastársi elköteleződés kapujában vagyunk. Attila atyaelőadásai pedig keretet adtak a találkozásainknak.

Már az első összejövetelen egy intenzív kurzusba kapcsolódtunk be, melynek vicces jó hangulatvétele ellenére is mély gondolatokkal gazdagított bennünket, és felmutatta a házasság szentségének méltóságát. Lelki táplálékként hétről-hétre egy-egy szabadon választott könyvet, illetve ajánlott irodalmat kaptunk, mely a keresztény házassággal kapcsolatos kérdéseket boncolgatott. Csak néhány példát említve Tóbiás könyve a Bibliából, Tűzpróba című film, Mark Twain Ádám és Éva naplója stb.

Az előadó házaspárok életéből sokat meríthettünk, hiszen a házasságban megélt örömöket, nehézségeket, meghitt pillanatokat, konfliktusokat vagy épp tragédiákat egyaránt őszintén megosztották velünk. Feltárult számunkra, hogy mindezek szorosabban összekovácsolták őket az évek során. A közös ima és a személyes, meghitt beszélgetések építő és kapcsolatteremtő erejét minden házaspár hangsúlyozta. A párok közötti kommunikáció fontosságát jelzi, hogy ez a téma minden alkalommal előkerült. A kommunikáció változatos formákat ölthet, minden pár esetében mást jelentett: a csendes meghitt beszélgetésektől a heves szóváltásig sok minden előfordulhat. A fenti témákon túl a család fontosságáról, a családban betöltött férfi és női szerepről és a gyermekvállalásról szintén őszinte beszámolókat hallottunk.

Az Újszegedi Jegyes Esték során plébánosunk ráadásul felajánlotta számunkra a Jegyes Hétvégén való részvétel lehetőségét. Korábbi plébániáján, a Szentmihályon kialakított Közösségi Házban megvalósult 3 napos intenzív programsorozat keretében a keresztény házasság több témáját két házas pár (Oszwald Ákos és Gabi, Noé Zoltán és Gabi) és Ruskó Norbi atya vezetésével beszélhettük át.

Köszönetünket fejezzük ki minden házaspárnak, hogy bepillantást engedtek életükbe! Biztosan mondhatjuk, hogy minden jegyespár kapcsolata tovább épült és gazdagodott a tanúságtételek által. Előadóink keresztény élete példaként áll előttünk. Köszönettel tartozunk Attila atyának, hogy megszervezte számunkra a jegyes kurzust, továbbá Norbi atyának a Jegyes Hétvége vezetését!

Márti és Csabi

Levél a kisközösségem tagjaihoz

Kedves Testvérek!

A felnőttkatekézissel kapcsolatban szeretnék egy pár gondolatot elmondani a mostanában tanultakkal kapcsolatban. Minden évben nagyon örülök az új ismereteknek. Már amikor 2014-15-ben az Ószövetséget tanulmányoztuk, akkor is ámulatba ejtett Turay Alfréd atya tankönyve. Amikor 2016-17-ben az Újszövetséget, akkor meg azt éreztem, hogy valódi új világ nyílik meg előttem. Nem tudom, hogy közületek ki hogyan van ezzel? Én, magamban olvasgatva a Bibliát, soha nem jutottam volna a megértésnek erre a szintjére!

Azután egyház történetével kitartóan foglalkoztunk 2 éven át, de számomra a mostani könyvünk a legizgalmasabb. A címe is rendkívül kifejező: „Erkölcsi önmegvalósítás a Messiás segítségével.” Emlékszem, amikor megkaptuk, többször elolvastam a címét, és az merült fel bennem, hogy de jó, hogy lesz egy egész év, amikor az erkölcsi önmegvalósításunkról tanulhatunk! Biztos, hogy többen érezzük, hogy ahogy öregszünk, egyre fontosabb számunkra a minél tisztább, minél szebben megélt élet. Márpedig ebben segítséget kapni nagyszerű dolog!

Az is zseniális, hogy minden fejezet három szemelvényből áll: egy ószövetségi szakasz, egy oda vonatkozó újszövetségi, valamint a II Vatikáni Zsinat vonatkozó állásfoglalása. Ezekben fellelhető párhuzamokban is gyönyörködhetünk!

Az indított a gondolataim megosztására, hogy e pandémiás korszakban, amikor minden egy kicsit másképp működik, több idő jut elmélkedésre. Pár hete jött az a gondolatom, hogy milyen jó lenne arra törekedni, hogy az életemben legyen egyensúly! Egyensúlyban a nehézségek kezelése is sokkal könnyebb. Igen ám, de hogyan is kerülhetünk egyensúlyba? Erre csütörtök este a fejezet címe éppen: „Erkölcsi kibontakozás az egyensúlyzavaroktól szenvedő világban.” Ezt a zsinaton útmutatásként írták le 1962-ben, de napjainkban mintha még inkább aktuális lenne! Azt érzem ugyanis, hogy a világunknak is és önmagunknak is a legnagyobb baja az egyensúlyvesztés. Lám, mily nagyszerű, hogy minden fejezet végén ott a remény, a biztatás, a kapaszkodó, a megoldás: bízzunk és hagyatkozzunk a körünkben élő Krisztusra! Az eddig tanultakból pár kedvenc mondatom:

– Adj hálát Istennek, hogy lehetővé teszi számodra a megigazulást!

– Igyekezz lelkiismereted szavát követve élni!

– Teljes szívvel bizakodj a gondviselő Istenben!

További jó elmélkedést kívánok! Csütörtök esténként immár személyesen is találkozhatunk a plébánia nagytermében,

Szeretettel: Ludányi Olga

Vidám maszk-a-bál a Teréz anya bölcsiben

Farsang járvány idején? Hogyan lehetséges ez és hol? Mennyi volt a büntetés? – kérdezhetnék tőlünk sokan, amikor feldobjuk ezt a témát. Pedig a farsang itt járt közöttünk, és nem csak maszkokat, hanem vidám, színes jelmezeket is hozott oda, ahol játék nélkül nem telhetnek el a mindennapok: a Teréz anya Családi Bölcsődébe.

Járvány ide vagy oda, nálunk bizony meg kellett ünnepelni ezt a jeles időszakot, hiszen a gyerekeknek a játék és a valóság csodás találkozása az életet jelenti minden egyes nap. A fantázia szárnyal és a kicsi gyermek bárkivé, bármivé átváltozik pillanatok alatt. Tűzoltó, katona, vadakat terelő juhász vagy épp hercegnő, katicabogár, kistigris. Ezekben a komor felhős napokban bölcsődés csemetéink szívbéli nevetése jókedve töltötte be a jó meleg szobákat a Teréz templom emeleti termeiben. Volt ének, zene, tánc, fánk és játék, ahogy egy rendes farsanghoz illik és a gondozó nénik is jelmezt öltöttek. Szükségünk van arra, hogy ne feledjük el: ilyen volt az élet járvány előtt és reméljük ilyen lesz utána is. Erre tanítottak minket a gyermekek az idei farsangon: merjük elképzelni ezt és együtt örülni neki, hiszen ez az ünnep ezt jelenti mindannyiunk számára.

A hétköznapok a bölcsiben a járványos idők óta csak abban változtak meg, hogy a felnőttek maszkot viselnek a folyosókon, mint mindenhol másutt, ahol találkoznak. A gondozó nénik azonban nem tudnak maszkot viselni, hiszen a kicsi gyermek az ő szájukra figyel, amikor az első hangokat, mondatokat formálja, az ő arcukról tanulja az érzelmeket. S ahogy a tanító néni sem rejtőzhet maszk mögé egy osztályban, úgy a bölcsis nénik sem bújhatnak el az 1-3 évesek elől, akkor sem, ha épp könnyeiket vagy orrocskájukat törölgetik. Szeptember óta fokozottan figyelünk a játékok fertőtlenítésére, a kilincsek, kapcsolók, kapaszkodók naponta többször is megtisztulnak, és ha épp nem szellőztetünk, akkor szabad levegőn vagyunk a gyermekekkel: bizony még ebben a nagy hideg februárban is.

Létszám-beli gondunk hála Istennek nincs: a bölcsőde teltházzal működik. Munkatársaink sok gyermekes anyukák többségében ezért, időnként nehézkes a munkarend összeállítása, különösen, ha saját gyermekeik hiányoznak iskolából, óvodából. Büszkék vagyunk rá tehát hogy ősz óta csak kétszer kellett (rövid időre) bezárnunk a bölcsit igazolt kovid fertőzés miatt. Honnan e különös érzés és mit jelent? Talán azt, hogy ez a kis maroknyi csapat szülők gyermekek és bölcsődei munkatársak, tényleg odafigyelünk egymásra, ebben a hosszúra nyúlt maszkos időszakban, még így farsang idején is, jókedvű maszk-a-bálunkban is ezt tettük, ahogy erről a kép is tanúskodik.

Szendrényi Marietta

A Szkóla karácsonyi műsora (videó)

Pechan Zoltán karnagy vezetésével az Újszegedi Szkóla a járványveszély közepette online készült fel e karácsonyi műsorra. A felvétel az Erzsébet-templomban történt 2021. január 10-én.

Énekel: Csáki Luca, Kovács Klári, Kulik Zsuzsi, (Pap Jerne Zsófi), Siklós Eszter, Sóti Luca, Vér Kriszti, Vér Nikolett.

Felnőtt hittanulók – katekumenek

Az ókeresztény kortól fogva a görög eredetű „katekumen” szóval illetjük azon felnőtteket, akik a szentségek felvételének útjára léptek. Plébániánkon Pattogató Jutka nyugdíjas pedagógus testvérünk éveken át anyai gondoskodással terelgette ezt az évente új tagokkal bővülő csoportot. Időközben többen sorjában elnyerték a keresztény beavatás szentségeit: 2020. húsvét éjszakáján (zárt templomban!) ketten megkeresztelkedtek és bérmálkoztak, sőt a szentáldozásban is részesültek, másik két felnőtt testvérünk szintén elsőáldozó lett a húsvéti időben, továbbá októberben a katekumen-csoport 7 tagja bérmálkozott.

A nyár folyamán Jutka néni jónak látta stafétaként átadni e szolgálatot a csoportba járó Németh Zsuzsinak, aki immár szeptember óta lelkesen vezeti a hitélet útján azon felnőtteket, akik a beavatás szentségeit kérik az egyháztól. Az elmúlt hetekben magam is részese voltam a plébánián, majd novembertől az online térben megtartott rendszeres foglalkozásoknak, ahol 10-12 fő aktívan bekapcsolódik a katolikus vallás megismerésébe. Zsuzsi az egyetemi oktatásban begyakorlott módon készül az órákra, az előre elkészített prezentációt a képernyőn megosztja a csoporttagokkal, és arról beszélgetnek. Számomra is bámulatos volt az a módszer, ahogy az otthonukban ülő résztvevőkkel kikerestette a rózsafüzér titkainak bibliai alapjait. Egymással versengve forgatták a Szentírást, hogy vajon ki találja meg hamarabb Jézus élete egyik-másik történetének bibliai leírását? Mindig akadt, aki azt szívesen felolvasta, majd a felmerülő kérdésekre kerestek választ.

Őszintén mondom, hogy hálás vagyok Istennek, hogy szeretetével megérintette és magához vonzza e nyitott szívű embereket. Ha környezetünkben hallunk olyanokról, akik szeretnének megkeresztelkedni, vagy bár meg vannak keresztelve, de vallásgyakorlat híján nem lettek elsőáldozók vagy bérmálkozók, buzdítsuk őket, hogy van mód arra, hogy új lendületet vegyen hitéletük épp azáltal, hogy bekapcsolódnak a szerda esténként – legalább online módon – találkozó katekumen-csoportba!

Attila atya

Pechan Zoltán nem ismer lehetetlent

Pechan Zoltán nyugalmazott zenepedagógus nem ismer lehetetlent. Már a tavaszi karantén időszakban kidolgozta annak módját, miként tudja összetartani az egyházi énekeket tanuló gyermekénekkar, az ún. szkóla tagjait.

Nyáron aztán a családi kertben tartott élő próbákat, hogy a közösség összetartó ereje erősödjék. Milyen boldogok azok a szülők, akik látják gyermekük fejlődését a zenei életben, ugyanakkor igaz, jó barátokra is lelnek az egyházi közegben! Ez bizonnyal minden áldozatot megér.

Szeptemberben a plébánián tarthatták az énekpróbákat, de októbertől ismét az online térbe szorultak. Az egyik család az alábbi üzenetet küldte:

Kedves Barátaink!

Mivel szeptemberben Máté zongorázni, Eszter pedig hegedülni kezdett, így most már mindhárom gyerek tud picit valamilyen hangszeren. Megpróbáltunk velük egy kis kamaramuzsikát összehozni a lakásunkban. Ez volt az első ilyen alkalom.

Áldott szép ünnepet és egy gondtalanabb, boldog új évet kívánva szeretettel:

Siklós Robi és Pechán Szilvi, valamint gyermekeik: Ádám, Máté és Eszter

https://drive.google.com/file/d/1dLsb4ZjANXI5oIBpfePm8iwNVVa7hmr2/view?usp=sharing

Ha csütörtök, akkor Katolikus Caritas

Ételosztás a plébánián

Ha elég erős vagy legyőzni magad, az egódat, az énközpontúságod, a kényelmed, és elég bátor vagy egy kis időre kilépni a komfortzónádból , kinyílik egy másik világ … próbáld ki egyszer! Kisimítja még a ráncokat is, lelki síkon (is).

Szöveg, fotó: Ótott Ferenc

Az újszegedi Szkóla Családi Ének- és Zenekar szeptemberi koncertje

2020. szeptember 27-én, vasárnap a ½ 10 órai szentmisén a zenei szolgálatot a szkóla látta el. A mise után került sor a Szkóla Családi Ének- és Zenekar Isten-dicsőítő hangversenyére.

A szkóla már tavasszal készült erre a szolgálatra, de a járványveszély miatti intézkedések nyomán egyre halogattuk a hangverseny magtartását. A gyerekek azért szorgalmasan gyakorolták a dalokat – március óta, mint az iskolában is – online formában tartottuk a „kóruspróbákat”, készültünk a remélt őszi bemutatóra. Istennek hála, a tervezett tavaszi-, húsvéti-, pünkösdi hangversenyt most szeptemberben végre megtarthattuk. A most előadott művek mellett készültünk a következő feladatokra is: tanultuk a nemsokára bemutatandó „Kájoni misét”, mely erdélyi vallásos népénekekből összeállított mise.

Az együttes, mint korábban is, a szkólás és a hangszeres gyerekekből, szüleikből, rokonokból, régi szkólásokból és segítő felnőttekből állt össze. Két új taggal is bővült a szkóla – Csáky Luca augusztus végén lépett be a kórusba, Siklós Eszter pedig már a júniusi foglalkozásokon is rész vett. Sóti Luca, Vér Nikolett és Krisztina, Pap Jerne Zsófia és Kulik Zsuzsi, mint már „öreg szkólások” énekeltek a kórusban. A régi tagok közül örömmel üdvözöltük Buczkó Anitát, aki eljött a kórusba énekelni.

Sóti Luca anyukájával együtt vett részt. Verdure Márk és Luis-Albert a zenekarban játszottak, anyukájuk Brzozka Ági és nagymamájuk Brzozkáné Ila a kórust erősítették. Szintén a kórust segítette Szöllősi Réka.

A zenekarban játszott Gál Rita, egykori szkólaénekes, Siklós Ádám és anyukája Siklósné Pechan Szilvia, Pechan Gellért és apukája, Szabolcs. A zenekar tagja volt Tóthné Szegszárdi Bernadett (hegedű) és Király Istvánné (brácsa), valamint Szendrényi András – vele klarinét szólammal gazdagodott együttesünk.

Műsorunkat az Isten-dicsőítés és a Hála jegyében állítottuk össze. A kis hangversenyen négy kórusmű szerepelt. Elsőként Liszt Ferenc Krisztus oratóriumából az „Ó ifjak, lányok” kezdetű kórustétel hangzott el. A közismert népéneket Liszt feldolgozta az oratóriumban, hangot adva a Feltámadás örömének, az ujjongásnak:

„ …gyászos éjből ébredjetek, …friss szélnek szárnyár jár a hír, nem rejti Jézust már a sír, …az Ember feltámadt Fiát várja húsvéti pálmaág. Alleluja”

Második számként J. S. Bach 147. kantátájának egyik korálja hangzott fel. (Wohl mir, dass ich Jesum habe). A kórusrészlet „háladal” azért a sok jóért, amit Istentől kaptunk és kapunk. „Zendülj lelkem, énekszóval, hálát adni Istennek, hogy ellátva minden jóval téged áld nap-nap mellett. Véled mindig ő törődött, bútól, bajtól ő megőrzött, és kegyes jóvoltából távol tartott a kártól.” A műben elhangzott gyönyörű hegedűszólót Tóthné Szegszárdi Bernadett játszotta.

Harmadik kórusszám L. van Beethoven „Isten dicsősége” című motettája volt. Igazi dicsőítő zene ez, méltóságteljesen hömpölygő akkordokkal, kifejező erejű harmóniákkal. Szövegét Vargha Károly fordította, miszerint dicsőítsük az Urat, mert „Tenéked csak hódolva zenghet a kéklő bérc, a tenger mély. A fény, az árny is csak általad élnek… ó lásd te porszem az Úr csodaművét, ó nézd, mi szép a föld, az ég! Az Úrról szólni az ajkam ne szűnjék! Mert ő az Út, a Kezdet, Vég!”

A hangverseny befejező műsorszáma G. F. Händel: Júdás Maccabeus című oratóriumának győzelmi kórusa volt „Szent az Isten” kezdetű szöveggel. A dicsőítő mű 1. versszakát Tamás G. Alajos írta egy gyermekkórus számára. A 2-3. versszakot a szintén erre a dallamra alkalmazott húsvéti szövegből állítottam össze egy evangélikus énekeskönyvből (Győzelmet vettél…)

„Szent az Isten, zengjed őt világ, mert elküldte nékünk megváltó szent Fiát. Földre szállott értünk megváltó Jézusunk, érte szálljon égbe hálaszózatunk! Győzelmet vettél ó Feltámadott! Dicsőséggel fényes a diadalod! Ujjongj Isten népe, hirdesd szüntelen: Jézusé a végső döntő győzelem. Ő a diadalmam, pajzsom, életem, szívemben már nincsen semmi félelem.” E kórusművek rávilágítanak, miért és mennyire hálásak lehetünk Istennek, és „ajkunk ne szűnjön Őt dicsérni”.

Ízelítő a koncertből:

A második kórusmű után, – míg a kórus pihent – zenekarunk legfiatalabb tagjai hangszeres szólószámokkal mutatkoztak be. Verdure Márk Purcell: Menüettjét adta elő hegedűn, a duó kísérőszólamát Siklósné Pechan Szilvia játszotta. Verdure Luis-Albert Chopin: Téma és variációk egy Rossini témára című szólóművét játszotta fuvolán. Ezután Siklós Ádám gordonkajátéka következett: Popper szólóetűdjét valamint Buononcini Rondóját adta elő Fliszár Vivien zongorakíséretével. A kis szólisták megmutathatták Istentől kapott tehetségüket és szorgalmukat.

Köszönjük az előadóknak ezt a lélekemelő zenés áhítatot, zenei élményt. Dicséret illeti a gyerekek szorgalmát, mellyel a – nehezített körülmények között is – a hangversenyre készültek. Különösen köszönjük a felnőtt résztvevőknek, énekeseknek, a zenészeknek és a jó szülőknek, hogy részt vettek az előadáson, és segítették a gyerekeket.

Pechan Zoltán, a szkóla vezetője

Hittantábor bibliai kalandozásokkal

Az idei nyáron, bár kissé rendhagyó módon augusztus végén, újra összegyűltek plébániánk hittanosai, hogy 5 napon át izgalmas felfedezések és foglalkozások közepette együtt kalandozzanak a már jól, vagy kevésbé ismerős bibliai történetek között. Ebben segítette őket plébánosunk, hittanáraink és az Antióchiai csoport lelkes fiataljai.

Mindennap más ó- és újszövetségi történeteket dolgoztunk fel, mégis egy egységet alkotva segítették a gyermekeket annak felfedezésében, hogy a mai modern korban is tudunk Jézus tanításai szerint élni. Kincsvadászatokkal, videoblokk megjelenítésével, erényvadászattal és -horgászással tettük tanítványainknak kézzel foghatóvá a hétköznapok tennivalói közt Jézus tanításának nemcsak megtapasztalását, hanem aszerint való alakítását is.

A hosszú szünet után jó volt újra találkozni diáknak és pedagógusnak egyaránt plébániánkon, ahol szeretetteljes, jó hangulatú, lélekben felemelő hetet tölthettünk el változatos foglalkozások és sok izgalmas játék közepette.

Papdi Anikó

Társaskörben: A magyar nyelv maga a csoda!

Egy régi verses imádságunkkal, a Laskói imával kezdődött Lucz Ilona nyelvtörténeti előadása a plébánia nagytermében augusztus 13-án. „Ó, Istennek teste idessége, ez világnak ótalma / Ó, tiszteletes test, ma tégedet miltatlan imádlak” – hallottuk előadónktól Laskói Demeter bencés szerzetes 1433-ból származó sorait.

Lucz Ilona

Olvassuk és értjük ezt a csaknem hatszáz éves szöveget – állapította meg Ili, akit elmondása szerint nyelvünk iránti szeretete és érdeklődése vezetett arra, hogy zongoraművész-tanárként az ősnyelv titkait fürkészve megossza velünk tapasztalatait. Előadásához számos forrásból merített, miközben kutatásának alapját Varga Csaba nyelvész-filmrendező Har című kötete jelentette, melynek szerzőjéről és legfőbb gondolatairól átfogó képet kaptunk az előadás során. Varga Csaba kutatásai szerint nyelvünk a 40-45 ezer évvel ezelőtti európai kőkor hárombetűs, képekhez kapcsolódó szavaiból nőtt ki, s máig ezekből az úgynevezett gyökszavakból táplálkozik (pld. KÖR: környezet, köröm, körtánc, körmönfont, körülbelül stb.). A magyar nyelv szókincsének csaknem hetven százaléka ágazik el ezekből az ősi szavakból, ezért értjük még ma is a régi korok szövegeit – vélekedik a szerző. Ili élményszerűen, számos példával érzékeltette a szavak formálódásának játékát, mintegy válaszul Varga Csaba gondolataira: Aki ráérez a szólátás ízére, csodálatos szellemi világba lát bele. Mivel hogy a magyar szó: kép, kép, kép. Neves költőnk, Berzsenyi Dániel, valamint Hankó Ildikó antropológus elmélkedése éppúgy ezt a gondolatmenetet folytatta, mint Juhász Zsolt író emlékezetes sorai: a SZER-etet (…) az egy különleges SZER, ami ETET, táplál, épít, tehát nevel. Igazi GYÓGY-SZER, ami egy-SZER-űségre, SZER-énységre és ÉSZ-SZER-űségre tanít. (…) a GYŰL-ÖLET pusztít, rombol, tehát öl! Örök törvények ezek, az Ősapák, az Ősanyák kimondták: SZER-ETET, GYŰL-ÖLET! (…) A SZER-ETET a legnagyobb erő a Földön!

Ahogyan a szógyökökből a szavak, úgy ágaztak el Ili előadásának forrásanyagából az újabb és újabb adatok, érdekességek, idézetek. Videófelvételről Mario Alinei olasz professzor, az etruszk-magyar nyelvrokonság kutatója osztott meg velünk izgalmas következtetéseket egy Etruriából származó váza feliratának megfejtésével. Az Ősnyelv című rövidfilm által pedig Kiss Dénes író-nyelvkutatóval nyertünk bepillantást a szóelemzés rejtelmeibe. Ez a nyelv olyan, mintha mérnökök, tudósok, költők, kisgyerekek együtt alkották volna meg – utalt ezzel a mondattal nyelvünk logikájára és kifejező erejére. A tudósok és költők közül néhányat meg is szólaltatott Ili: a meseíró Grimmtől Teller Edéig jeles személyiségek fejezték ki lelkesedésüket nyelvünk iránt. A svéd orvos és műfordító, Ove Berglund például így fogalmazott: …a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke.

Az előadás befejező részében a tréfás kedvű nyelv kacsintott ránk vidám versek sorai közül: Gyimóthy Géza Nyelvleckéjét Ili olvasta fel, míg az Édes-ékes apanyelvünk című Bencze Imre-verset felvételről hallottuk Sinkovits Imre előadásában. Mennyi rím, mennyi szín, mennyi ötlet! Milyen jó lenne, ha az idegen szavak, a divatos rövidítések és a hányaveti rétegnyelvek korában még bátrabban és igényesebben merítenénk abból a kincsestárból, amelyhez Ili elvezetett bennünket ezen az estén. SZÍVesen, SZERetettel, SZÍNes KÉPzelettel…

Péterffy Gabriella