Úton az emmauszi tanítványokkal – Attila atya elmélkedése

/0 Hozzászólások/in ,

Az emmauszi tanítványokról szóló evangéliumi beszámolóban (lásd Lukács 24, 13-35) három irányú mozgás figyelhető meg: úton Jeruzsálemből Emmauszba, belső fordulat, vissza Jeruzsálembe.

Érzéseik is átformálódnak: szomorúság és kiábrándultság után rácsodálkozás, majd örömmel és bátran viszik a jó hírt társaiknak – lám, kiléptek magányukból és zárkózottságukból!

Vajon mi is menekülünk a feldolgozatlan múltunkból, vagy felismertük a velünk levő Urat, és sietve megyünk megosztani örömünket?

Köszöntsük egymást e szavakkal:
– Krisztus föltámadt!
– Valóban föltámadt az Úr, allelúja!

VI. Újszegedi Passiójáték: „Egy farizeus halála”

/0 Hozzászólások/in ,
Az újszegedi plébánia nagytermében december óta rendszeresen tartott próbák során kristályosodott ki az idei darab, melyet szeretettel nyújt a híveknek a Liget Társulat. Az immár VI. Újszegedi Passiójáték – talán idén a világon is – egyedülálló, mert hogy Nagyszombat este, zárt templomban, nézők nélkül került bemutatásra a Teréz anya templomban (ugye felismerhető?!). Legyünk rá büszkék!
.
Megjegyzem a bajorországi Oberammergau falu híressé vált passiójátéka a pestisjárvány idején kezdődött, és a járvány elmúltával Istennek adott hálából folytatták, s vált nyári turistacsalogató látványossággá.
A mindmáig egyetlen előadás felvétele megosztható, hiszen elgondolkodtató üzenetet hordoz. Adja Isten, hogy a járványveszély elmúltával (júniusban?) élőben is megtekinthessük majd a Bálint Sándor Művelődési Házban!
.
A forgatókönyvet írta: Keserű György piarista atya
Rendezte: Kaj Ádám.

Egy jeruzsálemi fogadóban járunk, amit egy Saul nevű rabbijelölt vezet. A vendégház addigi nyugalmát és rendjét egy Názáretből érkező csoport zavarja meg. Keserű György atya drámája egyszerre passiójáték, és sokkal több is annál: Szent Pál megtérését írja meg a nagyheti eseménysorba ágyazva. Jézus Krisztus szenvedéstörténete habár a háttérben, a színfalak mögött zajlik, mi mégis nyomon követhetjük az eseményeket Mária és a tanítványok szűrűjén keresztül. Nézőként kicsit hasonlatosak vagyunk a vak Saulhoz. A fogadó falai az elején még eltakarják az emberiség legnagyobb drámáját, de jelenetről jelenetre – tükör által homályosan – fel-feldereng egy-egy epizód, mondat és arc a jól ismert történetből, amit a feltámadás kerekít egésszé. És akkor újra látunk mi is, akárcsak az új ember: Pál

SAUL – farizeus, a fogadó tulajdonosa: Olasz Csaba
IVÁN – farizeus, Saul titkára: Molnár Tamás
ÁBRIS – farizeus: Szendrényi Borbála
GEDE – farizeus: Nyúzó Eszter
JÁKÓ – farizeus: Szunyog Detti
 
VERONIKA – szolgáló Saul fogadójában: Noé Veronika
LUKA – idős zarándok: Bohus Gábor
 
MÁRIA – Jézus anyja: Tóth Judit
MÁRIA MAGDOLNA – Mária kísérője: Szunyog Icu
KLEOFÁS – Emmauszi tanítvány: Kiss Gergely
KÉFÁS – Péter apostol: Ótott Ferenc
CIRENEI SIMON – jeruzsálemi földműves: Lantos Csaba
JÁNOS – János apostol: Kohlmann Márta
SIMEON – koldus: Jászfalusi Péter
 
MALKUS – a templomőrség tagja, próbaidős a fogadóban: Sipos Márk
JOAKIM – a templomőrség tagja: Szunyog Máté
BENJAMIN – a templomőrség tagja: Ótott Ferenc
 
Házigazda: Thorday Attila plébános
Koreográfia: Nyúzó Eszter
Technika: Pár Zoltán
A felvétel rendezője: Balog Gellért
A rendező munkatársa: Bús Márta
Rendezte: Kaj Ádám

Az előadás külön érdekessége, hogy a fogadó és fogadóbéliek egy XIX. századbeli ortodox zsidó közösséget idéznek meg, ezzel is szimbolizálva a messiásvárás aktusát. Az előadást ennek jegyében klezmer dalok és táncok színesítik. A fogadó mögötti térben azonban három paraván fogja jelképezni a biblikus teret, ahol a fenti leírásban is megfogalmazott „tükör által homályosan” dramaturgia szerint föl-fölvillantjuk a korabeli Jeruzsálemet és a korhű kálváriát.
.
A passiójátékot itt lehet megnézni »

A húsvéti örömének

/0 Hozzászólások/in ,

A húsvéti vigília-szertartást papjaink zárt templomban tartották, melyből egy részletet megosztunk a testvérekkel, hogy odahaza áhítatos lélekkel bekapcsolódhassanak az ünneplésbe.

Íme a húsvéti örömének (Exultet):

A döbbenet termékeny csöndje

/0 Hozzászólások/in ,

Plébánosunk a döbbenet termékeny csöndjéről szól hozzánk Nagyszombaton tartott videó-üzenetében:

Attila atya virágvasárnapi videó-üzenete

/0 Hozzászólások/in ,

Fogadja szeretettel Attila atya virágvasárnapi videó-üzenetét:

Mária köténye alatt

/0 Hozzászólások/in ,

Plébániatemplomunk Mária-oltárához ikonosztáz-szerűen tettük fel a hívekről készült (Attila atyához beérkezett) fényképeket.

Ezzel kívánjuk kifejezni, hogy Isten szent népéhez tartozunk Mária oltalmát élvezve. Különben papjaink ennél az oltárnál végzik azokat a szentmiséket, melyeket az újszegedi hívek szándékaira ajánlanak fel (további miseintenciókat lehet kérni a plébániai irodában, nyitvatartási idő hétköznaponként: 10-12 és 14-16 óra között).

Attila atya üzenete 2020.03.25.

/0 Hozzászólások/in ,

Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén ezzel a videó-üzenettel jelentkezett Attila atya:

Nagyböjt 4. vasárnap előesti szentmiséjének videó-felvétele

/0 Hozzászólások/in ,

Fogadja szeretettel a nagyböjt 4. vasárnapja előesti szentmiséjének videó-felvételét, amelyet a Teréz anya templomban vettünk fel.

Az eucharisztikus ünnep nem nézelődésre való, hanem aktív bekapcsolódásra hív. Ezért az a kérésem, hogy csakis úgy nézzétek meg e felvételt, ahogy a templomi szentmisén is részt vennétek: 
– csak akkor kezdjetek bele, amikor rá akartok szánni a teljes 60 percet,
– közben nem telefonáltok, nem mentek ki a fürdőszobába vagy a konyhába, 
– hanem imádságos lelkülettel, a liturgikus feleleteket fennhangon mondva, az énekekbe kapcsolódva vesztek részt.
– Amikor tiszteletünk jeleként állni szoktunk, akkor a szobátokban ti is felálltok a székből, 
– amikor pedig az áldozásra kerül sor, akkor szítsd fel a vágyat, hogy a köztünk is jelen levő Krisztussal találkozz.
– Érdemes meggyújtani egy gyertyát/mécsest a monitor mellett, ami Krisztus világosságát, és az általa nekünk hozott lelki világosságot, valamint a mi készségünket szimbolizálja. 
Thorday Attila, plébános

Mit tehetünk a járvány idején?

/0 Hozzászólások/in ,

Kedves Mindnyájan!

A koronavírus megfékezése miatt az Egyház elrendelte a templomokban a nyilvános liturgiák végzésének szüneteltetését. Csak fájdalommal tudomásul vesszük, hogy nem tehetünk semmit? Ez nem így van.

„Tudjuk, hogy az Istent szeretőknek minden javukra szolgál” (Róm 8,28) Még a mostani templombezárás is? Hogyan lesz ebből mindnyájunk java?

Isten minden pillanatban a legnagyobb jót akarja adni számomra. Ezt senki meg nem akadályozhatja. Sem az emberek, sem a körülmények. Csak és egyedül én magam. De nem csak a bűneimmel – azzal automatikusan – hanem minden emberi akaratommal is. Legyen az akár a legszentebb. Viszont amikor megbántam – a bánat lelkületében vagyok -, akkor már minden Isten akarata és legnagyszerűbb ajándéka számomra és hitem, imám által akár mindenki más számára is. A szörnyűséges koronavírus is. Bűnbánatom, az arányosan nagyobb hitem és imám által.

Ezt az imát én Jákob szavai nyomán  »Nem eresztelek el, amíg meg nem áldasz!« (Ter 32,27) így fogalmazom: Szűzanyám! Én addig el nem hagyom a liturgiákat, amíg százszoros kegyelmet ki nem eszközölsz mindenki számára, aki kimarad a szentmisékből, liturgiákból. De százszoros kegyelmet adj mindenki másnak is, akik hasonló helyzetben vannak. Papok sokasága és hívek tömegei számára világszerte.

Mivel hiszem és tudom, hogy meghallgatsz, ezzel az áldással adok át minden hívőt és papot Neked, Szűzanyánk. Azzal a hittel, hogy mérhetetlenül többet adsz mindnyájunknak, mint amit én és mi mindnyájan minden erőfeszítésünk ellenére is adni tudnánk.

Flóri atya

Attila atya üzenete 2020.03.20.

/0 Hozzászólások/in ,

Attila atya március 20-án, pénteken újabb üzenettel jelentkezett a plébánia hitéletével kapcsolatosan, amit feltétlenül érdemes megnéznie:

Ha van kérdése, kérése Attila atyához,
küldjön neki üzenetet emailben a plebanos.ujszegedi@gmail.com címre!