VI. Újszegedi Passiójáték: „Egy farizeus halála”

Egy jeruzsálemi fogadóban járunk, amit egy Saul nevű rabbijelölt vezet. A vendégház addigi nyugalmát és rendjét egy Názáretből érkező csoport zavarja meg. Keserű György atya drámája egyszerre passiójáték, és sokkal több is annál: Szent Pál megtérését írja meg a nagyheti eseménysorba ágyazva. Jézus Krisztus szenvedéstörténete habár a háttérben, a színfalak mögött zajlik, mi mégis nyomon követhetjük az eseményeket Mária és a tanítványok szűrűjén keresztül. Nézőként kicsit hasonlatosak vagyunk a vak Saulhoz. A fogadó falai az elején még eltakarják az emberiség legnagyobb drámáját, de jelenetről jelenetre – tükör által homályosan – fel-feldereng egy-egy epizód, mondat és arc a jól ismert történetből, amit a feltámadás kerekít egésszé. És akkor újra látunk mi is, akárcsak az új ember: Pál

Az előadás külön érdekessége, hogy a fogadó és fogadóbéliek egy XIX. századbeli ortodox zsidó közösséget idéznek meg, ezzel is szimbolizálva a messiásvárás aktusát. Az előadást ennek jegyében klezmer dalok és táncok színesítik. A fogadó mögötti térben azonban három paraván fogja jelképezni a biblikus teret, ahol a fenti leírásban is megfogalmazott „tükör által homályosan” dramaturgia szerint föl-fölvillantjuk a korabeli Jeruzsálemet és a korhű kálváriát.