Virágvasárnap este véget ért a február közepén elkezdődött felkészülési sorozat, amelyen 8 jegyespár vett részt. Hálásak vagyunk, amiért plébánosunk gondos szervezésének köszönhetően mind a 10 alkalommal egy-egy felkészítő házaspár volt velünk, hogy tanúságot tegyenek életük egy-egy meghatározó eseményéről. Az estéket áthatotta annak bizonysága, hogy megtartó ereje van a hitből fakadó életvitelnek.

Elsőként Vereb István és Réka a szülőkről való leválás küzdelmeiről, majd Etlinger János és Csilla a közösen meghozott döntéseikről szóltak hozzánk. Zsíros Ottó és Szilvia a lelki és testi eltávolodásuk fájdalmairól és az újra egymásra találásuk örömeiről tettek tanúvallomást. Bella Gábor és Kata a családtervezés lehetőségeiről tartottak szakmailag is profi előadást (ők az Egyházmegyei Családközpontban is tanítják a Természetes Családtervezés módszerét). Takács Péter és Picur a Házas Hétvége mozgalom helyi vezetőiként Attila atyával együtt készültek, hogy különböző oldalról szóljanak szexualitásuk mibenlétéről, annak fejlődő változásáról az évtizedek során. Csányi Sándor és Tekla az egymásközti kommunikációról és a gyerekeik családból való kiröppenéséről osztották meg tapasztalataikat. Szilárd Gábor és Anna a gyermekvárás-adta örömeikről, a házépítés küzdelmeiről vallottak. Végül Siklós Robi és Szilvi a gyermekeik örökbefogadásának lelkükben lejátszódó és gyakorlatban megvalósuló lépéseit mutatták be. Megható volt látni és hallani a három örökbe fogadott gyermekükről szóló képes beszámolót.

Szántó Laja és Babi minden alkalommal velünk voltak – így is kimutatták hűségüket nem csak egymás iránt, hanem alkalmi csoportunk tagjai iránt is. Szívünkben nagyszüleinknek fogadtuk őket.
Az utolsó alkalommal a templomban tartottuk a szertartás-próbát, hogy a tervezett esküvőnk alkalmával otthonosan állhassunk az Úr oltára elé.

Szóba került az is, hogy lényegi különbség van a polgármesteri hivatalban tartandó házasságkötési ceremónia és a templomban tartandó esküvői szertartás között, ez utóbbi alkalmával ui. Isten előtti esküvel erősítjük meg elkötelezettségünket, ugyanakkor áldásban is részesedünk. Plébánosunk még arra is felhívta figyelmünket, hogy akik katolikus vallásukat gyakorolják (értsd: rendszeresen gyónnak és áldoznak), azok kérhetik a nászmisés esküvőt, vagyis a közösen megélt hit erejében egy ünnepi szentmise keretében köthetik össze életüket Krisztusban.