A bennem élő Krisztus

/0 Hozzászólások/in ,

Itt az Advent. A Szent Erzsébet plébánia vezetősége mégis úgy döntött, hogy helyet ad Simon Miklós szegedi festőművész Krisztus-arcainak.

Félreértenénk a Krisztus-arc sorozatot, ha azt akarnánk megkeresni, hogy melyik az igazi, melyik ábrázolja a leghűbben, amit a festő lát, úgymond melyik sikerült a legjobban. A vallásban, a misztikában ugyanis az a hitelesség szinte elsődleges kritériuma, hogy amit belül átélünk, azt soha nem tudjuk teljes mértékben kifejezni. A festő a festményeivel állandó kísérletezésben van, hogy számunkra is hozzáférhetővé tegye azt, amit csak ő lát és él át. Mindegyik kép azonban csak hasonmása, töredékes megjelenítése annak, ami belül van. És milyen szerencse, hogy így van. Hogy az a titokzatos kép titok marad. Mert csak ezért képes új és új alkotásra inspirálni a festőt. Úgy, mint a költők is. Ha csak egyszer is ki tudnák fejezni egészen, hogy mit jelent számukra a kedvesük, akkor soha többet nem lennének képesek új és új szerelmes verset írni. A sok vers, sok festmény mind azt igazolja, hogy van valami, ami végső soron kifejezhetetlen, és minden megírt költemény és megfestett kép ezt a kifejezhetetlent tanúsítja.

Szerencsés és nagyra becsülhető alkalom számunkra, hogy ezeket a képeket megnézhetjük, magunkba engedhetjük. És ott a lelkünk mélyén megfeleltethetjük a saját Krisztus-képeinkkel.

Ezek a képek a szenvedő Krisztus arcát ábrázolják. A festőnek nem volt szüksége arra, hogy a szokásos töviskoronát is odafesse. Anélkül is látható és átélhető, hogy itt a Fájdalmak Emberének arcát nézhetjük. Miért nem a tanító Krisztus, miért nem a beteget gyógyító, miért nem a kánai menyegzőn mulató, vagy a kufárokat elkergető Krisztus? Talán azért nem, mert az ember leginkább akkor van egyedül, akkor veszíti el minden kapaszkodóját, amikor szenved. A megtestesülés titka, annak a teológiai tanítása, hogy Krisztus vállalta a szenvedést részben az, hogy így tudott a legközelebb jönni az emberhez. Ahhoz, aki a szenvedésében a legmagányosabb, ahhoz lép oda a szenvedő Krisztus. Amikor azt olvassuk a Teremtés könyvében, hogy az embert Isten a maga képmására alkotta, férfinak és nőnek, akkor azt a bíztatást és reményt hallhatjuk ki ebből a tanításból, hogy a szenvedő ember arca a szenvedő Krisztus arca. Leginkább akkor láthatjuk meg Isten arcát, amikor meglátjuk a szenvedő ember, a szenvedő Krisztus arcát.

Máté-Tóth András

A kiállítás megtekinthető a plébánia nagytermében Krisztus király ünnepétől Vízkeresztig.

Kórushangverseny az Erzsébet-templomban

/0 Hozzászólások/in ,

November 16-án vasárnap délután 3 órakor kezdődött Kardos Pál (1927-1978), a magyar karvezető iskola kiemelkedő, emblematikus tagja emlékére rendezett kórushangverseny a Szegedi Bartók Béla Nőikar és a Kardos Pál Alapítvány szervezésében. Négy kiváló énekkar hangzásában gyönyörködhettünk. Mindegyik kórus a maga kategóriájában nagyon magas színvonalon énekelt, felejthetetlen élményt nyújtva a hallgatóságnak.

Elsőként a Mike Ádám zeneszerző, karnagy vezette debreceni Sol Oriens vegyeskar programját hallottuk. Nagyszerű, lelkes és meggyőző előadásukban Liszt Ferenc, Kodály Zoltán és Kocsár Miklós zeneszerzőktől csendültek fel ragyogó művek. Öröm volt látni, hallani ezt a szép számú kórust, élükön a fiatal, nagyon tehetséges karnagyukkal.

Őket követte a Mádéfalvi Schola, Ványolós András vezetésével. Gregorián énekeket szólaltattak meg angyali hangokon, külön kiemelést érdemel egy leányka, aki gyönyörű szólójával bűvölte el a jelenlévőket, valamint Bárdos Lajos zeneszerzőtől hangzott el egy szép kánon. A karnagy fáradhatatlan és remek munkája e kiskamasz gyerekekkel csodaszép gyümölcsöt termett.Ezután következett Erdős Kinga karnagy vezényletével a szegedi Vántus Leánykar műsora. Egy reneszánsz zeneszerző Jan Campanus Vodnanskytól, Bartók Bélától, valamint egy kortárs szerző, Javier Bustotól hangoztak el kórusművek kitűnő előadásban. Érdekes hangzást nyújtott a reneszánsz mű, a nagyobb kórustól távolabb egy kisebb együttes echóként adta vissza a megszólaló szép dallamokat. Bartók Béla: Ne hagyj itt! című művében a bársonyos, éteri finomságú hangszínek kiemelésre méltóak.

Negyedikként a szervező-vendéglátó kórus, a Bartók Béla Nőikar énekelt Valkai Dávid DLA karnagy vezetésével. Programjukban Kodály Zoltán, Kocsár Miklós és Tóth Péter lelket felemelő művei szerepeltek. Mindegyik kórusmű csodálatos, de számomra Tóth Péter – Dsida Jenő Lángok című műve egészen döbbenetes hatást keltett most is. Gyönyörű a darab, de az előadása is az volt!

A záróének, Szent Imre herceg Magyarország éke kezdetű népének Bárdos Lajos feldolgozásában a vendéglátó Bartók Béla Nőikar és a Vántus Leánykar együttes előadásában szólalt meg Erdős Kinga vezényletével.

A hangverseny végén a Kardos Pál alapítvány vezetése részéről Rozgonyi Éva Liszt díjas, Bartók-Pásztory díjas, a Bartók Béla Nőikar örökös karnagya és Kardos Pálné nyugalmazott zenetanárnő, Kardos Pál özvegye oklevéllel és emlékéremmel jutalmazta a karnagyokat.

Szívből gratulálunk minden kórustagnak és vezetőjüknek, Isten áldása kísérje életüket, munkájukat! Köszönet Attila atyának, hogy a templombúcsú napján helyet adott e kimagaslóan szép eseménynek!

Lucz Ilona

Istenközpontú Naphimnusz

/0 Hozzászólások/in ,

A Naphimnusz keletkezésének 800 éves évfordulója alkalmából november 6-án a „Hétköznapi Teológia” előadássorozat keretében az Alsóvároson szolgáló Fejes Antal ferences testvér tartott előadást, melyet az újszegedi plébánia nagytermében online követtünk.

A Naphimnuszt vagy, ahogy Szt. Ferenc maga nevezte a „Naptestvér dicséretét” a halála előtti évben San Damianoban írta meg egy szenvedéssel teli éjszakát követően, amelynek eredeti dallama sajnos nem maradt fenn. (Bár ismert, hogy Pacific testvér, aki trubadúr volt gyakran énekelte.) A himnuszt az assisi kódexben jegyezték fel abban a formában, ahogy napjainkban is ismerjük. Bár a himnusz keletkezésére vonatkozó kutatások azt feltételezik, hogy három részben készült el: az első rész szól a teremtményekről a Napról, a Holdról, és a négy elemről – a víz, a tűz, az ég és a föld –, a második az emberről, ami akkor keletkezett, amikor Assisi városának két hatalma, a püspök és a város világi vezetője ellentétbe került egymással. A harmadik rész pedig, amit közvetlenül halála előtt írt Ferenc, a halálról szól.

A Naphimnusz forrásai is híven visszatükrözik Szt. Ferenc lelkiségét, akiről feljegyezték, hogy minden nap imádkozta a zsoltárokat, melyek közül néhány a Naphimnusz szövegében is felfedezhető. Ezek közül az egyik legfontosabb a 148. zsoltár, amely az Úr misztériumának a zsoltára: Dicsérjétek, nap és hold, dicsérjétek, fénylő csillagok! Dicsérjétek, egeknek egei, dicsérjétek, minden vizek az ég felett! vagy a 19. zsoltár. Lényeges forrásnak tekinthető maga a Teremtés könyve, vagy Dániel próféta könyvében olvasható három ifjú éneke a tüzes kemencéből (Dán 3,51-90), vagy éppen a Jelenések könyve 4,11 „Méltó vagy, Urunk és Istenünk, hogy tied legyen a dicsőség, a tisztesség és a hatalom, mert te teremtettél mindent, és minden a te akaratodból lett és teremtetett”.

Előadónk hangsúlyozta, hogy a Naphimnusz nem természetközpontú, hanem Isten-központú. Szt. Ferenc az egyetemes testvériséget, a közösség békességét szerette volna megvalósítani, ahogy Jézus Krisztus tanította: „Szeressétek egymást, ahogy én szerettelek titeket.” (Jn 13,34) A Naphimnuszt Szt. Ferenc umbriai nyelven írta, melynek fordítása igen nehéz. Magyar nyelven a legismertebb fordítását Sík Sándor készítette el, napjainkban Kardos Csongor ferences testvér újból lefordította. Bármelyik fordításban együtt énekelhetjük Assisi Szt. Ferenccel: „Áldott légy Uram…!, Dicsértessél én Uram…!”

Homoki-Nagy Mária

Elkészült a felújított orgona

/0 Hozzászólások/in ,

Megérkezett az orgona, mely a júliusi villámcsapást követően teljes felújításra szorult.

Kurucz Róbert villamosmérnök és orgonajavító kiváló munkát végzett, nagy szakértelemmel állt a feladathoz és kiváló eredményt produkált. A megújult orgona első megszólaltatója Könyves Péter kántor volt, aki a csütörtök esti szentmisén kipróbálhatta.

Az orgona javítási költsége 2 millió forint lesz, melynek jelentős hányada a hívek nagylelkű adományaiból lesz fedezve. Attila atya a  november 16-ai ünnepi templombúcsún  fogja megáldani.

Generációk találkozása Missziók vasárnapján

/0 Hozzászólások/in ,

Október 19-én, a keresztény misszióknak szentelt vasárnap, a délelőtti szentmisét korábbi plébánosunk, Kiss Imre atya tartotta János atya koncelebrálásával és a megújult gitáros énekkar szolgálatával. Imre atya a szentmise szándékában megemlítette az újszegedi híveket is, mivel a vasárnapi szentmise ‘pro populo’, a népért van.

Az Evangéliumot és a hozzá kapcsolódó tanítást már János atyától hallhattuk. Az igazságtalan bíró és a hozzá kitartóan esdő özvegyasszony példabeszéde kapcsán János atya rámutatott, hogy bizony mindannyiunknak vannak olyan kérései, amelyekről azt gondoljuk, hogy Isten nem hallgatta meg, vagy legalábbis nem teljesítette. Mégis az özvegyasszony példája mutatja: ha kitartóak vagyunk az imában, akkor Jézus ígérete szerint azt Isten meghallgatja. Jézus maga is buzdított a kérő imádságra: „Kérjetek és megadatik”, illetve „Bármit kértek az én nevemben az Atyától, megadja nektek”. Azonban Isten nem italautomata, amibe, ha bedobunk 350 forintot, akkor kiadja a Fantát. Isten nemcsak azt nézi, amit mi kérünk Tőle, hanem annál tovább is tekint: a végső célunkat, az üdvösséget tartja szem előtt. Imádkozzunk tehát Hozzá kitartóan, kitárt karral – ahogy Mózes is tette az olvasmányban –, és kitárt szívvel, miként a pap is teszi minden szentmisén, hogy be tudjuk fogadni az Ő kegyelmi ajándékait! Ugyanakkor fontos, hogy kitartó imádságunk hitből fakadjon, erre utal Jézus utolsó mondata a mai Evangéliumban: „Csak az a kérdés, hogy amikor az Emberfia eljön, talál-e hitet a földön?”.

Szent Pál is erre buzdítja Timóteust (és minket is) a Szentleckében: „Tarts ki amellett, amit tanultál, s amiről meggyőződtél, hiszen tudod, kitől tanultad”. Igen, Jézus tanít minket ma is imádkozni. Tudunk-e hittel Hozzá fordulni a hétköznapok nehézségeiben? Tudunk-e kitartani az imádságban életünk nehéz időszakaiban is? Az Ige liturgiája után a szentmisét Imre atya recitálása és a gitáros énekkar zenei szolgálata – Szűcs Gergő vezetésével – tette ünnepélyessé, valamint az oltár köré gyűlő gyermekek közös csöngetése meghitté. Az áldoztatásba Flóri atya is bekapcsolódott, Attila atya pedig, mint plébános, megköszönte Imre atyának a szentmise bemutatását, János atyának a tanítást, Flóri atyának a helytállást (a mise előtti-alatti gyóntatásban és a szolgálatban egyaránt), az énekkarnak a zenei szolgálatot és a ministránsoknak a részvételt. A záró áldást Imre atyától kaptuk, aki – Flóri atyához hasonlóan – a kapuban személyesen búcsúzott el mindannyiunktól. A vele való találkozás örömével és a szentmisén való részvétel kegyelmi ajándékaival a szívünkben léptünk ki a templomból.

Lantos Márti

Előadás Szent István törvényeiről

/0 Hozzászólások/in ,

A csütörtök esti Társaskör augusztus 22-i alkalmán plébániánk nagyterme zsúfolásig megtelt. Nagy érdeklődéssel fogadtuk Dr. Homoki-Nagy Mária „Szent István király törvényei” címmel tartott előadását. Attila atya üdvözlő szavait követően, az előadás megnyitásaként, Dobák Lászlóné testvérünk, Szent István király imádságát olvasta fel. Megszívlelendő kérést, könyörgést hallhattunk: „Taníts szelíd szóra, ha bántások érnek, s hideg mosolyra, ha jogtalan dicsérnek!… Taníts meg lendülni, ha Rád találtam, s hirtelen megállni, ha utat hibáztam!”

Dr. Homoki–Nagy Mária előadásából megtudtuk, hogy Szent István szellemi hagyatékából, a törvényeitől eltekintve – materiális értelemben a Szabolcs faluban lévő kistemplom, és a Pannonhalmi Bencés Főapátság altemplomán kívül – szinte semmi sem maradt fenn. A bencések Pannonhalmán történő letelepítése Géza fejedelem nevéhez fűződik. Szent István hitelesítette az Apátság Alapító Okiratát, melyet a Széchenyi könyvtárban őriznek.

A magyarok kalandozó életmódjának megszűnése és a letelepedés az állam kialakítását követelte meg. A nyugati és keleti kereszténység kialakulásakor ehhez mintát nyújtottak a korai államok létrejötte. Szent István az egyházi és az állami intézményeket párhuzamosan építette ki. I. és II. törvénykönyv a kihirdetéssel váltak ismertté, és a kancelláriában őrizték. A Thúróczy krónika, valamint az Ilosvay kódex (XV-XVI. század) rögzíti a törvényeket, valamint az admonti bencés kolostorban, a XII. századból fennmaradt 412. kódex tartalmazza Szent István I. törvényét. Ez a kódex kalandos úton került Magyarországra: 1934. évben, egy antikváriustól, a Széchenyi könyvtár vásárolta meg. (Itt jegyezzük meg, hogy a Szent István Intelmei című munka nem törvény, hanem királytükör, amely arra ad feleletet, hogy milyen legyen egy uralkodó.)

Első törvénykönyvében Szent István király szigorúan megtiltja a gyilkosságot, a gyilkos azonban megválthatta magát. A megtorlás, a bosszú, a „szemet-szemért” (lex talionis) elvét, a kényszerítés elve és a megváltás váltja fel.  A II. törvénykönyvben a bibliai megtorlás elvének alapján kimondja, hogy „aki mást karddal öl meg, ugyanazon kard által vesszen el.” Büntetések: orr, fül levágása, élet elvesztése, a fokozatosság elve alapján.

A király, az egyház védője (defensor ecclesiae) volt. Az egyháziak tőle nyerték kiváltságaikat, az ő hatalma védte meg őket, minden támadás ellen. Az egyház pedig a király személyét vette oltalmába. A magyar és külföldi törvények is szigorúan tiltották a király vagy az ország elleni hűtlenséget. Szent István törvényei, a mainzi zsinathoz állnak legközelebb, amennyiben a hívek közösségéből kirekeszti az árulót. II. törvénykönyvében gondoskodik az egyház jövedelméről, amely jövedelmet az egyházi birtokon kívül a tized biztosította. Ezt az intézkedést, a frank kapitulárék közvetítésével vette át.

Szent István a törvények, és a keresztény tanok közötti szoros összhangra törekedett. A bűnelkövetők felé fokozott emberséggel, jósággal közelített. Az ellenszegülővel szemben az átnevelés volt a cél, és vallási jellegű büntetést (böjt, vezeklés) írt elő.

Első törvénykönyve a keresztényi jóság, keresztényi eszmék megnyilvánulására utal.  Enyhe büntetés a jellemző, hitbéli-vallási okokból. Cél a bűnösök megjavítása, jó útra térítése. A király mondja meg mi lesz a büntetés. Második törvénykönyvben már szigorú büntetési tétel is van, pl. egy hét böjt, korbácsolás. Nem a bosszújog alapján ítél: a bosszút felváltja a jóvátétel. Isteni törvény erkölcsi normát, világi törvény kikényszerítést ad.

Kivonat a törvényekből:

„Megszabtuk népünknek, hogy mi módon élhet tisztes és háborítatlan életet, hogy miként gazdagabbá lön az isteni törvényekkel, hasonlóképpen világi törvényeknek is alá legyen vetve, s hogy amennyire gyarapodtak a jók azon isteni törvényekkel, úgyannyira bűnhődjenek a bűnösök emezek által.”

Magánjogi rendelkezések: nem volt magántulajdon, minden a nemzetség vagyona. Elv: akarjuk, hogy béke és egyetértés legyen kicsinyek és nagyok között.

Egyházszervezés alapjai: Minden tíz falu építsen templomot; a falvak adjanak még két házat, két szolgát, lovat, ökröket, kettő tehenet, 30 aprómarhát; a király gondoskodik ruhákról és terítőkről; a püspökök kötelessége papról és könyvekről gondoskodni; tized fizetésének kötelezettsége.

Egyházi javak: király védelme alatt állnak az egyháznak tett adományok (holtkézi jog); püspökök kezében legyen az egyházak fölötti hatalom; ispánok engedelmeskedjenek a püspököknek az egyházszervezésben, az özvegyek, árvák védelmében.

Az egyházra vonatkozó rendelkezések: „amennyivel magasabban áll az ember fölött az Isten, annyival előbbrevaló Isten dolga az emberek birtokánál.” A vasárnap megtartása – ezen a napon ne dolgozzanak; kötelező templomba menni; böjt megtartása; gyónás kötelezettsége; kereszténység megtartása; szentmise alatt ne beszélgessenek…

Büntetőjogi rendelkezések: Gyilkosokról: Ha valaki haragra gyulladván vagy gőgjében felfuvalkodva szántszándékos gyilkosságot követ el, 110 arany pensát fog fizetni (ebből 50 a kincstáré, 50 a megölt ember rokonaié, 10 pedig az eljáró bíróé). Ha valaki véletlenül öl meg valakit, 12 arany pensát fizessen és böjtöljön. Ha ispán öli meg feleségét 50 tinóval engesztelje meg a feleség rokonságát, ha vitéz öli meg feleségét 10 tinót fizessen.

Ha valaki kardot rántva bárki mást megsért, akár szemén, akár lábán, akár kezén, hasonló sebet szenvedjen saját testén.”

Ha valaki mást otthonában halálra keres, javait pusztítja, bűnhődjön: kard által halljon meg. Ha maga helyett vitézeit küldi: adjon 100 tinót. „Mert azt akarjuk, hogy béke és egyetértés legyen nagyok és a kicsinyek között”

Ha szolga lop: „váltsa meg orrát öt tinóval … ha nem tudja vágják le az orrát”, ha újból lop: váltsa meg fülét öt tinóval… ha nem, vágják le, ha harmadszor követ el lopást, vessze el életét.” Ha szabad ember lop: Ha egyszer lop, váltsa meg magát, ha nem, adják el szolgának! Ha szolgaként követ el lopást… a szolgák törvénye alá essék.”

Ha valaki szolgálóval paráználkodik, tudja meg, hogy bűnbe esett: korbácsolják meg, ha másodszor is megteszi a korbácsolás mellett nyírják le a haját, ha harmadszor is elköveti, váljék maga is szolgává!

Az esküszegő, ha tehetős, fizessen 50 tinót, a közrendűnek vágják le kezét vagy fizessen 12 tinót. Aki gyújtogatott, állítsa helyre a kárt, és fizessen 16 tinót!

Magánjogi rendelkezések: „minden embernek hatalma legyen saját javait szétosztani felesége, fiai, rokonai között vagy az egyházra hagyni… halála után se változtassák meg”. „Minden egyes ember egyformán bírja sajátját míg él… halála után fiai hasonló birtokjoggal örököljenek.”

Ha a király élete ellen törnek, országárulásra szőtt összeesküvésben vesz részt vagy idegen országba szökött: birtokai szálljanak a királyra; ha igazságosan megítélik (nem szökött el): szenvedjen főbenjáró ítéletet; ártatlan fiainak javai maradjanak meg.

Leányrablás estén a lányt adják vissza családjának, és a rabló fizessen 10 tinót. Az özvegyekről és árvákról a nemzetség, a rokonság gondoskodjon!

Hálás köszönet Máriának, hogy gazdag tudásából megosztotta azt, amit képesek voltunk felfogni ezen az ünnepi estén.

Vörösné Árgyusi Magdolna

Brzózka Marek: Művészet – Hit – Vallás

/0 Hozzászólások/in ,

Az Újszegedi Társaskör ez évi utolsó alkalmán az érdeklődők a fenti címmel meghirdetett előadást hallgathatták meg. Brzózka Marek Kő Pál mester tanítványaként 2008-ban végezte el a Magyar Képzőművészeti Egyetemet. Jelenleg az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Művészeti Intézetének adjunktusa, valamint a makói Szignum kéttannyelvű egyházi általános iskola tanára. Ez azt jelenti, hogy a szobrászat mellett tanít is, mert azt vallja: „akkor teljesedhetek ki, ha tanítok is”. Marek utalt Ferenc pápa szavaira:„mennyire fontos a művészet mint egyetemes nyelvezet, amely terjeszti a szépséget és egyesíti a népeket, segít harmóniát teremteni a világban és elhallgattatni minden háborúba hívó harci kiáltást”. (2025. február 16.) Valamint megemlítette II. János Pál pápa 1999-ben a művészeknek küldött levelét, amelyben a Teremtés szépségére irányította a művészek figyelmét.

Ezt követően előadónk a művészettörténet egy-egy fontosabb korszakának meghatározó szobrásza vagy festője alkotásának bemutatásával jelenítette meg a művész és a hit, a művész és a vallás kapcsolatát. A görög kultúrát Pheidiasz híres Zeusz-szobrával érzékeltette, majd a középkor, a kora és érett reneszánsz, a barokk, a romantika és az avantgárd egy-egy meghatározó alkotását vetítette elénk. Így megfigyelhettük Giotto di Bondone „Szent Ferenc a madaraknak prédikál” és a „Krisztus sírbatétele” című festményeit, a domonkos szerzetes Fra Angelico „Angyali üdvözletét”, Leonardo da Vinci „Az utolsó vacsora” freskóját és Michelangelo „Pieta”-ját. A barokk kor művészi eszközeinek bemutatására előadónk Rembrandt két festményét választotta, mind a kettő a tékozló fiú történetét mutatja be. Az egyik a tékozló fiú oldaláról, amikor elhagyja az apai házat, majd, amikor az apa a bűnbánó fiút visszafogadja. Az avantgárd világát, a szürrealizmus egyik meghatározó festőjének, Salvador Dalinak a festménye jelenítette meg. Igen érdekes és felkavaró, ahogy a Krisztus kereszthalála című festmény felülről ábrázolja Krisztust, mintha az Atya a mennyből látná haldokló Fiát.

Az előadás végén korunk művészeti világából is felvillantott néhány alkotást, többek között Kotormán Norbert és Kotormán László Szent Pál szobrát.

Minden kiválasztott szobor vagy festmény tükrözi magának a művésznek a hitét, egyben segít a nézőnek, a szemlélőnek is elmélyülni egy-egy bibliai történetben, az evangélium üzenetében. Az előadás pedig lehetővé tette, hogy a figyelmes hallgató megismerje Brzózka Marek szobrászművész-tanárnak a hithez és a valláshoz való mély kötődését.

Homoki-Nagy Mária

Nemzetközi karnagyi szeminárium záróhangversenye

/0 Hozzászólások/in ,

A Kardos Pál alapítvány a Szegedi Bartók Béla Női kar közreműködésével immáron 15. alkalommal rendezte meg a nyári nemzetközi karnagyi szemináriumot, ezúttal augusztus 10-től, melynek záróhangversenyét a Szent Erzsébet templomban tartották 17-én vasárnap 19 órától.

A szeminárium művészeti vezetője Rozgonyi Éva Liszt-és Bartók-Pásztori díjas karnagy volt, aki Ordasi Péter DLA Liszt-díjas karnaggyal együtt tanította a szeminárium hallgatóit a GFE Vántus István Zeneművészeti Szakgimnáziumában, mindketten a Bartók Béla Női Kar örökös karnagyai. A kórus jelenlegi karnagya Valkai Dávid.

Nagy érdeklődés övezte a koncertet, hiszen Istennek hála, a templom teljesen megtelt. A műsorismertetésből hallhattuk, hogy a magyar fiatalok mellett Japánból, Kínából, Szingapúrból is érkeztek fiatal tanulni vágyó karnagyjelöltek, és e záróhangversenyen bemutathatták, hogy mi mindent tanultak intenzív, kemény munkával ezen egy hét alatt.

A hangversenyen 13 kórusmű hangzott el a 13 szemináriumi hallgató vezényletével, akik egy fiatalember kivételével minden művet énekeltek is kiegészítve a Női Kart. Két Mendelssohn darabnál Bartók Gellért közreműködött zongorán. Gyönyörű és igen nehéz művek hangoztak el a Női Kar kitűnő előadásában, megjegyzendő, hogy nagyszerűen alkalmazkodtak az újabb és újabb vezénylőhöz.

Öröm volt látni ezeket a fiatal tehetségeket, akik komolyan, fegyelmezetten álltak a kórus elé és a tőlük telhető legjobban igyekeztek megfelelni az elvárásoknak. Hosszantartó tapssal köszönte meg a hallgatóság a fiatal vezénylőknek, az őket tanító mestereknek Rozgonyi Évának és Ordasi Péternek, valamint a Bartók Béla Női Karnak az élményszerű hangversenyt.

A hangverseny után Ordasi Péter tanár úr elárulta, hogy volt olyan résztvevő, aki első alkalommal állt kórus előtt. Dicsérendő, hogy ezt nem lehetett észrevenni. Köszönet ezért a szép estért!

Lucz Ilona

„Ének az esőben”

/0 Hozzászólások/in ,

Augusztus 28-án csütörtökön a nyáresti Társaskör keretében Péterffy Gabriella művésztanár „Ének az esőben – Válogatás zenés filmklasszikusok jeleneteiből” címmel tartott lebilincselő előadást. A nézők bepillantást nyertek Hollywood aranykorába: örökzöld dallamok csendültek fel, briliáns táncjeleneteket, gyönyörű kosztümöket és díszleteket láthattunk. A fergeteges táncjelenetek között felcsendültek lírai dallamok is: a Szivárványdal az Óz, a nagy varázsló című filmből Judy Garland előadásában, valamint Bing Crosby ikonikus Fehér Karácsonya. Az előadó bemutatta a híres zenés filmek születésének kulisszatitkait és főszereplőik életútjának fontos állomásait is.

Az est címadója az 1952-ben bemutatott „Ének az esőben” a zenés műfaj klasszikusa, amely összefoglalja mindazt, amit a hangosfilm a forgatás évéig megtanult. A főhős, Gene Kelly éneke és akrobatikus elemekkel teli tánca a belülről fakadó derűt és optimizmust sugározza.

Kortársa, Fred Astaire – sokak szerint minden idők legnagyobb táncosa – stílusát az elegancia és a költőiség jellemzi. Láthattuk, amint zseniális szólót adott elő, megnéztük fergeteges táncjelenetét partnerével, Ginger Rogerssel és tanúi lehettünk annak a filmtörténeti pillanatnak is, amikor Gene Kelly és Fred Astaire együtt énekelt és táncolt.

És hogy a nagy elődök hagyományának folytatására van igény és törekvés, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a 2011-ben elkészült „A némafilmes” című alkotás – amely a hangosfilm korának beköszöntét idézi – hatalmas közönségsikert aratott és több Oscar-díjjal jutalmazták.

A filmklasszikusok dalaiból és táncaiból áradó életöröm igazi kikapcsolódást és feltöltődést adott. Az előadás valamennyi nézője nevében köszönjük ezt a tartalmas és jó hangulatú estét!

Szita Ilona

Ormos Gerő író élete és munkássága

/0 Hozzászólások/in ,

Augusztus 14-én, csütörtökön újszegedi Társaskör keretében az érdeklődők Aracsi Lászlóné, Ormos Ágnes megemlékezését hallgathatták meg édesapjáról.

A Felvidékről származó író családjának az I. világháború után el kellett hagynia szülőföldjét, s ekkor találtak új otthonra Székesfehérvárott, majd nyugdíjazását követően Szegeden. A sokgyermekes család nehéz körülmények között élt, de szüleik mindent megtettek, hogy gyermekeiket taníttatni tudják. Ormos Gerő a Puskás Tivadar Műszaki Technikumot végezte el, majd postai tisztviselőként helyezkedett el. Önmagát képezve széles műveltségre tett szert, s hamar megmutatkozott írói tehetsége. Herczeg Ferenc, Zsigray Julianna támogatta, barátja volt Takáts Gyulának, Vikár Bélának, Weöres Sándornak. A két világháború közti időben több könyve jelent meg. Sajnos a II. világháborút követően mellőzték, de az írást nem hagyta abba, írt íróasztala fiókjának. Szegedre költözését követően a Délmagyarország külső munkatársa lett. Itt jelenhettek meg kisebb novellái, karcolatai. Ezekből az est során a hallgatóság is ízelítőt kapott. Árgyusi Magdolna és Dőry Magdolna az író több novelláját – többek között a „Ceruza” című novellát, valamint egy részletet az „Ágrul szakadtak” c. regényből – olvasták fel.

Aracsiné Ormos Ágnes visszaemlékezése édesapjára lehetővé tette a hallgatóság számára is, hogy Ormos Gerőt mint családját szerető édesapát, az emberi lelket jól ismerő írót ismerhessük meg. Külön köszönjük, hogy az íróasztal fiókjában maradt kéziratok az író halála után kiadásra kerültek s közkinccsé váltak, melyekből egy-egy példányt kezükbe vehettek az esten résztvevők.

Homoki-Nagy Mária