Szép szokássá lett egyházmegyében, hogy a Szent Dömötör Kórházi Lelkigondozói Szolgálat szervezésében a kórházakban fekvő betegeknek és az éppen ott dolgozóknak karácsonyi énekeket vigyünk. Mivel a mi plébániánkról Attila atya, mint kórházlelkész, és Aradi Márta, mint kórházlelkészi asszisztens Deszkre jár be a betegekhez, ezért ide szerveztünk mi is egy kis csapatot.
Az előző években a Szegedi Szülők Kórusa, később pedig az Antióchia közösség fiataljai vállalták ezt a feladatot. Az idén alkalma nyílt másoknak is bekapcsolódni ebbe a kis alkalmi kórusba.

Menet közben az az ötletünk támadt, hogy a már begyakorolt énekekkel, mintegy főpróbaként ugyanaznap délelőtt elmegyünk a Torontál téri Szőke Tisza Otthonba (Vakok Intézete), ahol számos fogyatékkal élő embertársunk örömmel fogadott bennünket.
Deszkre szombat délután mentünk, ahol jelenleg a három emeleten működő mellkasi betegek osztályait látogattuk meg. Először a nővéreknek énekeltünk, aztán körbejárva a folyosón a betegeknek zengtek a karácsonyi dallamok. Sokan meghatódva könnyeiket törölgették; volt, aki velünk énekelt, és néhány énekkívánság is elhangzott. Két gitárosunk és Lantos Márti kórusvezető biztonsággal kormányozta a hét énekesből álló lelkes kis csapat éneklését. Reméljük sikerült kis karácsonyi melegséget lopni a szívekbe. Mi magunk is feltöltődve, örömteli szívvel jöttünk el a kórházból.

Aradi Márta

December 7-én a délelőtti mise sok meglepetést tartogatott mindannyiunk számára. Plébánosunk, Attila atya meghívására, a „Nem adom fel!” Alapítvány képviseletében Papp Szabolcs volt a vendégünk, akiben egy életvidám, jó humorú kedves testvért ismerhettünk meg.

Tanúságtételét Szabolcs az Alapítvány mottójával kezdte: „Mindenki elég gazdag ahhoz, hogy tudjon segíteni másokon.” A fogyatékkal élő emberekkel kapcsolatban kiemelte, hogy számukra sem csak a kerekesszék vagy más fogyatékosság a kereszt, hanem a hétköznapi gondok. Nagyon fontos az elfogadás, az a tapasztalata, minél többen látják, hallják őket, annál elfogadóbbak. Az Alapítvány kapcsán beszámolt arról, hogy országos szinten 280 fogyatékkal élő kollega dolgozik, Szegeden mintegy 30-an. A tevékenységük szerteágazó, a fogyatékossággal élők foglalkoztatása, az elhelyezkedésük támogatása, autista gyermekek fejlesztése, mélyszegénységben élő gyermekek segítése, a tagok által készített kézműves termékek árusítása. Szabolcs arra is felhívta a figyelmünket, hogy merjünk derűsnek lenni, minden nehézség ellenére. A világ gyönyörűen rendezett, de panaszkodásaink miatt nem vesszük észre; sokszor nem a „lépcső” a korlát, hanem saját magunk. Gondolatait azzal zárta, hogy mint mindenki ő is keresi igazi önmagát. Egy alkalommal az jutott eszébe, hogy a Jóisten úgy teremtett meg minden ember, hogy a zsebébe belevarrt egy puzzle darabot, a feladatunk az, hogy ennek a helyét megtaláljuk.

A szentmise végén kicsik és nagyok örömére megérkezett Szent Miklós püspök küldötte, aki az elmúlt évre visszatekintve Isten áldását kérte az újszegedi közösségre. Majd a ministránsokhoz, gyerekekhez fordulva a hittanóra előtti csintalanságokról beszélt, de arról is, szépen végzik el a feladataikat és igyekeznek testvériesen viselkedni. A felnőtteket most – mint egykori püspöki székhelyén, Mirában – arra szólította fel, hogy szolgálják Jézust, kövessék bátran. A családokhoz szólva a mindennapi kereszthez Isten áldását osztotta. Attila atyát, mint jó házigazdát köszöntötte, majd elmesélte, azt is látta, hogy jó időben érkezett hozzánk vissza, a templomok és a hívek közösségén látszik, milyen szépen gondunkat viseli és mint jó pásztor, a lelkünket is vezeti. Flóri atyához fordulva a lelkes, tartalmas beszédeket emelte ki, amelyekkel az Istent dicséri. Kettejük több éves szolgálata a hívek lelkéért folytatott nemes küzdelem, rájuk mindig a papi egység áldása jut. A küldött a krónikája után megáldott minket, majd a ministránsok segítségével a csokoládéból készült „szobormását” osztotta ki a gyermekeknek.

Köszönjük Attila atyának és Flóri atyának a szentmise bemutatását, Papp Szabolcsnak a szép tanúságtételt, a ministránsok szolgálatát, illetve a zenei szolgálatot Kovács Gábornak, Véseiné Szőllősi Rékának és Bővíz Lacinak! Hálásan köszönjük Szent Miklós püspök küldöttének az idei látogatást, biztatást!

A Kedves Testvéreket arra hívom, hogy továbbra is imádkozzunk egymásért, a fogyatékkal élőkért, legyünk elég gazdagok ahhoz, hogy másokon segítsünk és tegyük a jót, így amikor Szent Miklós püspök az égből ránk tekint, az ideihez hasonlóan jövőre is örömmel küldi képviselőjét hozzánk.

Dobóczkyné Bús Márti

November 16-án vasárnap délután 3 órakor kezdődött Kardos Pál (1927-1978), a magyar karvezető iskola kiemelkedő, emblematikus tagja emlékére rendezett kórushangverseny a Szegedi Bartók Béla Nőikar és a Kardos Pál Alapítvány szervezésében. Négy kiváló énekkar hangzásában gyönyörködhettünk. Mindegyik kórus a maga kategóriájában nagyon magas színvonalon énekelt, felejthetetlen élményt nyújtva a hallgatóságnak.

Elsőként a Mike Ádám zeneszerző, karnagy vezette debreceni Sol Oriens vegyeskar programját hallottuk. Nagyszerű, lelkes és meggyőző előadásukban Liszt Ferenc, Kodály Zoltán és Kocsár Miklós zeneszerzőktől csendültek fel ragyogó művek. Öröm volt látni, hallani ezt a szép számú kórust, élükön a fiatal, nagyon tehetséges karnagyukkal.

Őket követte a Mádéfalvi Schola, Ványolós András vezetésével. Gregorián énekeket szólaltattak meg angyali hangokon, külön kiemelést érdemel egy leányka, aki gyönyörű szólójával bűvölte el a jelenlévőket, valamint Bárdos Lajos zeneszerzőtől hangzott el egy szép kánon. A karnagy fáradhatatlan és remek munkája e kiskamasz gyerekekkel csodaszép gyümölcsöt termett.Ezután következett Erdős Kinga karnagy vezényletével a szegedi Vántus Leánykar műsora. Egy reneszánsz zeneszerző Jan Campanus Vodnanskytól, Bartók Bélától, valamint egy kortárs szerző, Javier Bustotól hangoztak el kórusművek kitűnő előadásban. Érdekes hangzást nyújtott a reneszánsz mű, a nagyobb kórustól távolabb egy kisebb együttes echóként adta vissza a megszólaló szép dallamokat. Bartók Béla: Ne hagyj itt! című művében a bársonyos, éteri finomságú hangszínek kiemelésre méltóak.

Negyedikként a szervező-vendéglátó kórus, a Bartók Béla Nőikar énekelt Valkai Dávid DLA karnagy vezetésével. Programjukban Kodály Zoltán, Kocsár Miklós és Tóth Péter lelket felemelő művei szerepeltek. Mindegyik kórusmű csodálatos, de számomra Tóth Péter – Dsida Jenő Lángok című műve egészen döbbenetes hatást keltett most is. Gyönyörű a darab, de az előadása is az volt!

A záróének, Szent Imre herceg Magyarország éke kezdetű népének Bárdos Lajos feldolgozásában a vendéglátó Bartók Béla Nőikar és a Vántus Leánykar együttes előadásában szólalt meg Erdős Kinga vezényletével.

A hangverseny végén a Kardos Pál alapítvány vezetése részéről Rozgonyi Éva Liszt díjas, Bartók-Pásztory díjas, a Bartók Béla Nőikar örökös karnagya és Kardos Pálné nyugalmazott zenetanárnő, Kardos Pál özvegye oklevéllel és emlékéremmel jutalmazta a karnagyokat.

Szívből gratulálunk minden kórustagnak és vezetőjüknek, Isten áldása kísérje életüket, munkájukat! Köszönet Attila atyának, hogy a templombúcsú napján helyet adott e kimagaslóan szép eseménynek!

Lucz Ilona

Megérkezett az orgona, mely a júliusi villámcsapást követően teljes felújításra szorult.

Kurucz Róbert villamosmérnök és orgonajavító kiváló munkát végzett, nagy szakértelemmel állt a feladathoz és kiváló eredményt produkált. A megújult orgona első megszólaltatója Könyves Péter kántor volt, aki a csütörtök esti szentmisén kipróbálhatta.

Az orgona javítási költsége 2 millió forint lesz, melynek jelentős hányada a hívek nagylelkű adományaiból lesz fedezve. Attila atya a  november 16-ai ünnepi templombúcsún  fogja megáldani.

A csütörtök esti Társaskör augusztus 22-i alkalmán plébániánk nagyterme zsúfolásig megtelt. Nagy érdeklődéssel fogadtuk Dr. Homoki-Nagy Mária „Szent István király törvényei” címmel tartott előadását. Attila atya üdvözlő szavait követően, az előadás megnyitásaként, Dobák Lászlóné testvérünk, Szent István király imádságát olvasta fel. Megszívlelendő kérést, könyörgést hallhattunk: „Taníts szelíd szóra, ha bántások érnek, s hideg mosolyra, ha jogtalan dicsérnek!… Taníts meg lendülni, ha Rád találtam, s hirtelen megállni, ha utat hibáztam!”

Dr. Homoki–Nagy Mária előadásából megtudtuk, hogy Szent István szellemi hagyatékából, a törvényeitől eltekintve – materiális értelemben a Szabolcs faluban lévő kistemplom, és a Pannonhalmi Bencés Főapátság altemplomán kívül – szinte semmi sem maradt fenn. A bencések Pannonhalmán történő letelepítése Géza fejedelem nevéhez fűződik. Szent István hitelesítette az Apátság Alapító Okiratát, melyet a Széchenyi könyvtárban őriznek.

A magyarok kalandozó életmódjának megszűnése és a letelepedés az állam kialakítását követelte meg. A nyugati és keleti kereszténység kialakulásakor ehhez mintát nyújtottak a korai államok létrejötte. Szent István az egyházi és az állami intézményeket párhuzamosan építette ki. I. és II. törvénykönyv a kihirdetéssel váltak ismertté, és a kancelláriában őrizték. A Thúróczy krónika, valamint az Ilosvay kódex (XV-XVI. század) rögzíti a törvényeket, valamint az admonti bencés kolostorban, a XII. századból fennmaradt 412. kódex tartalmazza Szent István I. törvényét. Ez a kódex kalandos úton került Magyarországra: 1934. évben, egy antikváriustól, a Széchenyi könyvtár vásárolta meg. (Itt jegyezzük meg, hogy a Szent István Intelmei című munka nem törvény, hanem királytükör, amely arra ad feleletet, hogy milyen legyen egy uralkodó.)

Első törvénykönyvében Szent István király szigorúan megtiltja a gyilkosságot, a gyilkos azonban megválthatta magát. A megtorlás, a bosszú, a „szemet-szemért” (lex talionis) elvét, a kényszerítés elve és a megváltás váltja fel.  A II. törvénykönyvben a bibliai megtorlás elvének alapján kimondja, hogy „aki mást karddal öl meg, ugyanazon kard által vesszen el.” Büntetések: orr, fül levágása, élet elvesztése, a fokozatosság elve alapján.

A király, az egyház védője (defensor ecclesiae) volt. Az egyháziak tőle nyerték kiváltságaikat, az ő hatalma védte meg őket, minden támadás ellen. Az egyház pedig a király személyét vette oltalmába. A magyar és külföldi törvények is szigorúan tiltották a király vagy az ország elleni hűtlenséget. Szent István törvényei, a mainzi zsinathoz állnak legközelebb, amennyiben a hívek közösségéből kirekeszti az árulót. II. törvénykönyvében gondoskodik az egyház jövedelméről, amely jövedelmet az egyházi birtokon kívül a tized biztosította. Ezt az intézkedést, a frank kapitulárék közvetítésével vette át.

Szent István a törvények, és a keresztény tanok közötti szoros összhangra törekedett. A bűnelkövetők felé fokozott emberséggel, jósággal közelített. Az ellenszegülővel szemben az átnevelés volt a cél, és vallási jellegű büntetést (böjt, vezeklés) írt elő.

Első törvénykönyve a keresztényi jóság, keresztényi eszmék megnyilvánulására utal.  Enyhe büntetés a jellemző, hitbéli-vallási okokból. Cél a bűnösök megjavítása, jó útra térítése. A király mondja meg mi lesz a büntetés. Második törvénykönyvben már szigorú büntetési tétel is van, pl. egy hét böjt, korbácsolás. Nem a bosszújog alapján ítél: a bosszút felváltja a jóvátétel. Isteni törvény erkölcsi normát, világi törvény kikényszerítést ad.

Kivonat a törvényekből:

„Megszabtuk népünknek, hogy mi módon élhet tisztes és háborítatlan életet, hogy miként gazdagabbá lön az isteni törvényekkel, hasonlóképpen világi törvényeknek is alá legyen vetve, s hogy amennyire gyarapodtak a jók azon isteni törvényekkel, úgyannyira bűnhődjenek a bűnösök emezek által.”

Magánjogi rendelkezések: nem volt magántulajdon, minden a nemzetség vagyona. Elv: akarjuk, hogy béke és egyetértés legyen kicsinyek és nagyok között.

Egyházszervezés alapjai: Minden tíz falu építsen templomot; a falvak adjanak még két házat, két szolgát, lovat, ökröket, kettő tehenet, 30 aprómarhát; a király gondoskodik ruhákról és terítőkről; a püspökök kötelessége papról és könyvekről gondoskodni; tized fizetésének kötelezettsége.

Egyházi javak: király védelme alatt állnak az egyháznak tett adományok (holtkézi jog); püspökök kezében legyen az egyházak fölötti hatalom; ispánok engedelmeskedjenek a püspököknek az egyházszervezésben, az özvegyek, árvák védelmében.

Az egyházra vonatkozó rendelkezések: „amennyivel magasabban áll az ember fölött az Isten, annyival előbbrevaló Isten dolga az emberek birtokánál.” A vasárnap megtartása – ezen a napon ne dolgozzanak; kötelező templomba menni; böjt megtartása; gyónás kötelezettsége; kereszténység megtartása; szentmise alatt ne beszélgessenek…

Büntetőjogi rendelkezések: Gyilkosokról: Ha valaki haragra gyulladván vagy gőgjében felfuvalkodva szántszándékos gyilkosságot követ el, 110 arany pensát fog fizetni (ebből 50 a kincstáré, 50 a megölt ember rokonaié, 10 pedig az eljáró bíróé). Ha valaki véletlenül öl meg valakit, 12 arany pensát fizessen és böjtöljön. Ha ispán öli meg feleségét 50 tinóval engesztelje meg a feleség rokonságát, ha vitéz öli meg feleségét 10 tinót fizessen.

Ha valaki kardot rántva bárki mást megsért, akár szemén, akár lábán, akár kezén, hasonló sebet szenvedjen saját testén.”

Ha valaki mást otthonában halálra keres, javait pusztítja, bűnhődjön: kard által halljon meg. Ha maga helyett vitézeit küldi: adjon 100 tinót. „Mert azt akarjuk, hogy béke és egyetértés legyen nagyok és a kicsinyek között”

Ha szolga lop: „váltsa meg orrát öt tinóval … ha nem tudja vágják le az orrát”, ha újból lop: váltsa meg fülét öt tinóval… ha nem, vágják le, ha harmadszor követ el lopást, vessze el életét.” Ha szabad ember lop: Ha egyszer lop, váltsa meg magát, ha nem, adják el szolgának! Ha szolgaként követ el lopást… a szolgák törvénye alá essék.”

Ha valaki szolgálóval paráználkodik, tudja meg, hogy bűnbe esett: korbácsolják meg, ha másodszor is megteszi a korbácsolás mellett nyírják le a haját, ha harmadszor is elköveti, váljék maga is szolgává!

Az esküszegő, ha tehetős, fizessen 50 tinót, a közrendűnek vágják le kezét vagy fizessen 12 tinót. Aki gyújtogatott, állítsa helyre a kárt, és fizessen 16 tinót!

Magánjogi rendelkezések: „minden embernek hatalma legyen saját javait szétosztani felesége, fiai, rokonai között vagy az egyházra hagyni… halála után se változtassák meg”. „Minden egyes ember egyformán bírja sajátját míg él… halála után fiai hasonló birtokjoggal örököljenek.”

Ha a király élete ellen törnek, országárulásra szőtt összeesküvésben vesz részt vagy idegen országba szökött: birtokai szálljanak a királyra; ha igazságosan megítélik (nem szökött el): szenvedjen főbenjáró ítéletet; ártatlan fiainak javai maradjanak meg.

Leányrablás estén a lányt adják vissza családjának, és a rabló fizessen 10 tinót. Az özvegyekről és árvákról a nemzetség, a rokonság gondoskodjon!

Hálás köszönet Máriának, hogy gazdag tudásából megosztotta azt, amit képesek voltunk felfogni ezen az ünnepi estén.

Vörösné Árgyusi Magdolna