Hamvas püspök és a szovjet „felszabadítók”

Ezzel a címmel tartott előadást Dr. Zombori István nyugalmazott múzeumigazgató július 23-án a csütörtök esti Társaskör keretében. Az előadás központi témája Hamvas Endre csanádi püspöknek az 1944-1945-ben írt naplója volt. Bár a téma időben sokkal tágabb teret ölelt fel. A naplót, amely mintegy 200 oldal terjedelmű 1944 szeptemberében kezdte írni Hamvas Endre, kezdetben igen részletes leírását adja azon hónapok eseményeinek, amelyek 1944 őszén és 1945-ben zajlottak Szegeden és Magyarország egész területén. Előadónk szerint a hónapok előrehaladtával már egyre ritkábbak lettek a naplóbejegyzések, majd 1945 októberében félbeszakadtak.

Hamvas Endre Magyarország történetének egyik legnehezebb időszakában kapta meg a csanádi püspökség feladatát. Szegedre érkezését követő néhány nap után (március 19.) a németek bevonultak Magyarországra, októberben a háborúból való sikertelen kilépési kísérletet követően bekövetkezett a Szálasi-féle hatalomátvétel, amely nyílt terrorhoz vezetett az egész országban. Október 11-én az oroszok elfoglalták Szegedet. Az oroszok előretörésével sokan az ország nyugati felére menekültek, a püspök úr Szegeden maradt, sőt minden délután titkárával a városban „sétát” tett, hogy mindenki lássa: „a pásztor nem hagyja el nyáját”. Az orosz megszállás alatt is rendszeresen látogatta Szeged templomait: a ferenceseket, a jezsuitákat, a piaristákat. Az egyházmegye papjait is arra biztatta, hogy maradjanak híveik között. De nemcsak az orosz megszállás alatt volt jó pásztora egyházmegyéjének. Előbb a zsidótörvények és üldözések ellen emelte fel szavát. Tiltakozott az idős, tudós főrabbi, Lőw Immanuel elhurcolása ellen. Az ő közbenjárásának is köszönhető, hogy az idős rabbit bár Szegedről elvitték, de a budapesti gettóban maradhatott.

A püspök a háborút követően a német lakosságot sújtó kollektív büntetés, megbélyegzés és kitelepítés ellen emelte fel szavát, ahogyan a felvidéki magyar lakosság kitelepítése ellen is szót emelt. A Rákosi korszak egyházellenes intézkedései Hamvas Endrét sem kerülték el. Grősz József kalocsai érsek ellen indított per gyanúsítottja lett, de szerencsére „csak” háziőrizetbe került és az ÁVH folyamatos megfigyelése alatt állt élete végéig.

Köszönjük, hogy Zombori István a püspöki naplót felhasználva, időben és térben is tágabb összefüggéseit mutatta be Magyarország és Szeged történetének.

Homoki-Nagy Mária