Szegletkő a szobrászatban

Ezzel a címmel hangzott el Brzózka Marek DLA szobrászművész, az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Rajz-Művészettörténet Tanszék adjunktusának előadása az idei Társasköri Esték utolsó csütörtökén, szeptember 3-án. Marek három bibliai idézettel világította meg a szegletkő jelentését az ó- és újszövetségi szentírásból, aminek párhuzamában bemutatta, hogy a szobortalapzat egy olyan elem, ami elválasztja a plasztikai művet a profán világtól, szoros egységet alkotva magával, a szoborral.

Az előadás során egy történeti áttekintésben, az antik görög és római szobrászat jeles alkotásain keresztül mutatta be az emberábrázolás alakulását a történelem során. Ezeknél a kőszobroknál általában megjelenik egy odaállított elem az ábrázolt személy mellett, jellemzően fatörzs, egy kisebb ember, puttó stb., statikus kiegészítésként. E mellékalakok mellett a reneszánsz mesterektől kezdve (Donatello, Verocchio Dávid szobrainál) megjelenik a korhű ruházatok kérdése is.

Az előadás során egyéb szakmai fogások is megemlítésre kerültek, a XX. sz. elejének kiemelkedő szobrásza, Auguste Rodin: A calais-i polgárok szoboregyüttese kapcsán például Marek megemlítette az 5/4-es emberábrázolás szobrászati íratlan szabályát, mely által az alak kiemelkedik a megszokott „magasságból”. Ugyancsak nála találkozunk a talapzat elhagyásával Éva című szobránál. Ő volt az a művész, aki a hiedelmek szerint gyakran kalapáccsal darabokra törte szobrait, majd újra alkotta azokat. Medardo Rosso, Rodin kortársa és riválisa szobrait különlegesen helyezte a térbe, formakezelésével megteremtve az impresszonista szobrászat alapjait is. Umberto Boccioni, olasz futurista szobrászművész révén felemlítésre került a futurista kiáltvány merész megállapítása, miszerint „egy száguldó versenyautó képe szebb, mint a Szamothrakéi Niké” – a téma összefüggésében elgondolkodtatta a hallgatóságot.

Marek saját kutatómunkájába is bepillantást engedett: a doktori mestermunkája, egy vashajó és árnyéka alkotása például talapzat nélküli, mely az árnyék és a tükröződés viszonyát ragadja meg. Az előadás zárásaként bemutatta néhány köztéri alkotását, a II. világháborús lengyel repülőgépek lezuhanását megörökítő kompozícióit, melyek közül a szentesi emlékhely talapzata is jelentést hordoz, hiszen egy jelképes ejtőernyő jelenik meg a szobor talapzatában.

Szegedi vonatkozású szobrok is szóba kerültek az est során: a Széchenyi téri Fadrusz János által készített Gróf Tisza Lajos, „az árvízi királyi biztos” szobra, amelyen a dolgozó munkások beleásnak a talapzatba, megnyitva ezzel a XX. századnak egy új utat a talapzat művészi felhasználásban.

Marek nagyszerű előadásával, felkészültségével elbűvölte hallgatóságát, megismertetett bennünket a szobrászat kevésbé ismert oldalaival, érdekességeivel. Jó volt hallgatni és gyönyörködni a számos különleges alkotásban. Köszönjük!

Egyúttal megköszönjük mindannyiunk nevében Aradi Márti fáradhatatlan szervező munkáját, mellyel idén is összeállította a csütörtök esték változatos, színvonalas programját, meghívva a felkészült előadókat.

Szántóné Babi