Glattfelder Gyula munkássága és a Szegedi Püspökség létrejötte

A csütörtök esti Társaskör vendége Zombori István nyugalmazott múzeumigazgató úr volt, aki Glattfelder Gyula csanádi püspök életútját mutatta be úgy, hogy a hallgatóság Magyarország 20. századi történetébe is bepillantást nyert. Glattfelder Gyulát 1896-ban szentelték pappá. Egyik legfontosabb feladatának a magyar ifjúság hitre és a haza szeretetére való nevelését tekintette.

1911-ben szentelték a Csanádi egyházmegye püspökévé és ez időponttól kezdve az egyházmegye és Glattfelder Gyula püspök úr élete szorosan összekapcsolódott. Az egyházmegye központjában, Temesvárott is felépíttette a Szent Imre kollégiumot, ahogy azt tette Budapesten a központi szeminárium tanáraként. Az I. világháború évei sem akadályozták abban, hogy egyházmegyéje fejlődéséért mindent megtegyen. Erdély román megszállása majd pedig a trianoni békeszerződést követően ő volt az egyetlen, aki az elszakított területek katolikus hívei érdekében szót emelt. Tiltakozó körlevelet írt a román földreform ellen. Glattfelder Gyula püspök urat nem kívánatos személynek minősítették Romániában, aminek az lett a következménye, hogy a Csanádi egyházmegye székhelyét nem román területre kellett áthelyeznie. Így került a megcsonkított egyházmegye székhelye Szegedre.

Glattfelder Gyula együttműködve Szeged akkori polgármesterével Somogyi Szilveszterrel elsőként itt is a Szent Imre Kollégiumot építtette meg a katolikus ifjúság számára. Erre nagy szükség is lett, mert a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Szegedre kerülésével, az egyetemi ifjúság számára nemcsak egyetemi épületeket, hanem szálláshelyet is biztosítani kellett. A püspök úr és a polgármester elképzelését támogatta és egyben hathatós segítséget nyújtott Klebelsberg Kunó kultuszminiszter, s ennek az együttműködésnek lesz köszönhető, hogy felépül a Fogadalmi templom, s köréje megépülnek az egyetemi épületek, a püspöki palota a szemináriummal és az új Szent Imre Kollégium. Ez utóbbi megépüléséhez Glattfelder Gyula saját magánvagyonával is hozzájárult. Mindeközben az egyházmegyében is megszervezte az agrárifjúság nevelését célul tűző KALOT-mozgalmat. Szerkesztője volt az Actio Catholica folyóiratnak.

Zombori tanár úr térképekkel, fényképekkel, s nem utolsó sorban színes előadással mutatta be azt a püspököt, aki haláláig hű maradt papi feladatához, ami az ifjúság nevelését, művelődését jelentette.

Homoki Nagy Mária