Válogatás Huszti Péter Kossuth-díjas színészünk írásaiból

Péterffy Gabi ismét meglepetéssel szolgált: az egyik májusi felnőttkatekézis alkalmával három könyvön keresztül mutatta be és egyúttal elemezte is Huszti Péter színészi és emberi minőségét. Részleteket olvasott fel Huszti könyveiből (Férfikor hajnalán, Királyok az alagútban, Srác a kakasülőn) gondosan megszerkesztve a felolvasott részleteket, hogy a szerző gondolatköréből kialakuljon az a személyiség, akiben méltán tiszteljük a színészi és emberi minőséget.

Husztit is, mint sokan másokat, már gyerek-, illetve kamaszkorában elvarázsolta a színház. Megmozgatta képzeletét, így vált igazi színházrajongóvá. Főiskolásként Várkonyi osztályába járt, aki biztos kézzel vezette a megjelenítő erő képességének fejlesztésében. Ez az út örökre eljegyezte a színházzal, amiben sokkal többet fedezett fel, mint az átlagember. Már fiatal színészként gondolkodva készült szerepeire, melyekben szenvedélyesen vizsgálta a megjelenítendő személyiséget. Sokszor ment gyalog a próbákra, hogy közben gondolkodhasson. Vonzották a próbák, kitapintotta bennük a lehetőséget, például a színész és a közönség kapcsolatának formálását. Csodálta a nálánál akkoriban jóval idősebb nagy színészeket. Azt vizsgálta, hogy a számára sokszor nehezen értelmezhető személyiségük miként oldódik fel a színpadon, és válik meggyőző varázslattá. Igen elgondolkodtató például a Bessenyei Ferencről alkotott elmező portréja. Huszti humorérzéke még színesebbé teszi gyakran távolságtartónak tűnő személyiségét.

Összegezve: Gabi egy meghatározó irányvonal alapján szerkesztette meg a felolvasott részletek sorrendjét, hogy kialakítsa bennünk egy olyan nagy színész személyiségét, aki a színházat küldetésnek tartotta, nagy elődei örökségének, lehetőségnek a tisztességes és tartalmas élet megmutatására. Köszönjük, Gabi, hogy hallgatóidat meggyőző erővel arra bíztattad, hogy ne csak nézzék Husztit, a színészt, hanem olvassák is Husztit, az írót. Érdemes!

Vajtai Éva