Találkozás Jézussal – tanúságtétel a halál utáni életről
Az Újszegedi Társaskör szervezésében az Újszegedi plébánián az érdeklődők augusztus 8-án csütörtökön Tari Mária beszámolóját hallgathatták meg.
(A keretes Szentírás-idézeteket e sorok szerzője toldotta be.)
Tari Mária ma 68 éves gazdálkodó Zákányszéken. Emellett családanya, nagymama, sőt már dédnagymama is. Nem tart igényt arra, hogy beszámolóját elfogadják, ez az ő magánkinyilatkoztatása, ő úgy tudja a dolgokat elmondani, ahogyan átélte.
Mélyen hívő katolikus családban nőtt fel. Évekkel ezelőtt folyamatosan küzdött szívproblémákkal. Emellett folyamatos kísértéseknek is ki volt téve. Egy hang azt akarta elhitetni vele, hogy ő úgyis elkárhozik, kár erőlködnie.
A szívproblémák annyira súlyosbodtak, hogy 2011-ben rászánta magát egy régebb óta javasolt katéteres vizsgálatra. Szeptember 12-re, Szűz Mária neve napjára kapott időpontot, azonban ezt az utolsó pillanatban lemondta. De aztán, férje unszolására is, csak rászánta magát a vizsgálatra. Az újabb időpont november 2. volt. Még nevetett is magán:
Volt egy gazdag ember. Bíborban és patyolatban járt, és mindennap nagy lakomát rendezett. Volt egy Lázár nevű koldus is, ez ott feküdt a kapuja előtt, tele fekéllyel. Örült volna, ha jóllakhat abból, ami a gazdag ember asztaláról hulladékként lekerült. De csak a kutyák jöttek és nyalogatták a sebeit. Történt, hogy a koldus meghalt, és az angyalok Ábrahám kebelére vitték. Meghalt a gazdag ember is, és eltemették. Amikor a pokolban kínjai közt feltekintett, meglátta messziről Ábrahámot és kebelén Lázárt. Felkiáltott: Atyám, Ábrahám! Könyörülj rajtam! Küldd el Lázárt, hogy ujja hegyét vízbe mártva hűsítse nyelvemet. Iszonyúan gyötrődöm ezekben a lángokban. Fiam – felelte Ábrahám -, emlékezzél csak vissza, hogy milyen jó dolgod volt életedben, Lázárnak meg hogy kijutott a rosszból. Most tehát neki itt vigasztalásban van része, a te osztályrészed pedig a gyötrelem. Ráadásul köztünk és köztetek nagy szakadék tátong, hogy akik innét át akarnának menni hozzátok, ne tudjanak, se onnét ne tudjon hozzánk átjönni senki. Akkor arra kérlek, atyám – mondta újra -, küldd el legalább az atyai házba. Van még öt testvérem, hadd figyelmeztesse őket, nehogy ők is ide jussanak a gyötrelmek helyére. Ábrahám ezt felelte: Van Mózesük és vannak prófétáik. Azokra hallgassanak. De az erősködött: Nem hallgatnak, atyám, Ábrahám! De ha a halottak közül megy el valakit, bűnbánatot tartanak. Ő azonban így felelt: Ha Mózesre és a prófétákra nem hallgatnak, ha a halottak közül támad fel valaki, annak sem hisznek.” (Lukács 16,9-31) |
Szűz Mária ünnep nem kellett, így a halottak napjára kapta az újabb időpontot.
Tudok egy emberről Krisztusban, aki tizennégy évvel ezelőtt – testben-e, nem tudom, testetlenül-e, nem tudom, csak az Isten tudja – elragadtatott a harmadik égig. És tudom, hogy ez az ember – testben-e vagy testetlenül, nem tudom, csak az Isten tudja – elragadtatott a mennybe, és titokzatos szavakat hallott, amelyeket embernek nem szabad kimondania. (2Kor 12, 2-5) |
A vizsgálat során egyszer csak azt látja, hogy emelkedik, látja, hogy lent a vizsgálati asztalon az orvosok sürögnek-forognak testénél, ő pedig egy gyorsuló fény-alagúton egyszer csak megérkezett a menyország kapujához, ahol Jézus fogadta.
Szem nem látta, fül nem hallotta, emberi szív föl nem fogta, amit Isten azoknak készített, akik őt szeretik. (1Kor 2,9) |
Mária megjegyezte, az egésznek a leírására egyszerűen hiányoznak a szavak, emberi szókincsünk alkalmatlan az általa átéltek továbbadására.
Angyalok is voltak jelen. Tér és idő ott földi fogalmaink szerint nem létezik. Mária azonnal ott akart maradni.
Jézus először elvitte őt a Golgotára, ahol Mária végignézhette és átélhette Krisztus szenvedését. Mária kiemelte, a mai keresztfa- és Golgota-ábrázolásaink szinte tompítva adják vissza a valóságot, ami borzalmas volt.
Utána Jézus visszavitte a menyország kapujába, és megkérdezte tőle, maradni akar, vagy vissza akar térni a Földre. Mária első reakciója az volt, hogy maradni, de aztán erőt vett magán, és csak annyit mondott:
„Íme, az Úr szolgálója vagyok, legyen nekem a te igéd szerint.” (Lukács, 1,38) |
„Legyen úgy, ahogy Te akarod.”
Számomra az élet Krisztus, a halál pedig nyereség. Ha meg tovább kell élnem, az gyümölcsöző munkát jelent. Nem tudom tehát, mit válasszak. Mind a kettő vonz: Szeretnék elköltözni, hogy Krisztussal egyesüljek, mert ez mindennél jobb volna. De hogy értetek életben maradjak, arra nagyobb szükség van. (Fil 1,21-24) |
Jézus közölte vele, visszaküldi, mert vannak feladatai.
A visszatért Mária később tudta meg: 20 percig volt a klinikai halál állapotában, az orvosok 20 percen keresztül próbálkoztak az újraélesztéssel. Ennek során többször alkalmaztak elektrosokkot, amitől a mellkasa egészen megfeketedett.
Ami pedig mindenki, a nem hívő környezet számára is nyilvánvaló volt: Mária arca a visszatérés után sokáig ragyogott, fénylett.
Amikor Mózes lejött a Sínai-hegyről – a tanúság két kőtáblája Mózes kezében volt, amikor lejött -, Mózes nem tudta, hogy arcának bőre ragyogott, mivel vele beszélt. Amikor Áron és Izrael fiai látták, hogy Mózes arcának bőre ragyog, féltek a közelébe menni. De Mózes odahívta őket. Áron és a közösség elöljárói mind odamentek hozzá és Mózes beszélt velük. Ezután a többi izraelita is odament, és Mózes közölte velük mindazt, amit az Úr a hegyen neki mondott. Mikor aztán Mózes befejezte a hozzájuk intézett beszédet, befödte az arcát. Valahányszor Mózes az Úr elé lépett, hogy vele beszéljen, levette a leplet mindaddig, amíg ki nem jött. Amikor kijött, közölte Izrael fiaival mindazt, amit Isten mondott neki. Izrael fiai pedig látták, hogy Mózes arca sugárzik. De Mózes újra befödte arcát, amíg csak ismét be nem ment, hogy az Úrral beszéljen. (Kivonulás, 34,29-35) |
Mi Mária legfontosabb üzenete?
Jézus mindenkit kimondhatatlanul szeret, és bármelyikünkért elszenvedte volna a Golgotát. Nem akarja, hogy bárki elkárhozzék. Bárki, aki elkárhozik, az az ő saját tudatos döntésén alapszik. Jézus azt szeretné, ha mindenki üdvözülne.
Ennek feltétele bűneink őszinte megbánása. Vegyük komolyan a bűnbánat szentségét. Ne úgy menjünk gyónni, hogy „elkövettem, meggyónom, elimádkozom az elégtételt, és legközelebb újra elkövetem ugyanazokat a bűnöket.” Az első és legfontosabb, bűneink őszinte, töredelmes megbánása. Ezután, mint ennek betetőzéseképp járuljunk csak a bűnbocsánat szentségéhez.
És Mária azt is elmondta, élménye nem tette őt automatikusan mentessé a bűntől, ő is követett el azóta (apró) bűnöket. De ezeket őszintén megbánta, és a személytől, aki ellen elkövette, bocsánatot kért. Meglepetésére az illető személy is nagy alázattal kezelte a történteket.
Gyógyszerekre a nagy találkozás után már jóval kevésbé van szüksége.
Köszönjük az illetékeseknek, hogy alkalmunk volt ennek a szép tanúságtételnek a maghallgatására.
Lejegyezte:
Király József
Hagyjon egy választ
Want to join the discussion?Feel free to contribute!