Nagyböjti Lelkinap Antióchiás-módra

Március 15-én a már-már téliesbe átcsapó időjárás sem vetette vissza a fiatalokból álló Antióchiások lelkesedését; közösségünk életében először, egy egész napos, dinamikus nagyböjti lelki programon vettünk részt.

A nap pilléreit a közösség sajátos, mondhatni tradicionális elemei adták: A megosztások, ahol is valamelyikünk beavat személyes gondolataiba, tapasztalataiba, élményeibe egy adott témához kapcsolódva, az ezeket követő, mély beszélgetések a kiscsoportokban, vagy éppen a párban történő eszmecserék mellett megpróbáltuk komolyan venni a Szentírásban leírtakat, miszerint böjt idején ne vágjunk savanyú képet, ne sajnáltassuk magunkat.

Ennek fényében a játékról sem feledkeztünk meg, melynek valódi, közösségépítő szerepe kulcsfontosságú. Napunk egy keresztútban, valamint egy szentmisében és az azt követő szentségimádásban ért csúcspontjához. Valódi erő áradt az Oltáriszentségből.

Azt hiszem, mindannyiunk nevében kijelenthetem; régen nem tapasztaltunk ilyen mértékben egységet és mély jelenlétet közösségi szinten. Hálával tartozunk Attila atyának a helyszínért és lelkipásztori munkájáért, Jutka néninek a finom falatokért, a Vezetőpáromnak, a Bevezetőmondóknak, a Játékfelelősünknek és a Szülőpároknak a profi munkájukért, szolgálatukért, és természetesen Mindenki másnak, aki valamilyen módon hozzájárult napunk szebbé tételéhez.

(A. Márk)

0 válaszok

Hagyjon egy választ

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük