Megpróbáltatásaink közepette leszünk-e ÚJ EMBEREK?

Kedves Testvérek!

Csütörtök esténként a felnőttkatekézis csoportunkban – a Skype segítségével látva és hallva egymást – egyre jobban az fogalmazódott meg bennem, hogy ez a világjárvány az egészségünkre veszélyes, de a lelki életünket nagyon szépen felpezsdítette!

Sokat vagyunk egyedül, elcsendesedünk. Ráérünk befelé figyelni. Ha Isten ott van a szívemben, akkor a befelé figyelés = Istenre figyelés.

Ez az új helyzet nehézségekkel jár. A megpróbáltatásokat nem szeretjük, mert nehezek, mert sok alkalmazkodást igényel. A taizéi John testvér „Zarándok Isten” című tanulmányában nagyon szép és megszívlelendő gondolatokat találtam az alkalmazkodásról. „A megpróbáltatás olyan esemény a Bibliában, amely föltárja mi rejtőzik az emberi szív legmélyén. Akadályok között, azok legyőzése érdekében cselekedni kell, így mindaz, ami rejtve volt, felszínre kerül és láthatóvá lesz. A Szentírás itt Istenbe vetett bizalmunkra kérdez rá: mennyire vagyunk képesek Isten útját követni még akkor is, amikor elveszettnek érezzük magunkat? Erre a kérdésre nem tudnánk válaszolni, ha nem mennénk át a megpróbáltatás kohóján, s így enélkül megmaradnánk a kétkedés homályában… Tehát a megpróbáltatás nem más, mint a keskeny ösvény, amelyen át kell haladni, hogy elérjük a legnagyobb jót. Ez is része tehát Isten tervének, aki minden embert a boldog életre akar vezetni.” (a könyvet Plébános urunk fordította!)

Ezek a gondolatok nagyon jót tettek a lelkemnek! Ráébresztett, hogy így van ez jól: kevesebb rohangálás, sokkal kevesebb munka, kevesebb felszínesség, látszat dolgok. Sokkal több nyugalom, elmélyülés és valódi szeretetteljes kapcsolat. Amikor, ha megkérdezem: hogy vagy? – van időm a válaszodat meghallgatni. Amikor olyan könyvet is előveszek, ami valódi figyelmet igényel – nekem ez a könyv is ilyen volt. Elő-elő vettem, de mindig letettem, most meg mintha John testvér nekem írta volna!

Remélem, hogy mindannyian betegség nélkül éljük át ezt a járványos időszakot! Szeretném, ha minél több megmaradna az új és jó tapasztalataimból, és szokásommá válna! Szeretném, ha a vírushelyzet elmúltával, Isten segítségével új ember lehetnék!

Kívánok nektek is jó elmélkedést. Kívánom, hogy minél többször érezzük meg és fogadjuk el az Úr terelgetését a teljesebb élet felé!

Ludányi Olga


Hogyan éled meg a korlátozásokat? Mit tanultál belőle? Mi az a jó gyakorlat, amit akkor is tovább akarsz folytatni, amikor helyreáll a “rend”? stb. 

Továbbra is várjuk a hasonló témában született írásokat a plebanos.ujszegedi@gmail.com címre, és ide várja plébánosunk a családi fényképeket is, amiket kinyomtathat, hogy a templomba, a Szűzanya szobra illetve ikonja mellé tehessen, mintegy oltalmába ajánlva a híveket.