Mária öröme Szent József ünnepén

Találós kérdés: Milyen kapcsolat fedezhető fel az Újszegedi temetőben és az Erzsébet-templom körül végzett favágás, az őzpörkölt és a Kunbaracs melletti Mária öröme tanya között? Egyszerű a válasz: a favágó, Bíró Csaba, akinek tanyáján őzpörköltet ettünk!

Május elsején, Munkás Szent József ünnepén történt, hogy Attila atya szervezésében autókkal mintegy harmincan felkerekedtünk: köztünk a Férfikör tagjai (feleséggel, gyerekekkel), ministránsok, temetői dolgozók. A „Mária öröme” elnevezésű tanya a Bíró család otthona, amely szép példája a közösen megélt hit erejének; annak, hogy férj és feleség közösen elhatározza, hogy az életüket csakis Istennel élik meg, gyermekeket nevelnek és vendégeket fogadnak.

Megérkezésünket követően a családapa elmondta nekünk élete korábbi sötét és mély kanyargóit, és hogy miként jutott a megtérés útjára, majd arról, hogyan szolgált Böjte Csaba testvér munkatársaként. Ott ismerte meg későbbi feleségét, Cecilt, aki tíz gyermek nevelőjeként állt helyt egy erdélyi lakóotthonban. Szentségi házasságra léptek, és e tanyán kezdték meg közös életüket, s immár 6 saját gyermekükkel élik meg nap mint nap az Isten gondoskodását. Megható volt megtapasztalni azt a nyitottságot, ahogy arról meséltek, hogy mennyi mindenki fordul meg náluk töltekezni ebből a szeretetből. Ezt mi magunk is megtapasztalhattuk. A legkisebb lányok megmutatták nekünk a saját pónijaikat, melyet – Csaba elmondása szerint – azért kaptak, hogy inkább a lovakról való gondoskodást tanulják meg, minthogy bent a szobában a számítógépek előtt ragadjanak. A lányok igazi cirkuszi bemutatót tartottak nekünk, szőrén megülve a lovakat. Mi, felnőttek meg csak hüledeztünk az ügyességükön.

Szabadtéri oltár is épült a tanyán, ahol alkalomadtán csoportok ünneplik az Eucharisztiát. Nekünk Attila atya tartott szentmisét, és a ministránsok és énekesek tették felemelővé az ünnepet.

Ezt követően pedig az ínycsiklandozó illatok felé vonultunk, s egyre izgatottabban vártuk a közös ebédet. A bográcsban főzött őzet Bodó Ferenc testvérünk, tiszaszigeti gazdálkodó ajánlotta fel e szép alkalomra – köszönet legyen érte! Nem csalódtunk házigazdánk szakácstudásában, a pörkölt igazán finom lett. A jóízú ebéd után a visszaindulásig megmaradt időben telihassal könnyen ment a beszélgetés és tapasztalatcsere egymással. Ajándéknak éltem meg az őszinte megnyílásokat, a baráti beszélgetéseket, a sokszínű tapasztalatok megosztását. A mindeneket teremtő, fenntartó és gondunkat viselő Isten mindenütt jelen, de a Vele való találkozásra nekünk kell felkészülnünk. Ezen a napon megtapasztalhattunk, hogy Krisztus szeretete gyűjtött egybe minket a „Mária öröme” tanyán, Bíró Csaba családjánál. Ezúton is köszönjük befogadó szeretetüket.

Szendrényi András