Levél a kisközösségem tagjaihoz

Kedves Testvérek!

A felnőttkatekézissel kapcsolatban szeretnék egy pár gondolatot elmondani a mostanában tanultakkal kapcsolatban. Minden évben nagyon örülök az új ismereteknek. Már amikor 2014-15-ben az Ószövetséget tanulmányoztuk, akkor is ámulatba ejtett Turay Alfréd atya tankönyve. Amikor 2016-17-ben az Újszövetséget, akkor meg azt éreztem, hogy valódi új világ nyílik meg előttem. Nem tudom, hogy közületek ki hogyan van ezzel? Én, magamban olvasgatva a Bibliát, soha nem jutottam volna a megértésnek erre a szintjére!

Azután egyház történetével kitartóan foglalkoztunk 2 éven át, de számomra a mostani könyvünk a legizgalmasabb. A címe is rendkívül kifejező: „Erkölcsi önmegvalósítás a Messiás segítségével.” Emlékszem, amikor megkaptuk, többször elolvastam a címét, és az merült fel bennem, hogy de jó, hogy lesz egy egész év, amikor az erkölcsi önmegvalósításunkról tanulhatunk! Biztos, hogy többen érezzük, hogy ahogy öregszünk, egyre fontosabb számunkra a minél tisztább, minél szebben megélt élet. Márpedig ebben segítséget kapni nagyszerű dolog!

Az is zseniális, hogy minden fejezet három szemelvényből áll: egy ószövetségi szakasz, egy oda vonatkozó újszövetségi, valamint a II Vatikáni Zsinat vonatkozó állásfoglalása. Ezekben fellelhető párhuzamokban is gyönyörködhetünk!

Az indított a gondolataim megosztására, hogy e pandémiás korszakban, amikor minden egy kicsit másképp működik, több idő jut elmélkedésre. Pár hete jött az a gondolatom, hogy milyen jó lenne arra törekedni, hogy az életemben legyen egyensúly! Egyensúlyban a nehézségek kezelése is sokkal könnyebb. Igen ám, de hogyan is kerülhetünk egyensúlyba? Erre csütörtök este a fejezet címe éppen: „Erkölcsi kibontakozás az egyensúlyzavaroktól szenvedő világban.” Ezt a zsinaton útmutatásként írták le 1962-ben, de napjainkban mintha még inkább aktuális lenne! Azt érzem ugyanis, hogy a világunknak is és önmagunknak is a legnagyobb baja az egyensúlyvesztés. Lám, mily nagyszerű, hogy minden fejezet végén ott a remény, a biztatás, a kapaszkodó, a megoldás: bízzunk és hagyatkozzunk a körünkben élő Krisztusra! Az eddig tanultakból pár kedvenc mondatom:

– Adj hálát Istennek, hogy lehetővé teszi számodra a megigazulást!

– Igyekezz lelkiismereted szavát követve élni!

– Teljes szívvel bizakodj a gondviselő Istenben!

További jó elmélkedést kívánok! Csütörtök esténként immár személyesen is találkozhatunk a plébánia nagytermében,

Szeretettel: Ludányi Olga