Köszönjük Imre atya!

Kiss Imre atyával találkozhattunk az újszegedi Szent Erzsébet-templomban aug. 18-án, az esti szentmisén. A kölcsönös hálaadás pillanata volt és elköszönése az újszegedi hívektől és a Fokoláre közösség tagjaitól, mielőtt újra elköltözik Olaszországba.

A templom tele volt a korábban együtt töltött évekért köszönetüket kifejező családokkal, gyerekekkel, felnőttekkel. A falak zengtek a zenekar ünnepélyessé tett felemelő dalaitól, melyeket egy lélekkel énekeltek a hívek. A szeretet erős köteléke volt érezhető a concelebráló paptestvérek közösségében, Attila atya, Flóri atya és Kardos atya jelenlétében. Sokunkat meghatott Kardos atya befejező gondolata és áldása.

Imre atya, téged a 12 éves újszegedi szolgálatod után Loppiano városába hívtak, Toszkánába, a Fokoláre mozgalom egyik központjába, ahol 6 és fél évet töltöttél. Majd Szarvasra kerültél és most újra Olaszországba, Rómába indulsz 3 évre. Mit fogsz ott csinálni?

A Fokoláre Mozgalom papi központja kért meg egy szolgálatra, ami nem a hagyományos lelkipásztori szolgálatot jelenti – hogy egy plébániát ellássak, amit egyébként nagyon szeretek, meg a hivatásom is -, hanem a Fokoláre Mozgalomhoz tartozó kb. 600 pap lelki, közösségi életét szolgálni, segíteni találkozások, lelkigyakorlatok, konferenciák, látogatások által. Mégpedig abban a szellemben, amit már a II. Vatikáni zsinat mondott, hogy a közösségi egyházat, a kommunió egyházat építsük. Ez is egy szolgálat, a Jézus akarta egységet segíteni a papok között, hogy a maguk plébániáján, egyházmegyéjében az egység előmozdítói legyenek. A papi életem legelején ismertem meg az egység karizmáját, ami új mélységet adott a papi hivatásomnak és szeretném, hogy más papok is megismerhessék Istennek ezt az ajándékát. Ez a karizma nem csak a papok lelki életét és testvéri kapcsolatát újíthatja meg, gazdagíthatja, hanem a pasztorációt, azaz a plébániai, egyházmegyei közösségi életet is, és ebből a fényből, amit a karizma ad, mások is meríthetnek.

Hol van ez a hely, ahová mész?

Grottaferrata, ami Rómától 40 km-re van. Egy kis városka kb. 25.000 lakossal. Onnan könnyű Rómába bejutni, sőt kapcsolatunk van Rómával, mert eleve a papi kongregációhoz is tartozunk, ill. a Világiak Pápai Tanácsának az égisze alá is tartozik a fokoláre mozgalom.

Milyen lelkülettel indulsz?

Sokat jelentett nekem Ferenc pápa Nagyboldogasszony ünnepén mondott beszéde, hogy Mária szolgálni és dicsérni, dicsőíteni ment Erzsébethez. Én is szolgálni megyek és Isten dicsőségét magasztalni, előmozdítani.

Mit kívánsz az itthoniaknak?

A Jézus akarta testvériség, egyetértés, egység megélését. Mert a szívünk mélyén mindannyian vágyunk erre az egység adta harmóniára. Bár a régi emberünk sokszor megakadályozza ezt, ezért folyamatosan újra kell kezdenünk ebben, de higgyünk abban, hogy lehetséges az egységet élnünk. Az egységért áldozatot kell hozni, de az egységnek csodálatos gyümölcsét is ígérte Jézus. Azt, hogy ha egyek vagyunk, akkor a világ hinni fog. Ha egyek vagyunk a kölcsönös szeretetben, akkor megtapasztalhatjuk a Feltámadt Krisztus különleges jelenlétét. Ez az egység a papok és hívők kapcsolatában is fontos, és segíti a mostanában sokszor említett szinodális egyház épülését. Egymásért felelősek vagyunk, egy úton járunk, egymás testvérei vagyunk. Egymást segítenünk kell. Több mint 40 éve vagyok pap és mindig sokat tanultam abból, amikor a fiatalok, felnőttek kérdeztek, kértek, javasoltak, hogy mit valósítsunk meg a plébánián. Pl. hogy legyen roráte, milyen legyen az ifi csoport, vagy mit tegyünk többet a közösségért. A közös gondolkodásnak és közös munkának az eredménye lett Szeged-Tarjánban a közösségi ház fölépítése és Újszegeden a Kalkuttai Szent Teréz Anya templomé. A papnak az nagyon jó, ha tudhatja, hogy nincs egyedül, hanem megoszthatja a felelősséget, van kihez fordulnia, tanácsot kérni. Ez a paptól is lelki érettséget, nyitottságot kér, és a világi hívőtől is kér érettséget abban, hogy úgy tekintsen a papra, hogy bár van egy felszenteltsége, de a pap is testvér.

A búcsú szentmisén kérted, hogy imádkozzunk egymásért. Számíthatsz ránk ebben. Sok szeretettel gondolunk rád és jó utat kívánunk neked!

Gyöngyi Marianna (fokolarina)