Hercegszántóra zarándokoltunk

Június 26-án Hercegszántón jártunk plébániai csoportunkkal, amelyet néhai Szabóné Égető Zsuzsa vezetett. Jelenleg György Zsuzsi vette szárnyai alá a csoportot. Az ő ötlete nyomán és szervezésében indultunk útnak.

A zarándoklaton öten vettünk részt. Reggel 8.30-kor a plébánián gyülekeztünk és kilenc óra körül indultunk.

Első állomásunk Baja volt, egy amatőr régiséggyűjtő háza, ahol főként vallási témákat ábrázoló festményeket, szobrokat, kerámiákat tekinthettünk meg. A gyűjtő sokat mesélt a kincseiről, amelyek nem csak vallási szempontból értékesek, hanem egyik-másik, mint műkincs is számottevő.

Ezután kísérőnkkel, Ágival, elindultunk Máriakönnye Vodica zarándokhelyre, ahová kijött velünk a kegyhely gondnoka, Attila. Az ő elmondásából ismertük meg a kegyhely történetét. A helyi kis templomot kinyitotta, így azt belűről is megnézhettük. Egy kis uzsonna után indultunk tovább.

A hercegszántói katolikus templomban már várt a kísérőnk: László, aki ott él a plébánián, Imre testvérével, a plébánossal.

A templom eredetileg barokk stílusú volt, de azóta több rész át lett alakítva, főleg a II. Vatikáni Zsinat rendelkezései szerint. Az egyik érdekesség, hogy a templomban hét ereklye található, mindegyik jól látható helyen az igazoló levéllel együtt.

A faluból átmentünk a kegyhelyre. A pusztai környezetben eredetileg egy kisebb Mária szobor és egy kút mellett történtek csodás gyógyulások. Később épült hozzá a 10 méter magas rozsdamentes acél Mária szobor, a kőből készült hatalmas rózsafüzér és a keresztút. A hely azóta is folyamatosan gyarapszik, hol misézéshez szükséges bútorokkal, hol Szent II. János Pál szobrával, hol egy éjjel kivilágított keresztel, hol virágos kertekkel, padsorokkal stb. Minden évben gazdagszik valami újjal.

Hazafelé indulva még beiktattuk a csávolyi Texas vendéglő melletti Levendulás kertet, ahol a gyönyörű lila virágtenger mellett kézműves árusok hangulatos szabadidős programokat biztosítottak az érdeklődőknek.

Végül este hat óra körül értünk haza, kellemesen elfáradva, de egymást jobban megismerve, a kegyhelyek légkörét, és az együttlét örömét magunkkal hozva váltunk el egymástól.

Aradi Márta