A Húsvéti Szentháromnap a Teréz anya Templomban

A Húsvéti Szentháromnap (Nagycsütörtöktől húsvétvasárnapig tartó időszak) az egyházi év csúcspontja. E csúcspontot a Teréz anya templomban is megünnepeltük.

Nagycsütörtökön az Utolsó Vacsora miséjén az Oltáriszentség ált a középpontban, amit Jézus e vacsorán alapított.  A szentmise végén az oltárt minden díszétől megfosztották, jelképezve, hogy elkezdődött Jézus szenvedése a Getszemáni kertben. Az oltárfosztást követően mindazokkal, akik tudtak még maradni az Oltáriszentség rózsafüzérét imádkoztuk el, mintegy virrasztásképpen e Getszemáni kertben szenvedő Jézus mellett. Ősi hagyomány, hogy Nagypénteken és Nagyszombaton az Egyház nem mutat be szentmiseáldozatot, hiszen Nagypénteken az örök Főpap, Jézus Krisztus mutatta be az áldozatot.

Nagyszombaton pedig az Egyház Jézus sírjánál időzik. A Nagypénteki szertartás a keresztáldozatot állítja a középpontba, így arra hívja a híveket, hogy tekintsünk a keresztfájára, mint a megváltásunk eszközére.  A Húsvéti Vigília szertartása Nagyszombat este 19 órakor kezdődött el. E vigília jóval hosszabb egy vasárnapi szentmisénél, de jelekben és érzelmekben jóval gazdagabb is. A tűz megszentelése, a fény-sötétség játéka, a húsvéti gyertya, az örömének, az újból megszólaló csengők, az orgona, az alleluja visszaadása, a szenteltvíz…. Nagyon sok mindent lehetne még részletesebben idehozni e legszentebb éjszaka liturgiájából, szertartásából.

Mindháromnap szertartását – azt gondolom – nagy ünnepélyességgel és méltóságteljesen sikerült elvégezni. Mindez nem valósulhatott volna meg a ministránsok, a kántor, a sekrestyések és a „Teréz anya angyalai” csoporttagok segítsége nélkül. Hálásan köszönjük az Ő szolgálatukat!

Aleksza János