Fogyatékkal élők családjainak találkozása a plébánián

Szombaton a Tiszavirág közösség családi napján padlóképezhettem fogyatékosággal élő fiatalokkal, szüleikkel és a közösség segítőivel. A Kőpálma történetét vittem, egy igen komoly témát, ami nem zárta ki a nevetést, de elfogadta a könnyeket is.

A sivatagi kép a pálmával és az oázissal jól passzolt a szegedi 42 fokos meleghez és a vendégszerető plébánia hűsítő közösségi terméhez. Lelkileg is oázissá azonban azért tudott válni ez a nap, mert a padlókép által tudtunk egymással találkozni, tudtuk egymást támogatva a forrást keresni életünkben mozdulatok, alkotás, éneklés, megosztás és a történet megélésének és megtapasztalásának segítségével.
Megnyitottuk a teret, ahol kerestük a válaszokat: „Hogyan tudsz élni a sivatag közepén? Hogyan lehet az, hogy neked van miből élned?”