Adventi lelkinap a Názáret családcsoportban

A családcsoportunkban minden évben kétszer tartunk lelkinapot, adventkor és nagyböjtben, többnyire a plébániánkon. Lelkinapjainkra jellemző, hogy mindig más-más atyát próbálunk megkérni, így korábbi években tartottak már nekünk lelkinapot Varga Attila, Pálfai Zoltán, Gyenes Csaba, Hozdik Zsolt, Kopasz István, Jávorka Lajos, de volt, amikor lelkinapos zarándoklatot szerveztünk pl. Máriaradnára. Korábban egész napos lelkinapokat tudtunk tartani, gyerekeinkkel együtt, azonban sajnos az utóbbi néhány alkalommal már csak egy délelőttöt és gyerekeink nélkül. Pedig lassan már abban a korban vannak, hogy nekik sem ártana az ő szintjükön a mienkkel párhuzamosan lelki program, azonban ennek szervezésére és lebonyolítására nem jutott energiánk.

A mostani adventben is megtartottuk a lelkinapunkat december 20-án szombaton, hogy karácsonyi készületként lélekben gyarapodjunk. A korábbi évek egész napos lelkinapjaival ellentétben most sajnos csak délelőtt pár órára tudtunk találkozni öt házaspár, de annál nagyobb figyelemmel hallgattuk Serfőző Levente atyát, akit még szeptemberben megkértünk, hogy segítsen ráhangolódnunk a karácsonyra.

Szemelvények Levente atya gondolataiból:

Bizalom: Előadását azzal kezdte, hogy nagy ajándék az, hogy van időnk Istenre azáltal, hogy egy délelőtt együtt vagyunk elmélkedni, mert az az idő, amit Isten számára fenntartunk, megszentelt idő. Engedjük, hogy Isten megszólítson! A lelkinapunk eredménye nem látszik azonnal, érlelődik, mert a Szentléleknek gyümölcsei és nem eredményei vannak, bíznunk kell, hogy amit Isten elültetett szárba fog szökkenni. A bizalom vezeti a napkeleti bölcseket. Isten közel jön hozzánk, a bölcseknél csillagként, hozzánk az igében és a csöndben. Levente atya papi jelmondata Pétertől van: „De a Te szavadra kivetem a hálót.” Isten nem meggyőz, hanem meghív az igenre. Isten akkor kezd el cselekedni, amikor engedünk. Ha Péter nem veti ki a hálót, akkor Simonból sosem lesz Péter. Megújulásra hívja Pétert Jézus. Megújulásra nekünk is szükségünk van, az adventi és nagyböjt felkészülés a megújulásnak a feltétele. Emberek révén a meghívásunk megfakul, de a megújulás segít visszafordítani Istenhez.

Remény: Az advent egyik kulcsüzenete a remény. Az ember a reményre van teremtve, e nélkül nem tudjuk élni életünket. A remény a krisztusi ember egyik ismertetőjele. „Arról ismerik meg, hogy tanítványaim vagytok, hogy szeretettel vagytok egymás iránt”, azaz „hogy remény van bennetek”. Aki Istenben remél, az ráhagyatkozik a láthatatlan Istenre. Meg tudom-e fogalmazni, hogy mi az én reményem? A remény megmutatja, hogy mi az én örömöm, megmutatja, hogy ki vagyok. A Krisztusi remény jellemzői: 1. belülről születik, sosem kívülről. 2. túlmutat minden ismereten. 3. a remény: exodus = kivonulás. Magunkból való kivonulás. (Ábrahám példája). Ahol elkezdjük megélni a reményt, ahol Krisztus jelen van, ott megjelenik a Sátán. A reménytelenség, a nem bízni, a kísértés egyik formája, nem remélek Krisztusban.

Imádság: Imádság által Isten életet lehel belém. Az imádság annak jele, hogy hiszek, bízom. Az imádság soha nem rólam szól, nem is Jézusról, hanem rólam és Jézusról, kettőnkről.

Hogyan tudjuk jól megélni? A Miatyánkot nem elmondjuk, hanem elimádkozzuk. Imádkozó emberekké kell válnunk. Látnak-e minket imádkozni? Az ima misszió is, tanúságtétel, enélkül nem lehet hirdetni az evangéliumot. Sokféleképpen imádkozunk: vannak kötött imák, és olyan imák, amit senki nem írt még le, ez a szívedben elmondott ima, amiben te most élsz, ez a legeredetibb, legtisztább. A személyes ima helye a szív. A mélyén van egy csend. A csend velünk született, szükséges ahhoz, hogy megtaláljuk Istent. Ez is exodus, idő kell hozzá. Az elcsöndesedés egy folyamat. Szeretnénk Mária lenni, de sokszor beleragadunk a tevékeny Márta szerepébe. Amerre tekintünk, azzá válunk. Imádság: megállás, Krisztussal lét, az, hogy vele vagyok.

Egy bíboros mondta: kétfajta csönd, 1. külső önmegtagadás, magam körül csendet kell teremtenem, 2. belső csönd, Máriaként ki kell tartani. Thomas Merton: A világ csöndje az egyetlen valóság, minden, ami utána történik, azt mi tesszük hozzá. Mel Gibson Passió című filmjében Pilátus kérdezi feleségét hogy mi az igazság. „Ha te ott belül nem érzed, akkor én nem tudom neked elmondani.” A jászol titka című könyv: nem a lábaddal, hanem a szíveddel fogsz ott állni pásztorként karácsony éjszakáján.

Levente atya csak két órahosszát tudott velünk lenni, de annál mélyebb és tartalmasabb lelki gondolatokat mondott, amiről az előadása után tovább beszélgettünk. Nagy örömünkre volt, hogy János atya is bejött, és velünk együtt töltötte ezt a két óra hosszát.

Hála és köszönet van bennünk Levente atyáért, akinek előadása által jobban rá tudtunk hangolódni a karácsonykor megszülető Kisdedre, köszönet János atyáért, akivel együtt vettünk részt a röpke, de tartalmas lelkinapunkon, és hála csoportunk házaspárjaiért, akikkel együtt készültünk karácsonyra, de együtt veszünk részt évközben a pénteki csoporttalálkozóinkon, kirándulásainkon, és egyéb programjainkon is. És köszönet Attila atyának, aki minden évben adventkor rendelkezésünkre bocsátja a Szentcsalád ikont, hogy több éves hagyományt kialakítva a csoportunk családjai között körbe járhasson. Az adventi lelki nap mellett ez a Szentcsalád-járás is szerves része a családjaink egymással való kapcsolatépítésének és egyúttal a karácsonyra való hangolódásunknak.

Siklós Robi és Szilvi