Társaskör: Ismeretlen ismerőseink – a számok
Ezzel a címmel hallottunk égy igazán érdekes előadást július 20-án, a csütörtök esti Társaskör programjában, Dr. Krisztin Német István matematika tanártól.
Már csak azért is érdekös vót, mert Pisti igen nagy örömömre még éli és beszéli az én gyerökkori és fiatalkori szögedi beszédömet, amiért mög is süvegölöm és nagy tisztölettel gondolok rá, így nem is írhatok másképpen!
Na és miért is ismeretlenök a számok? Hát azért, mert azt hisszük, hogy azért mert használjuk, már ismerjük is űket, pedig bizony ez nem is így van, pontosan ugyanúgy, ahogy a gyönyörű magyar nyelvünkkel is ismeretlenül bánunk, használjuk – mindig tisztölet a kivételöknek…!
Azt sejthettük, hogy valahol a görögök körül köll keresgélni az eredetöt és jól is sejtöttük, mert a Kr. e. VI–V. sz., Dél-Itáliai Püthagoreusokhoz, ógörög vallási, filozófiai és tudományos közösséghöz kötődik a mathéma = elméleti tudás és az isztoría = tapasztalati tudás fogalompár és a mathématikosz = „tanulni szerető”. Azóta a matematika égyre inkább „elméleti” tudomány lött. A gyakorlatban nem lényegös, hogy mik a „számok”, ott csak az a fontos, hogy „használni” tudjuk azokat. Kiderült, hogy vannak számok, amik nem is igazi „számok”, csak jelölésök, mint a telefonszám, a gyáriszám, vagy az adószám. A mérésökhöz használtak már igazi számok: darabszám, sorszám és a mérőszám, amihöz mértékegység is párosul. De a magában álló „műveleti szám” a leghasznosabb matematikailag. Ez a folyamat nemrégön, csak 100-150 éve „tisztult lé”. Az axiómák, melyek igazságát nem bizonyítjuk, csak elfogadjuk, alapjai a lévezetésöknek, bizonyításoknak. Minden matematikai fogalom, így a számé is, égy elvont, elméleti fogalom! A számsor kezdő nullája és a követő 1, 2, 3, …n számok is az alkotás axiómája szerint keletköznek, mint égy gyöngysor, de csőbehúzva, mert nem tűri az elágazást – sé. Na és a nulla, a sémmi, mint mögfoghatatlan leghasznosabb, az égyetlen olyan valós szám, aminek bármely x valós számmal való összege égyenlő x-szel, x + 0 = x és van égyetlen olyan valós szám, aminek bármely x valós számmal való szorzata égyenlő x-szel. Ezt a valós számot nevezzük égynek, x × 1 = x . Na mög az üres halmaz, aminek nincs is eleme és az üres halmaz „jelöníti mög a nullát.”
Mire használja a matematika a számokat? Hát önmagukban vizsgálja azokat, mint a prímszámok, mög a tökéletös számok. Használja méréshöz (hossz, kerület, stb), számokkal alkot mást, ilyen a koordinátageometria. Számegyenes helyött „számsík” és még sok más…
Lönne még mit írnom, de nem is folytatom, mert Pisti többször is kérdözte, hogy égnek áll é már a hajunk, hááát…
Jó érzékkel lazított el bennünket a Chuck Norris matekos hasonlatokkal, hogyaszongya Chuck Norris elszámolt a végtelenig – kétször is! Most, hogy írom e sorokat, jut eszömbe, hogy a végtelenrül nem is beszéltünk, akkor löhet, hogy még mindig ott lönnénk…?
Így telt ez az órácska mindnyájunk érdeklődő szórakozására, hála Pisti lelkes és fölkészült előadásának!
Pétervári Lajos
Hagyjon egy választ
Want to join the discussion?Feel free to contribute!