Növényi szimbólumok a templomban

Véseiné Dr. Szöllősi Réka egyetemi adjunktus SZTE TTIK, Növénybiológiai tanszék munkatársának nagyon érdekes, vetítettképes előadását hallgathattuk meg július 6-án, a csütörtök esti Társaskör keretében. Az előadás ötletét egy régen megírt szakdolgozat témája adta – kezdte mondandóját Réka.

Az életünket átszövik a jelképek, szimbólumok, melyek ősidőktől fogva jelen vannak, és jelentős szerepet töltenek be a különféle ábrázolások által.

A továbbiakban jelképek és magyarázatuk bemutatásával ismerkedtünk pl. a háromszögben látható szem a Szentháromság, a hal Jézus Krisztus, illetve a kereszténység jele, mint ahogy a szőlőtő, a levél, maga a szőlő, a kenyér úgyszintén keresztény szimbólumok. A Szentírásban találkozhatunk a fák és a különböző növények megjelenítésével, így a Teremtés könyve, az Énekek éneke, a 4 evangélium, Jelenések könyve, némely apokrif irat által.

Réka a képzőművészet hatalmas arzenáljából válogatott festményeket, freskókat, amelyek legtöbbjén az Édenben történő bűnbeesés jelenetét láthattuk az élet fájával, valamint a jó és rossz tudás fájával. Felhívta a figyelmünket arra is, hogy a fák ábrázolása igen változatos a képeken e témában. A festők nagy része a mediterrán területek fáit képzelte az Édenkerti jelenetbe. A vatikáni Sixtus-kápolnában fügefaként festette meg a tudás fáját Michelangelo – a vétkező emberpár is e fának levelével takarta el magát –, míg általában a képek többségén almafát, gránátalmafát, néhol pálmafát ábrázoltak a festők.

Minden képen szereplő növényről kaptunk részletes magyarázatot, mi minek vagy kinek a szimbóluma. Pl. a kék nőszirom – amely szintén látható volt egy-egy festményen – a szenvedés, a halál, a gyász jelképe; a liliom a tisztaságé, ártatlanságé, Páduai Szent Antal személyéhez hozzátartozik, de Mária és a gyermek Jézus körül is gyakran föltűnik, az örökzöldek pedig az örök életet szimbolizálják, stb.

A rózsának, mint a virágok királynőjének fontos szerepe van a templomokban, de néhány világszerte ismert szent életében is. A templomokban, katedrálisokban ma is láthatóak a kisebb-nagyobb méretű rózsaablakok, bár ez az elnevezés nem igazán egyezik a rózsa formájával. Megtudtuk, hogy a rózsát az ötös számmal hozzák kapcsolatba, hiszen szirmainak száma soronként öt. Ezt igazolja, hogy templomunkban, valamint a szegedi dómban is a Szent Erzsébetet ábrázoló üvegablakon a csodarózsák szirmai valóban a természet rendje szerint vannak megjelenítve. Réka megemlítette azt is, hogy nálunk ezen az üvegablakon szőlőlevelek keretezik Erzsébet alakját, ami szintén szimbolikus jelentéssel bír, bevallom, nekem ez eddig fel sem tűnt.

Sok más jelképről is szó esett ezen az előadáson, amelyek által mélyebb betekintést nyertünk e gazdag világba. Réka, köszönjük a beavatást!

Lucz Ilona