Muszlimok és keresztények viszonya az Egyháztörténelemben

A csütörtöki esti nyári előadássorozat következő előadója Kerekes Gellért történész – egyháztörténész volt, aki a muszlim-keresztény kapcsolatok történelmi rejtelmeibe engedett bepillantást. A plébánia földszinti terme szinte teljesen megtelt érdeklődő tekintetekkel.

Gellért alapos, jól strukturált előadása során Jézus küldetés nyilatkozatától („Menjetek el tehát, tegyetek tanítvánnyá minden népet…” Mt 28, 19-20) egészen a 21. század kihívásaihoz juthattunk el.

Történelmi események egész tárháza tárult fel előttünk a keresztény-muszlim kapcsolódások szemszögéből és így lehetőségünk nyílt kitekinteni megszokott szegedi hétköznapjainkból és elmerengeni a világtörténelem nagyobb összefüggésein is. Szóba került Fatime és Međugorje keresztény-iszlám kötődése, Afrika észak-keleti és dél-nyugati megosztottsága, az Arab félsziget és Ázsia folyamatos vallási átalakulása.

Az előadás szélesítette látókörünket, hogy a néha oly egyszerűnek tűnő összefüggéseket más szempontból is megvizsgáljuk és elgondolkozzunk rajtuk. A zárásként elhangzó hallgatói kérdések sem tudták kizökkenteni az előadót a szerepéből és gyakorlatilag nyitott történelmi lexikonként, mindenféle jegyzet nélkül kaphattunk alapos, mérsékelt, sztereotípiáktól mentes válaszokat.

Az újszegedi plébánián eltöltött történelmi időutazás engem személyesen arra inspirált, hogy fontos ismernünk a saját és más népek, vallások történelmének alakulását, hogy ezáltal felfedezhessük Isten arcát minden emberben.

Urbán Ákos