Kolozsvárról Szegedre

A Társaskör idei utolsó estéjén, szeptember 7-én Nógrádi Antal testvérünk tartott igen színvonalas előadást „A Kolozsvári Egyetem orvosi intézeteinek Szegedre költözése” címmel. Egyetemünk története visszanyúlik a Báthory István erdélyi fejedelem által 1581-ben alapított egyetemre. Ennek megszűnését követően hosszú időnek kellett eltelnie, hogy az egyetem újjászervezése megtörténhessen.

Az osztrák-magyar kiegyezés utáni gazdasági és társadalmi fellendülés tette lehetővé és egyben szükségessé is, hogy Magyarországon a Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem mellett még egy egyetemet szervezzenek. Ennek a tervnek a megvalósításához sok ember áldozatos munkájára volt szükség. Közülük kiemelkedik gr. Mikó Imre, aki a Kolozsvárott megalapított Erdélyi Múzeum Egyesületnek adományozta az ún. Mikó kertet és az ott található Mikó-villát. Ez jelentette az 1872-ben megalapított Ferenc József Tudományegyetem működésének alapját is. Eötvös József, mint kultuszminiszter fáradozott sokat az új egyetem felállításáért és nem felejthető el magának Kolozsvár városának áldozatos segítsége sem. Hiszen sem elegendő és megfelelő épület, sem könyvtár, sem laboratóriumok nem voltak, sőt Budapestről kellett professzorokat Kolozsvárra hívni, hogy a tényleges egyetemi képzés megvalósulhasson.

A Kolozsvárott rendes magántanári címet megszerző professzorok közül előadónk Davida Leó és Apáthy István professzorok munkásságát emelte ki. Mindketten igen tehetséges, külföldön is tanulmányokat folytató professzorok voltak, akik ma is példaképei lehetnek hallgatóknak és oktatóknak egyaránt. Davida Leó orvosprofesszor és anatómus korának legmodernebb anatómiai intézetét hozta létre. Apáthy István zoológus az egyetem állattani intézetét szervezte meg.

Az I. világháborút követően az egyetemnek menekülnie kellett Kolozsvárról. A mintegy harminc év alatt felépített épületek, benne az orvosi intézetek, klinikák, laborok teljes felszerelése, az Erdélyi Múzeum Egyesület könyvtárával, gyűjteményeivel együtt ott maradt. A menekülő professzorok Magyarországon sem kaptak lakást, évekig vasúti vagonokban laktak, miközben az egyetemi oktatást is folytatni akarták. Az újrakezdés Szegeden vált lehetségessé, ahol a város, mint ötven évvel korábban Kolozsvár, mindent megtett, hogy épületeket találjon, a professzorok lakáshoz jussanak és a Kolozsvárról elmenekült egyetemi hallgatóknak megfelelő szállása legyen. Ehhez a szervezéshez ismét sok ember összefogására volt szükség. Szeged polgármestere, Solymosi Szilveszter mellett, Davida Leó volt az, aki az orvosi intézetek működésének szegedi folytatása mellett érvelt. Amikor 1921-ben az orvosi intézetek elkezdhették működésüket Szegeden, Davida Leó ismét megszervezte a kor színvonalának megfelelő Anatómiai Intézetet. De ezt tette Apáthy István is, bár őt 1919-ben börtönbe zárták, mivel a világháború alatt ő volt Erdély főkormányzója. 1920-ban szabadon engedték, útlevelet kapott, s amikor Magyarországra ért, bekapcsolódott az egyetem újjászervezésének munkájába. Megalapította az Anatómiai Intézetet és létrehozta az első tudományos folyóiratot is.

Köszönjük Nógrádi Antalnak ezt az előadását, amelyben bepillanthattunk egyetemünk orvosi intézeteinek és ezen belül az Anatómiai Intézet elmúlt 150 éves történetébe.

Homoki Nagy Mária

0 válaszok

Hagyjon egy választ

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük