Francia nyelvű mise afrikai egyetemistáknak

Húsvétvasárnap hajnalban különleges eseménynek voltam részese az Erzsébet-templomban: plébánosunk afrikai keresztény egyetemistáknak celebrált szentmisét francia nyelven.

Már a legutóbbi nyilvános eucharisztikus ünnepen is szeretettel fordult feléjük, s arra kért bennünket, fogadjuk őket szívesen közösségünkben. A korlátozások miatt azóta nem kerülhetett erre sor, ám Krisztus feltámadását mégis templomunkban ünnepelte a közép-afrikai frankofon államokból származó hét fiatalember.

A taizéi lelkületet véltem felfedezni azokban a közvetlen szavakban és gesztusokban, amelyekkel Attila atya a Mária-oltár előtt a misére készülve várta a fiatalokat. Előkerültek a taizéi énekeskönyvek, dallamok hangzottak fel, és plébánosunk érdeklődésére egymás után sorjáztak az országnevek: Csád, Togo, Szenegál, Benin, Kongó. Bizonyára Roger testvér is jelen volt valahol a templomban, a szemnek láthatatlanul…

A szentmisében a fiatalok lelkesen énekelték saját keresztény énekeiket, és az evangélium elhangzása előtt nagy odaadással olvasták fel a szentírási részeket. Látszott: ajándék számukra, hogy bár hazájuktól távol, de hitközösségben ünnepelhetik meg a Húsvétot. Attila atya úgy véli: „megható, ahogy katolikus hitük miatt ilyen összetartók, még ha különböző országokból jöttek is a Szegedi Tudományegyetemre tanulni. És elgondolkodtató, hogy a francia egyháznak milyen missziós ereje volt a XIX. században, hogy az iszlám-többségű országokban is hitvalló keresztények élnek az úgynevezett Fekete-Afrikában.”

Vajon hallott-e már az Erzsébet-templom francia nyelvű szentmisét? Látott-e már egyetlen ünnepen ilyen sok országból érkező keresztényeket? – töprengtem az örömteli záróének hangjainál, melyek méltóképpen feleltek Jézus üzenetére: tegyetek tanítvánnyá minden népet (Mt 28,19).

Péterffy Gabriella