Élménybeszámoló az egyházközségi zarándoklatról

Május 15-én, vasárnap, a fél 12-es mise után indult egy lelkes kis zarándokcsapat újszegedi hívekkel. Első utunk Pécsre vezetett a Havas Boldogasszony templomba. Pécs legszebb fekvésű temploma és igen közkedvelt búcsújáróhelye, a Mecsek-hegység déli oldalán elterülő, ma Havihegy nevet viselő városrészen magasodó Havas Boldogasszony-templom, évszázadok óta várja a látogatókat. Amint a lelkes idegenvezetőtől megtudtuk, az 1690-91. évi pestisjárvány elmúltával a pécsi polgárok, megtartva a veszedelem idején tett fogadalmukat, templomot építettek Havas Boldogasszony tiszteletére. A város lakói fogadalmat tettek, hogy a pestisjárvány elmúltával emlékkápolnát emelnek a Kokas-dombon. Fogadalmukhoz híven az építőanyagot kézben hordták fel a meredek hegyoldalon, így épült a templom. A templom oltárképe a római Santa Maria Maggiore bazilika oltárképének hiteles másolata. A két mellékoltáron Szent Flórián képe, illetve Szent Sebestyén festett faszobra áll.

Innen a Pálosok templomához siettünk, ahol Györfi Szabolcs pálos szerzetes atya várt ránk. Elmagyarázta nekünk a pálosok helyzetét hazánkban, majd, akiben volt elég erő, az felrohant a templomtoronyba, hogy gyönyörködni tudjon Pécs város látképében. A szentély főfalán, a fehér márvány főoltár fölött és a rusztikus barna fakereszt alatt van Ohmann Béla 1938-ban készült nagyméretű domborműve, mely Szűz Máriának, és a templom védőszentjének, Szent Imrének állít emléket. A templomlátogatása után a máriagyüdi lelkigyakorlatos házban tértünk nyugovóra.

Másnap reggel a Máriagyüdi Bazilikában szentmisén vettünk részt, majd a helyi kántor bemutatta a templomot. A mai templom helyén a 14. században, egyhajós templom állt. A mai kibővített templom 820 fő befogadására képes. 2008-ban XVI. Benedek pápa bazilika-minor címet adományozott a kegytemplomnak.

Következő állomás újra Pécs volt: elsőként az ókeresztény sírkamrák megtekintése, majd a Pécsi székesegyház meglátogatása. A Szent Péter- és Szent Pál apostoloknak dedikánt székesegyház alapjai a 11. századra nyúlnak vissza, a mai formáját a 19. század végén érte el Smidt Frigyes tervei alapján, orgonája Angster József munkája. Bazilika-minor rangot 1991-ben II.János Pál pápa magyarországi látogatása előtt kapott. Mindannyiunk számára ismerős, ahogy a székesegyház négy tornya, mint a város látképének jellegzetessége.

Következett a Dzsáminak is nevezett Belvárosi Plébániatemplom felkeresése. A belvárosban álló Gyertyaszentelő Boldogasszony templom hazánk páratlan török kori műemléke, a magyarországi török-iszlám építészet legjelentősebb alkotása. A szamárhátíves, kaptármintázatú ablakokon keresztül kellemes, zöldes-sárgás fények világítják meg a templombelsőt. A falfestmények Gebauer Ernő művei. Az idegenvezetés során megtudtuk, hogy mi a különbség a dzsámi és a mecset között. A mecset az iszlám-hívek temploma, míg a mecset az imádkozás helye, a meghajlás-leborulás helye. Azokat a mecseteket, melyek jogosultak a pénteki istentisztelet helyszínéül, nagymecseteknek, arab nevén dzsámiknak nevezik.

Ennyi látnivaló után testünket felfrissítettük a harkányi fürdőben, majd Villányban borkóstolás, hogy a lélek is derüljön, és akinek még maradt ereje az este során, az a szálláshelyünkre visszaérve részt vehetett a keresztúton, a máriagyüdi kegytemplom mögötti dombo.

Gazdag programunk következő állomása kedd délelőtt Szigetvár volt. A vár megtekintésében két idegenvezető is segítségünkre volt, majd maga a várkapitány jött elénk, hogy a városban kísérje csoportunkat. A Szent Rókus Plébániatemplom eredetileg Ali pasa dzsámijaként 1589-ben épült. Későbbi időben katolikus templommá alakították, és a kupoláját Dorffmeister István freskói díszítik. A templom állapota erősen megromlott, de az 1980-as években felújították. Ma a templom érdekes ötvözetét adja az iszlám és a barokk építészetnek. Ezt követően, városi sétánk során még láttunk egy korabeli török házat, berendezéssel és panoptikum-szerűen beöltöztetett babákkal együtt.

Zarándokutunk utolsó állomása a Bátai Szent Vér kegyhely volt. A neoromán stílusú templomot Lechner Lóránt tervei alapján építették 1939-ben a török pusztítás 400 éves évfordulójára és az előző évben Budapesten megtartott eucharisztikus kongresszus emlékére. Megragadott engem az épület egyszerűsége, harmóniája. A főhajó apszisában látható a márvány főoltár, mely fölött hatalmas kereszt magasodik, rajta a híres limpiászi Krisztus életnagyságú korpuszával, a tabernákulumon pedig a Szent Vér ereklye látható. A templom körül gyönyörű parkban van a szabadtéri oltár, melyet a 2022-es Eucharisztikus Kongresszus emlékére alakítottak ki – érdemes lesz ide egyénileg is visszatérni és megpihenni! Zarándoklatunkat szentmisével zártuk, melyet Attila atya és kedves barátja, Sümegi József diakónus celebráltak.

Mindannyiunk nevében köszönetet mondunk Attila atyának ezért a lelki élményekben gazdag út megszervezéséért és lebonyolításért, melyet mind a látnivalók, mind a zarándoktársak figyelmessége tett feledhetetlenné.

Dr. Szekeres Zsuzsanna és Király László